A Magyar Nemzeti Gárda céljairól, tevékenységérõl,

amit elhallgatott a média és tilt a hatalom

Nincs joga a nemzetnek önvédelemre ?

A világ számtalan országában mûködik nemzeti gárda. Amerikában is! Mindenütt tisztelet és megbecsülés övezi õket tevékenységük kapcsán. Fõ jellemzõjük a nemzeti jelleg, ami elnevezésükben is kifejezõdik, és a mindenkori segítõ tevékenység. Tény - nemcsak úgy tûnik - de nálunk, itthon, Magyarországon valami demokráciaellenes, veszélyes megnyilvánulásként kezelik a hatalmon lévõk. Igaztalan, hamis jelzõkkel – érdeküknek megfelelõen - (rasszista, antiszemita, fasiszta, stb.) megbélyegzik, kirekesztik a gárdistákat, és minden eszközzel megpróbálják felszámolni ezeket az alulról jövõ szervezõdéseket. Vajon mi zavarja ezeket a hatalommal rendelkezõ politikusokat?- a nemzeti jelleg, az emberek alulról jövõ kezdeményezése, az egymást segítõ szándék, a közösségek összekovácsolódása, a gondolkodó közösségek nehezebb kihasználása, félre-vezethetõsége?

Az, hogy hazánkban is megalakult a Magyar, majd az Új Magyar Gárda, annak komoly okai, elõzményei voltak, és az, nemcsak a közbiztonság döbbenetes romlása volt.

Köztudott, hogy szinte teljesen felszámolták a magyar honvédelmet, a sorkatonaságot, a honvédséget, ellentétben a minket körbe vevõ országokkal. Hazánkat veszély esetén nem lenne, aki megvédje. A Nemzetõrség szükségszerû megalakításának gondolata ezért egyre gyakrabban felmerült.

Simicskó István KDNP-s képviselõ 2007. április 27-én határozati javaslatot nyújtott be H2885 számon a Honi Gárda tartalékos védelmi erõ létrehozásáról. Ezt a Honvédelmi Bizottság 2007. május 30-án tárgysorozatba vette. A beterjesztõ nyílván politikai nyomásra, 2008. március 7-én visszavonta a javaslatot. A javaslat szövege az Országgyûlés honlapján megtalálható. Ezt követõen Vona Gábor, a Jobbik elnöke március 15-i ünnepségen, a Vörösmarty téren bejelentette, ha a Fidesz-KDNP-nek ezt nem sikerül megvalósítani, úgy õk létre fognak hozni egy, az 1848-as Nemzetõrséghez hasonló szervezõdést. A Magyar Gárda Egyesület, majd a Magyar Gárda Mozgalom születése 2007-ben, így kezdõdött.

Ezért kerestem meg Kiss Róbertet, immár a harmadik gárda alakulat kapitányát, hogy ezekrõl a kérdésekrõl a közvélemény is tudomást szerezzen.

- A Magyar Gárda Egyesületet a Bíróság megszüntette, magát a mozgalmat azonban nem tudta, de lehet, hogy nem is akarta felszámolni. Új Magyar Gárdaként újjáalakultak. A szocliberális Draskovicsék miniszteri rendelettel próbálták a legelemibb emberi jogokba beleszólva, a szó igazi értelmében „elpusztítani” ezt, az alulról jövõ kezdeményezést. Nem riadtak vissza a rendõri erõk Alkotmányt sértõ bevetésétõl sem.

- Röviden hogyan összegezné a Magyar Gárda majd az Új Magyar Gárda történetét napjainkig? Mi volt az a társadalmi szükségszerûség, mely létre hívta a Gárdát?

