A „Hangya” Település Gazdaságfejlesztési Programról

A Jobbik a történelmi Hangya Szövetkezeti hálózat újjáélesztését tervezi a vidéki szegénység felszámolása érdekében a közel jövõben.

Varga Géza, az Országgyûlés Mezõgazdasági Bizottságának jobbikos tagja errõl tartott sajtótájékoztatót a napokban

A történelmi Hangya Mozgalom nyomdokait felélesztõ új mozgalommal elsõsorban a hátrányos helyzetbe került, a támogatottak körébõl kihullott vidéki emberek életét kívánják segíteni, összefogással. A képviselõ szerint az MSZP-klientúra érdekeit és kiépítését szolgáló jelenlegi vidékfejlesztési programokat nem szabad folytatni, és eddig a Fidesz sem ismertette esetleges elképzeléseit. Varga Géza tájékoztatása szerint, a Jobbik a felélesztett Hangya Szövetkezeti Mozgalommal szeretné elérni, hogy ez év szeptemberére már 20-30 Hangya Szövetkezet aktívan mûködjön, és részt vállaljon a következõ vidékfejlesztési folyamatokban. A mozgalom védnöke dr. Morvai Krisztina EP-képviselõ. A Jobbik ez irányú programja az Európai Unió termékpályás értékesítési szövetkezeteként mûködõ Hangya Együttmûködés tagozataként alakulna meg. Az elõkészületeket már megkezdték. Várják azokat a jelentkezõket, akik a programhoz kapcsolódnának, és részt vennének az augusztusban a szövetkezetek elindításához szükséges képzésekben.

Koordináló központot állítanak fel, mely biztosítja a képzési hátteret, a minta szabályzatok elkészítését, a tapasztalatcserét, a jogi háttér megteremtésének kezdeményezését és más szükséges feladatokat.

Végsõ céljuk az alulról felépített gazdasági-társadalmi autonómiával rendelkezõ, közösségek hálózata, melyek képesek kielégíteni saját, valós szükségleteiket, és ez által visszaszerzett önrendelkezésüket felelõsséggel alkalmazni is tudják.

Összefogásra hívják honfitársaikat és önszervezõdõ helyi csoportjaikat, akik megelégelték nemzetünk gazdasági és társadalmi kiszolgáltatottságát és ezért a saját kezükbe szeretnék venni sorsuk irányítását.

Hívják mindazokat, akik szilárdan hisznek abban:

- hogy összefogással jól mûködõ helyi gazdaságot tudnak maguknak és közösségeinknek teremteni, ahol egymásra találhat a helyi termelõ, a szolgáltató és a helyi vásárló.

- Ezzel helyben munkahelyeket és viszonylagos jólétet tudnának teremteni,

helyi szinten tudnák biztosítani az alapszükségleteiket.

- Összefogással létre tudják hozni saját független pénzintézeteiket,

és összefogással újra vonzóvá tehetik a vidéki életformát a fiatalok számára,

Várják mindazok jelentkezését, akik a fenti lehetõségeket saját lakóhelyükön, közvetlen környezetükben szeretnék megvalósítani és ennek érdekében más térségekben hasonlóan gondolkodó társaikkal összefogva, gondolatot és eszmét cserélve, „önképzés” keretében szeretnék elsajátítani a szükséges alapismereteket.

A péntek estétõl vasárnap délutánig tartó hétvégi képzéseket - egyéb forrás hiányában - önköltséges alapon szervezik.

A jelentkezéseket <Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.> címen várják

Az újjászületõ és a történelmi Hangya Szövetkezeti Mozgalomról

A történelmi Hangya szövetkezetek abban különböznek mai EU-konform társaiktól, hogy sokkal összetettebb feladatokat tudtak ellátni, külsõ segítség nélkül is – többek között hitelezési, oktatási, idõsgondozási területeken is. Jelentõs szerepük volt a vidék felemelkedésétben.

A Hangya mozgalom az elmúlt 100-130 év során többször bizonyult megfelelõ eszköznek a gazdasági, társadalmi válság enyhítésére. Megoldást kínált az elsõ világháború elõtt a helyét keresõ magyar vidék társadalmának mûködõképessége fenntartásához, a trianoni tragédia utáni gazdasági-társadalmi felépülés biztosításához. A II. világháborút követõ 45 éves kommunista diktatúra egyik legnagyobb bûne az, hogy az önkéntes összefogás Hangya formájának lehetõségét is kitiltotta a legkiszolgáltatottabbak kezébõl, mert kollektív TSz-ekben gondolkodtak.

