A Jobbik ígéretéhez híven, konstruktív ellenzék

Vona Gábor, a Jobbik elnöke és frakcióvezetõje, és Hegedûs Tamás frakcióvezetõ-helyettes sajtótájékoztató keretében értékelték az eltelt, alig több, mint egy hónap alatt végzett parlamenti munkáját a Jobbik frakciónak.

Vona Gábor inkább politikai oldalról vont mérleget. Megjegyezte, hogy a reális értékelésnél figyelembe kell venni azokat a körülményeket, melyek közt a munkájukat végezték, és ezek inkább nehezítették a frakció munkáját.

Ezek:

- A Fidesz által benyújtott törvénydömping, melyhez napról napra kellett a véleményüket kialakítaniuk, és módosító javaslatokat készíteniük.

- A 2/3-os kormánytöbbség, mely erõsen behatárolja a Jobbik mozgásterét.

- A Fidesz nyilatkozatai és mosolygós színjátéka ellenére politikai kiszorítósdira törekedett az elmúlt idõszakban. Sokszor érezték, hogy a Fidesz a 2/3-ával nem él, hanem visszaél.

A kampány során nagyon sok aggály és félelem volt a Jobbik Parlamentbe kerülésével kapcsolatban az emberekben.

Talán legnagyobb sikerük, hogy ezeket a félelmeket, aggályokat el tudták simítani.

- Sikerült csattanós választ adniuk arra a felvetésre, hogy nem tudnak majd „szélsõséges pártként” a parlament keretei között mûködni. Bebizonyították, hogy a Jobbik radikális pártként képes a parlament játékszabályai szerint mûködni.

- A másik felvetés, hogy „besímul” majd, és elveszti radikális arculatát. Ez a felvetés is tévesnek bizonyult. A Jobbik megõrizte tabudöngetõ, szókimondó, radikális, önálló arculatát. Ezzel elérték, hogy ma az országgyûlésben õk képviselik klasszikus értelemben az ellenzéket. A Jobbik teljesíti a konstruktív ellenzéki feladatkört.

Az LMP inkább társadalmi szervezetként funkcionál, és keresi a helyét, az MSZP az elmúlt 8 év politikai stratégiáját folytatja, mindig elégedetlen.

Céljaikat értékelve azok teljesülését nem értékelte maradéktalanul sikeresnek.

A 4 fõ cél között említette:

- Az adócsökkentést. Az egykulcsos, 16 százalékos adó bevezetése van, akiknek jó megoldás, de komoly veszélyeket is rejthet magában a rendszer.

- A kilakoltatások elleni fellépést és a devizahitelesek gondjainak megoldását eddig nem sikerült megoldani a kormánytöbbségnek. Példaként említette a Budafokon történt 5 gyermekes család kilakoltatását, ahol a Jobbik nyújtott segítõ kezet, miközben száz rendõr segédkezett.

- A közbiztonság helyreállítását a kormányzati politika komoly hiátusának nevezte. Az ígért 2 hét óta további két hét telt el, és az eredmény gyakorlatilag a semmi.

- Az elszámoltatást rendkívül fontosnak tartják, és továbbra is követelik.

Értékelésük szerint ebben a kérdésben „tanácstalanság és impotencia" tapasztalható a kormány oldal részérõl, mert valódi feladat- és eszköztár nélkül neveznek ki embereket.

Örömükre szolgál, hogy a Jobbik programjából több elemet átvett a kormány. (Kettõs állampolgárság, nemzeti emléknap, bankokkal, multikkal szemben való fellépés).

A Jobbik a társadalmi várakozásokon felül teljesít a parlamentben. Ezt kívánják folytatni, felkészülve a késõbbi kormányzásra.

Hegedûs Tamás frakcióvezetõ-helyettes kifejtette, hogy a frakció lépést tart a Fidesz diktálta irammal. Az infrastruktúra hiánya ellenére szakmailag magas színvonalon képviselik radikális elképzeléseiket. A kormányzó pártok által a Jobbik programjából átvett programpontok igazolják, hogy nemcsak diagnózisaik voltak helyesek, hanem a korábbi kritikákkal ellentétben a megoldásra tett javaslataik is.

Intenzív részvétel, és nagyfokú kezdeményezõkészség jellemzi a képviselõiket. Többször elõfordult, hogy több jobbikos képviselõ volt jelen a teremben, mint az összes többi frakcióból együttvéve.

Egy hónap alatt 226 alkalommal szólaltak fel az Országgyûlésben. Három törvényjavaslatot, két határozati javaslatot és 57 módosító indítványt nyújtottak be. 25 alkalommal interpelláltak, 14 kérdést és 15 azonnali kérdést tettek fel.

Kiálltak a Gárdáért, a nemzeti újra egyesítésért, az igazságtételért, az önkormányzatiságért, a kis és közép vállalkozókért, a közszolgálati dolgozókért, a természet és a föld védelméért.

Szavazásaik önállóak, állásfoglalásaik markánsak.

Összegezve: a Jobbik parlamenti munkája, ígéretéhez híven, konstruktív és radikális.

Mivel a Jobbik 47 képviselõvel rendelkezik az országgyûlésben, köztársasági elnök-jelöltet indítani nincs lehetõsége. A köztársasági elnök-jelölt állításához 50 képviselõ javaslata szükséges.

Orbán Éva