- 56-an kezdtünk, ami szimbolikus. 56 ember, alig ismertük egymást, egyetlen közös pont volt az életünkben: a hazánk feltétel nélküli szeretete. A vágy, hogy tegyünk valamit, amivel elõremozdíthatjuk a saját nemzetünk sorsát. Elkeserítõ volt azt látni, hogy a magyar ember lassan-lassan teljesen magára marad. Úgy gondoltuk, teszünk ellene. Az elsõ avatás a Várban történt 2007. augusztus 25-én, 1100 évvel a dicsõséges pozsonyi csata és 300 évvel az ónodi országgyûlés után. Amikor a magyarság véleményünk szerint fizikai, lelki és szellemi önvédelem híján maradt. Egy olyan pillanatban, amikor, nemzetünknek már nincs hová hátrálnia. A késõbbi avatások a Hõsök terén, majd magánterületen zajlottak.

- Mi az, az eszmeiség, mely ilyen erõvel és hittel kovácsol össze közösségeket?

- A közös múlt. A közös, megveszekedett jelen. A – remélhetõleg - szebb jövõ. A múlt és a jelen már nem változtatható. A jövõ talán igen. Ez olyan hihetetlen erõt tud adni az embereknek, hogy a holnapot jobbá lehet tenni, hogy minden követ megmozgatunk, hogy végre belássák, van létjogosultsága 2010-ben a Gárdának Magyarországon.

- Kik tartoztak, tartoznak ehhez a közösséghez?

- Sokan vagyunk, sokfélék. Nõk, férfiak, diplomások, szakemberek, egyedülállók és családapák-anyák, sõt, sok esetben egész családok. Van, aki megjárta a világháborút, és könnyes szemmel simít végig a mellényén mai napig. Akkor is, ha a szekrényben tartja. Olyan is van, aki végképp csalódott a jelen nyújtotta morál nélküli, plázák-világában. De mindannyian hittel valljuk: életünket adjuk hazánkért, nemzetünkért, ha kell.

- Miben nyilvánul meg a szolidaritásuk, a tevékenységük? Errõl nem hallani sem a Tv-híradókban, sem az újságokban.

- Igyekszünk mindenhol megjelenni, ahol szükség van segítségre. Hetek óta kint vagyunk a gátakon, és ez így volt az elmúlt években is. A mostani árvíz-tragédia kapcsán 1000-1800 gárdista segített és segít az árvízvédelemben, amit elhallgatnak. Véradásaink rendszeresek, az ország minden megyéjében szervezünk véradást. Sõt, ilyenkor igyekszünk- lehetõségeinkhez mérten - nyilvánosságot adni a véradásnak, hogy minél többen jöjjenek velünk együtt. Építettünk már újjá házakat, védtünk életet, családoknak vittünk adományokat – ez rendszeres, egész évi tevékenységünk. Szerveztünk családi programokat, amíg lehetett. Ezek után, tekintve a sokéves, romboló hatású, talmi csillogást ígérõ propagandákat, kicsit törvényszerû is, hogy a média elhallgatja a tevékenységünket, sõt, rátettek egy lapáttal: holmi náci, fajgyûlölõ, igazságtalan, félelemkeltõ szabadcsapatnak igyekezett beállítani bennünket.

- Kiknek és miért sértette és sérti az érdekeit a gárdisták önfeláldozó léte?

- Mindenkinek, aki nagyon jól elfeküdt a langyos pocsolyában, aki a paragrafusok mögé bújva, kijátszva azokat, gyakorlatilag kilopta a szemünket is, és azoknak, akik azon dolgoznak évek óta, hogy értékek nélküli, agymosott új generációt engedjenek útjára Magyarországon.

- Jelenleg mi a helyzet az Új Magyar Gárdával?

- A szívünkben hordozzuk. Örökké és kitörölhetetlenül. A Magyar Gárda feloszlatásáról szóló jogerõs ítélet ellen (2009.06.09.) pedig, a Strasbourgban székelõ Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk.

