Fenntartások a médiatörvény-javaslattal kapcsolatban



Szerdán a T. Házban a „médiaalkotmány”-ról mondtak véleményt a frakciók vezérszónokai. A rendkívül fontos téma tárgyalása rendkívül csekély érdeklõdõt vonzott a parlamenti ülésterembe a kormánypárti képviselõk közül. A jelenlévõ képviselõk 2-3 kivételtõl eltekintve ellenzékiek voltak.



Még L. Simon László, a Fidesz vezérszónoka is több módosító javaslatot adott be a tervezetthez. A Fidesz álláspontját képviselve kifejtette, hogy nem a sajtószabadság korlátozásáról, hanem annak értelmezésérõl van szó. A törvényjavaslatban a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapszabályairól esik szó. A javaslatot a KDNP is csak módosításokkal támogatja, míg az ellenzéki pártok komoly kritikával illették és ebben a formájában elutasítják. Az MSZP és az LMP egyértelmûen visszavonatná.



Novák Elõd a Jobbik vezérszónoka a témáról sajtótájékoztatót tartott.



Jobbik részérõl koncepciótlan minõsítette a "médiaalkotmányról" szóló javaslatot.


Gyakorlatilag a sajtótörvény egyes szakaszait és a médiatörvény elsõ fejezetét összevonva akarnak bizonyos új médiaalkotmányt létrehozni, kérdés, a „miért”.


Novák Elõd véleménye szerint a törvény célja elsõsorban az, hogy a Fidesz a negyedik hatalmi ágat jelentõ média területén is bebetonozhassa magát.



A Jobbik legsürgõsebb feladatként a kereskedelmi televíziók megregulázását tartanák, amivel a törvényjavaslat nem is foglalkozik, valamint azt, hogy 9 évre ne lehessen a témában bebetonozni.



Nem értenek egyet a törvényjavaslattal és hiányolják többek között a következõket:



- A társadalmi szervezetek tájékoztatási-felvilágosítási kötelezettségét, ami eddig szerepelt a törvényi szabályozásban, a „médiaalkotmányból” viszont kimaradt. Ez különösen fontos a tényfeltáró újságírás érdekében.


- Nem értenek egyet, hogy eltörölnék "az igazmondási kötelezettséget", ami nem csak a pártok, de az állami szervezetek számára is elõírás. Példaként a kettõs állampolgárság ellen megjelentetett hamis adatokat közlõ gyurcsány-féle hirdetéseket említette. Álláspontjuk szerint ezt szankcionálni is kellene.


- Az európai identitást hangsúlyozzák, ami háttérbe szorítja a magyar identitást a törvénytervezetben.


- Míg a kisebbségi, etnikai közösségek kiemelten szerepelnek a javaslatban, a társadalmi, civil szervezetek kifelejtõdtek.


- A média-közlések igazságtartalmával kapcsolatos cáfolatok esetében nem elegendõ a „válaszközlemény”, hanem a Helyreigazítást tartják elfogadhatónak. Mivel a kettõ közt minõségi különbség van.


- Szükségesnek tartják biztosítani, hogy a közérdekû, igaz információkat a polgárok tudomására hozó újságírók ne legyenek büntethetõk. (pl. rejtett kamerás felvételek)


- A jogorvoslati lehetõség lerövidítését 30-ról 15 napra ill.15-rõl 8 napra nem tartják elfogadhatónak. Ezt inkább növelnék, különösen a Bíróságok hónapokig elhúzódó ítéleteire való tekintettel.


- A sajtójogi felelõsség érvényesítéséhez az impresszum adatokat, a médiaszolgáltatásoknál a tevékenység bejelentését elegendõnek tartanák a hatósági nyilvántartás helyett.



Sajnálatosnak tartják, hogy a Jobbik számtalan, jobbító szándékú módosító indítványát nem fogadták el, egyetlen három betûs indítványuk kivételével.



Orbán Éva