Ma már egyértelmû, hogy a vidéki lakosság csak összefogással tudja megvédeni magát, a helyi piacaikat és a létét fenyegetõ, a földjére éhes hitelezõk és más külsõ hatások ellen. Csak az összefogás, adhatja azt a keretet, melyen belül a legszegényebb emberek biztosíthatják saját maguk számára a társadalmi önvédelmet, és az összefogással gazdasági versenyképességüket is fokozhatják.

Mit nyújthat ma a Hangya összefogás?

A globalizálódó verseny következtében az elesettek kiszorulnak a tõke, a föld, a hatalom egyre fokozódó koncentrációjából és az ezekbõl származó elõnyökbõl. A kiszolgáltatottságukat csak összefogással tudják leküzdeni. A vidéken élõ, növekvõ számú leszakadók számára ma már gondot jelent az alapvetõ és valódi szükségleteik kielégítése is. Mára már az alapvetõ emberi jogok, mint a kulturálisan megfelelõ élelemhez, a meleg otthonhoz, egyáltalán a lakáshoz, az egészséghez, a tanuláshoz való emberi jogok vannak veszélyben.

A globalizáció ellen az egyes ember, az egyes család, az egyes gazda, az egyes kisvállalkozás egyedül már nem képes önmagát megvédeni. A történelmi Hangya mozgalom tapasztalatai alapján megvalósuló összefogás tûnik az egyetlen lehetõségnek a társadalom önvédelmi szövetének, immunrendszerének az újraépítésére.

A vidék gondjai és a közjó kérdése.

A vidék- benne a mezõgazdaság válságát számos jelenség bizonyítja.

A legsúlyosabbak:

- a fiatalok vidékrõl elvándorolnak, melynek kísérõ jelensége

- a hátra maradt lakosság átlag életkorának növekedése és fokozódó mélyszegénységbe süllyedése is ténykérdés.

Fiatalok nélkül a vidéknek nincs jövõje. A vidék elsorvadása pedig a teljes társadalom elsorvadását jelenti. Egyes térségekben az etnikai túlsúly egyre gyorsabb növekedése szintén idõzített bomba.

Ami magát a magyar mezõgazdaság fõáramlatát illeti világos, hogy az mára már olcsó export alapanyagot tömegben a globális piacokra elõállító iparrá vált. Ezzel gyarmati sorba süllyesztette a magyar vidéket. Ez a fajta mezõgazdaság egyre kevesebb ember megélhetését biztosítja és az, az érdeke, hogy minél kevesebb emberi élõmunka ráfordítással, valamint fokozott vegyszerfelhasználással állítsa elõ az ipari alapanyagot.

A technokrata dogma szerint a versenyszféra által befizetett adók újraelosztásával kellene enyhíteni a leszakadók, a szociálisan rászorulók gondjain, amikor tény, hogy az egysíkúvá vált mezõgazdaság még önmagát sem képes fenntartani, nemhogy a leszakadókat eltartani – még növekvõ támogatás mellett sem.

Ezért célszerû és szükséges újragondolni a társadalmi közjó fogalmát! Mi a jó a társadalom egésze számára?

1./ Ha az adóforintok a versenyszféra feneketlen zsákjába elenyésznek,

2./ Ha alulról újra építenénk a helyi gazdaságot értelmes, emberhez méltó életet biztosítva ezzel a leszakadóknak is?

Éppen ez az, amit a többfunkciós történelmi Hangya mozgalom keretei között lehet megvalósítani.

Ennek eszközei.

Az egészséges mértékû ipari alapanyag elõállítás mellett - a meglévõ helyi erõforrások összehangolt felhasználásával be kell indítani az önfenntartó gazdasági és társadalmi folyamatokat. Ilyen helyi erõforrások lehetnek a termõföld, a paraszti mezõgazdasági kultúra meglévõ ismerete, eszközállománya, termelési kedv, kisfeldolgozói kapacitások, kiskereskedelmi boltok, stb. Ami mindezek mellett a legfontosabb, az a helyi piacok a helyi fogyasztás. Ezt szokás elhanyagolni, pedig ez volna a legfontosabb helyi erõforrásunk. Ezt áldoztuk fel meggondolatlanul az EU-csatlakozás oltárán. Itt az ideje, hogy ezt felismerjük és alulról építkezve visszaszerezzük.

A Mozgalom szervezeti/gazdasági kerete a történelmi hagyományokból táplálkozó, termelõket és feldolgozókat koordináló beszerzõ értékesítõ és fogyasztási Hangya szövetkezetek települési, kistérségi, régiós, országos hálózata lenne. Valamennyi szintre a nagyfokú autonómia, az összefogás és a szolidaritás a jellemzõje.

A fogyasztók számára a garanciát - a „Helyi Magyar Termék”-nek - védjeggyel történõ minõsített rendszere jelenti majd.

Orbán Éva