- Június 4-én a Jobbik és szimpatizánsai a Bazilikától, a misét követõen a Szabadság térre vonultak. Hatalmas nemzeti zászlót, melynek közepén a magyar középcímer ékeskedett vitt nyolc, a „Szebb jövõért” feliratú mellényt viselõ gárdista, történelmi zászlóink kíséretében. A Jobbik Szabadság téri méltó Trianon megemlékezésén záróakkordként született a Magyar Nemzeti Gárda megalakulásának bejelentése. Az Ön felszólalása „meglepetésként” hatott. Itt a szépszámmal összegyûltek egyhangúan, Önt, Kiss Róbertet választották meg a MNG vezetõjének, ami egyértelmûen bizonyítja a személye iránti töretlen bizalmat, de a felelõsséget is.

- Mikor és miért határozták el az Magyar Nemzeti Gárda megalakítását? Mi tette ezt szükségessé?

- Mindenképp szeretnénk, hogy a frissen megszületett nemzeti összetartás megmaradjon, és erre lehetõség legyen mozgalom formájában is. Világszerte jól mûködõ nemzeti gárdák léteznek, és ez sehol máshol nem elítélendõ. Az, hogy Magyarországon ez hogyan mûködik majd, ez még a jövõ titka. Remélem, a szebb jövõé.

- Mi az alapvetõ célkitûzése a Magyar Nemzeti Gárdának?

A Mozgalom legfõbb célja, hogy Országunk lelkiismerete, szabadságjogaink hangos hallatója, biztosítéka legyen. Kossuth Lajos szerint a hatalom ellen biztosítékra nem a hatalomnak van szüksége, hanem a népnek. Fel kívánjuk hívni a hatalom figyelmét arra, hogy olyan törvényeket fogadhat csak el, melyek a hazát és a nemzet megtartását garantálják. Mozgalmunk az élõ ellenállás és ellentmondás lesz szabadságjogaink védelmében, de kiállunk a Kormány ünneplésére is, ha szabadságjogaink és nemzeti érdekünk érvényesítésén önzetlenül munkálkodik. Az alkotmányos ellenállás és ellentmondás egyik legszebb példája a Rákóczi szabadságharc, ezért a Mozgalom zászlajára nagyságos II Rákóczi Ferenc fejedelmünk által választott CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE, azaz ISTENNEL A HAZÁÉRT ÉS A SZABADSÁGÉRT jelszót tûzzük, és ezen zászlót mindannyiszor felemeljük, akárhányszor az Isten, a Haza és a Szabadság hátrányára bármi is történne szent hazánkban.

Célunk, hogy a Nemzet, Haza, Család Egyesülettel közösen vagy anélkül, a társadalmi igazságérzet alapján bejelentett, vagy spontán, azonnali, bejelentést nem igénylõ megmozdulásokat hirdetünk, társadalmi párbeszédet kezdeményezünk minden olyan esemény kapcsán, amely a magyar államot és a magyar állampolgárok, a magyar nemzet határon belüli vagy azon túli részének jogos érdekét, csorbítja vagy veszélyezteti.
A Mozgalomban bárki, nemzetiségi, etnikai, vallási, politikai ideológia és egyéb különbségtétel nélkül részt vehet az állampolgárok egyenlõsége alapján. Egyetlen mérce van: Az évszázadokon keresztül a Szent Korona által jogilag is megtestesített Magyar Állam és a magyar nemzet érdeke nem csorbulhat. Célunk, hogy a Regnum Marianumból, Mária Országából a nemzet és hazaáruló kufárok kiûzettessenek, vagy méltó módon megbüntessenek.

- A Nemzet – Haza – Család - Egyesülettel közösen, vagy azon belül kívánnak tevékenykedni?

- Az egyesülettel közösen, de egymástól függetlenül.

- II. Rákóczi vitézlõ fejedelmünk eszmeiségét vállalják fel, és kívánják tovább vinni. A CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE, azaz ISTENNEL A HAZÁÉRT ÉS A SZABADSÁGÉRT jelszót tûzték a zászlójukra.

Ezek ismeretében mi az, ami ellen mindenkor felemelik a szavukat?

- A magyar embereket ért jogtalanságok, jogsértések, a diktatúra félreismerhetetlen megnyilvánulásai, és ha kell, politikusaink megnyilvánulásai ellen is felemeljük a szavunkat. Amint a jelszavunk is mutatja: Istennel a Hazáért és a Szabadságért. Ami másoknak sablon, nekünk szent.

- Tiltakozni fogunk, ha a parlamenti pártok, ígéreteik ellenére nem vonják büntetõjogi felelõsségre az országot gazdasági és társadalmi romokba döntõ Medgyessyt, Gyurcsányt, Bajnait és szemkilövetõ pribékeiket.

- Tiltakozni fogunk, ha a parlamenti pártok, ígéreteik ellenére nem védik meg a felvásárlástól a magyar földet, és a már felvásárolt ingatlanokat nem szerzik vissza.

- Tiltakozni fogunk, ha a parlamenti pártok, ígéreteik ellenére nem segítik meg a devizahiteleseket, és nem vonják felelõsségre azokat a gazembereket, akik az Országgyûlésben megteremtették annak a jogszabályi lehetõségét, hogy idegen pénzben eladósíthassák a magyar állampolgárokat.

- Tiltakozni fogunk, ha a média továbbra is gyilkolja gyermekeink lelkivilágát.

- Tiltakozni fogunk a külföldi katonák magyarországi és a magyar katonák külföldi jelenléte ellen. Nincs szükség arra, hogy Magyarország, idegen érdekek szolgálatában megszálló haderõ részeként részt vegyen szuverén államokat terrorizáló rabló-hadjáratokban.

- Ha magyarok külföldön akarnak háborúzni, hát menjenek. Az Aranybulla azonban kimondja, hogy csak annak a költségén, aki õket ki akarja vinni.

- Tiltakozni fogunk a Magyar Állami földterületek elherdálása, idegen kézre juttatása, egyes magyar állampolgároknak más magyar állampolgárok hátrányára történõ elõnyökhöz juttatása ellen.

- Mi az, amit tenni fognak és felvállalnak?

- Szabadságharcaink sohasem a jogrendet felforgatni, hanem az õsi jogokat kívánták helyreállítani. Ez az õsi jogainkat és alkotmányunkat védõ szabadságharc lényege. Eddig minden szabadságharcunk közjogi gyõzelemmel zárult, annak ellenére, hogy fegyveresen leverettünk. A Rákóczi szabadságharc kurucai és maga Rákóczi is bujdosni kényszerült a saját hazájában és külföldön egyaránt, de kis idõ múlván a Habsburgok könyörögtek a magyar vitézség védelméért, és a 48-as szabadságharc is kiegyezést hozott. Egyedül csak az 1956-os szabadságharcunk nem zárult még le. Ez akkor fog megtörténni, ha a külföldiek gazdasági és politikai megszállása véget ér Magyarországon, és nem az IMF mondja meg mit mire költhetünk, nem az Európai Unió mondja meg, hogy a magyar földmûvesnek és iparnak mi jár, és nem a NATO mondja meg, hogy milyen ország lerohanásában kell éppen megszálló erõket küldenie Magyarországnak.

- Az Alkotmány alapján kérelmeket, panaszokat terjesztünk elõ az Országgyûlés képviselõi részére, kérni és tiltakozni fogunk akkor, ha úgy ítéljük meg, hogy hazánk és nemzetünket jogsérelem éri.

- Mindenkinek tudni kell – fõleg a politikusoknak – hogy a magyar föld és annak kincsei a jövendõ generációk életterének záloga. Követeljük, hogy azt megrövidíteni, vagy hitelekkel leterhelni ne lehessen, mert nincs jogunk arra, hogy a még meg sem született unokáink örökségét elherdáljuk vagy megterheljük.

- Kérni fogjuk, hogy õsi Alkotmányunk egyik alapját képezõ Aranybullában megfogalmazott ellenállási jog újra törvényesen biztosítva legyen. Ma is elõfordulhat az, hogy szép ígéretekkel hatalomra került Kormány eladja, elárulja gyönyörû hazánkat, a merániak kezére játssza a hatalmat, földjeinket, természeti kincseinket és jövõnket, és ha az újkori Tiborcok százezrei az utcákon hangjukat hallatják, rendõrállami eszközökkel üldözik és némítják el a hazafiakat.

- Követelni fogjuk az országgyûléstõl, hogy a magyar nemzetnek is legyenek kollektív jogai. A magyar nemzetet az 1949. évi Alkotmány nem nevezi államalkotó tényezõnek. A határon túli magyarok iránt érzett felelõsséget az Alkotmány rögzíti, de nem rögzíti ugyanezt a felelõsséget a határon belül élõ magyarok iránt. Pedig egy nemzet van, amelynek részei szétszabdalva várják, hogy õket a jog ismét egyesítse.

- Követelni fogjuk az országgyûléstõl, hogy törvény biztosítsa azt, hogy a Magyar Állam tulajdona, azaz a nemzeti vagyon elidegeníthetetlen és megterhelhetetlen legyen. Ma ez nem biztosított, az idegen tõke felvásárolja Magyarországot, azt az országot, amelyet apáink vérrel szereztek és védtek meg.

- Követelni fogjuk, hogy a magyar nemzetet, mint államalkotó tényezõt is törvény védje, nem engedhetõ meg, hogy a nemzeti, etnikai, vallási kisebbségek jogaikat a magyar nemzet kárára gyakorolják. Egy országunk van, de egyik nemzetiség sem törhet a másik nemzetiség érdekei és jövõje ellen.

- Kérni fogjuk az országgyûlést, hogy olyan törvényeket alkossanak, amelyek 100 százalékosan a magyar állam tulajdonában lévõ, el nem idegeníthetõ, el nem adható, el nem zálogosítható központi banknak legyen csak joga belterületi, külterületi, zártkerti ingatlanokat alacsony kamattal hitelezni, csak és kizárólag magyar állampolgárok részére. Amennyiben a hitelt felvevõ állampolgár kölcsönét fizetni nem tudja, az a magyar bank és ezen keresztül a magyar állam tulajdona lehessen, amelyet nem lehet elidegeníteni. Külföldi bankok csak ingó dolgokat terhelhessenek meg.

- Melyek azok a feladatok, melyeket a Magyar Nemzeti Gárda felvállal?

Mi nemcsak kérünk és követelünk, de teszünk is a hazánkért:

- Ott leszünk a gátakon, ha árvíz veszélyezteti földjeinket,

- Ott leszünk a véradásoknál, hogy életeket mentsünk,

- Ott leszünk, ha a szegény, védtelen állampolgárokat meglopnak, és a rendõrség nem teszi a dolgát, és jelenlétünkkel hangosan vagy csendben tiltakozunk a verések, lopások, értelmetlen gyilkosságok, gazemberségek ellen, amely a Mozgalom céljait és igazságérzetét sértik.

- Ott leszünk a tereken, ha nemzetünk jogait a Kormány nem védi meg, és a magyar nemzet kárára és hátrányára vallási vagy etnikai kisebbségeket elõnyhöz juttatnak.

- Ott leszünk a tereken, ha idegen országok kém, azaz harci repülõgépei büntetlenül és válaszlépés nélkül repkedhetnek Országunk felett.

- és Ott leszünk, ha az ezért való felelõsök haladéktalanul nem nyerik el a hazaárulók részére visszaállítani kért legsúlyosabb büntetést.

- Ott leszünk a Követségek, a Külügyminisztérium és a Parlament elõtt, ha határon túli testvéreinket bántalmazzák, jogaikat csorbítják és a Magyar Állam nem áll ki teljes mellszélességgel egyéni és kollektív jogaik érvényre juttatása védelmében és érdekében.

- Ott leszünk a tereken, ha a földjeinket idegenek felvásárolhatják, ha sunyi, gazdasági, társadalmi megszállók életterünket szûkítik.

- Ott leszünk, ha a Kormány a magyar állam és a magyar nemzet ellen tevékenykedik, ha a magyar földet, a gazdasági életteret külföldiek vásárolják fel és veszélyeztetik gyermekeink jövõjét. Ha a kormány az ország és a nemzet ellenségévé változtatja magát, tudnia kell, hogy nem várat magára sokáig az, amikor törvényesen ismét kimondatik: eb ura fakó, ki nem miniszterelnökünk többé! Mert nem akarunk még egy június 4-ét.

- Mi abban az augusztus 15-ében hiszünk, amikor 1038-ban Szent István Királyunk Szent Koronánkat, és ezáltal országunkat és nemzetünket Szûz Mária Oltalmába ajánlotta, megteremtve ezzel a világon egyedülálló Regnum Marianumot, Mária Országát, amelyben a szabadságjogaikat féltõ és érte kiállni készülõ és védõ szabadságharcosoknak nem kell bujdosniuk.

A Cum Deo Pro Patria et Libertate, azaz az Istennel a Hazáért és Szabadságért azért került zászlainkra, mert hisszük a Magyar Feltámadást. Ezért mondjuk el azt együtt a Mozgalom imádságaként:

Hiszek egy Istenben

Hiszek egy Hazában

Hiszek egy Isteni Örök Igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában.

- A két Magyar Gárda mozgalom, és a Magyar Nemzeti Gárda közt lesz-e hasonlóság, azonosság?

- Egyenruhánk nincs. Csak formaruhánk. Terepszínû nadrág, fekete vagy terep póló. Ha ez is félelmet kelt, akkor farmerben megyünk. De meggyõzõdésem, hogy az erõnk nem az öltözetünkben rejlik. Inkább az önzetlenség, az összefogás a félelmetes. De ebbõl nem engedünk. Jogunk van szót emelni, demonstrálni, programokat szervezni.

- Végezetül azt kérdezném: Milyen érzés a magyar emberek részérõl ez a szeretet, ez a töretlen bizalom, ez az elvárás? Mire kötelezi a gárda volt kapitányát?

- A szeretet hatalmas erõ. Amikor fáradt vagyok, vagy épp lehangolt az igazságtalan vádak miatt, valahogy mindig történik valami olyan, ami hatalmas töltéssel bír. Egy egyszerû példát mondanék, ami avatáskor a Hõsök terén történt. Rengeteg ember, rengeteg gárdista volt a téren, és hatalmas háttérmunka mögöttünk. És akkor, amikor vége volt az ünnepségnek, és úgy éreztem, minden erõ kiment belõlem, úrrá lett rajtam a fáradtság, mert akkor már lehetett, odajött hozzám egy nagyon-nagyon öreg néni. Aprócska termetû, olyan, akinek meghajlott a háta az élet gondjaitól. Megfogta a kezem, és sírt. Aztán csak annyit mondott: „fiam, rátok vártunk”. És annyi szeretetet adott három perc alatt, amennyit a luxusautón furikázó politikusaink soha nem kaptak. Nekem ez az irányadó. Amíg ilyenek történnek, addig tudom, jó úton járunk. Nekem az élet bölcsessége a mérvadó. Nyilván a bizalom hatalmas felelõsség. Arra kötelez, hogy a továbbiakban is azt tegyem, amit eddig, és az maradjak, aki eddig is voltam: egy ember, aki mer a szívére hallgatni, és aki bármit megtenne azért, hogy ennél sokkal de sokkal szebb és jobb Magyarországot hagyhassunk örökségül gyermekeinknek.

Egy Szebb Jövõben bízva, köszönöm a beszélgetést!

Orbán Éva

Az interjú a KAPU június-júliusi számában jelent meg.