„Európa elárulta a magyar ügyet és az emberi jogokat”

címmel tartott sajtótájékoztatót június 18-án a Képviselõi Irodaházban dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyûlési képviselõje, a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat ügyvezetõje.

A Nyugat-európai Unió 58. közgyûlését Párizsban tartották június 15 -17 között. A közgyûlésen részt vett a magyar Országgyûlés delegált tagjaként, teljes körû szavazati joggal a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyûlési képviselõje, dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat ügyvezetõje is, aki közel két napig egyedüli magyar képviselõként volt jelen, mivel a két kormánypárti képviselõ csak az ülés második napjának délutánján érkezett meg.

Ez a szervezet 1948-ban jött létre. Kezdetben németellenes, európai biztonsági, kormányközi együttmûködés céljából hozták létre, majd késõbb az USA nyomására 1954-ben szovjetellenes biztonságpolitikai együttmûködési szervezetté alakult át, melybe már Németországot és Olaszországot is bevonták. A NATO létrehozása után, majd a 2009 végén, a Lisszaboni Szerzõdés hatályba lépését követõen – mivel ez a szerzõdés a nemzetállami érdekeket rendkívüli módon sérti - nyilvánvalóvá vált, hogy erre a szervezetre nincs szükség, hiszen lényegében semmilyen érdemi feladata és hatásköre nincs. Már 1999-ben elhatározták a szervezet megszûnését, de ezt csak most sikerült véghez vinni. 2010 márciusában a tagok úgy döntöttek, hogy 2011 júniusában szûnik meg a szervezet, amelynek 10 teljes jogú tagja van (többségében a vezetõ európai országok), illetve társult tagok, köztük Magyarország is.

A közgyûlés elsõ napján a képviselõk, többek között megvitatták a Nyugat-európai Uniót követõ jövõrõl, és az interparlamentáris európai biztonsági együttmûködésrõl szóló javaslatokat. Ennek kapcsán dr. Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy az európai biztonság és stabilitás szempontjából megkerülhetetlen a magyar kérdés megoldása, figyelemmel arra, hogy nemrégiben, június 4-én volt a 90. évfordulója az igazságtalan trianoni békediktátumnak, amely Magyarország területének kétharmadát, magyar ajkú lakosságából pedig közel 4 milliót elszakított. Azóta sem az Európai Unió, sem a NATO nem tudta megoldani a jelenleg is égetõ problémákat.

Ennek legfõbb oka az, hogy az elszakított sorban élõ magyar közösségek számára nem biztosítják a közösségi jogokat, illetve az önrendelkezési jogot. Többek között területi autonómiát sem élvezhetnek szemben például az olaszországi Dél-Tirol területén élõ dél-tiroliakkal, a Spanyolországban élõ katalánokkal és a Finnországban elõ svéd közösséggel.

Június 16-án került sor az Európai Unió és a Nyugat-Balkán megnevezésû jelentés vitájára.

Az olasz raportõr; Piero Fassino által készített jelentés átfogó képet adott a Nyugat-Balkán Európai Unióval kapcsolatos helyzetérõl, különösen kiemelve Horvátország közelgõ uniós csatlakozását, illetve Szerbia európai uniós közeledését.

A közgyûlés második napján részt vett a vitában Pjer Simonovic horvát védelmi államtitkár is. Dr. Gaudi-Nagy Tamás kérdéseket intézett hozzá.
Felidézte többek között az ezeréves horvát-magyar együttélés példáját, biztosította támogatásáról Horvátország uniós csatlakozásával kapcsolatban; emlékeztette, hogy a horvát önrendelkezési törekvéseket Magyarország támogatta, és most ilyen támogatást remél Horvátországtól a Szerbia területén élõ magyar és horvát közösségek jogainak megvédése érdekében. Konkrétan rákérdezett a képviselõ úr, hogy a kettõs állampolgárság intézménye, illetve az önrendelkezési jog gyakorlása mennyire szolgálta a régió és Európa biztonságpolitikai érdekeit. A horvát politikus válaszában kifejtette, hogy mindezek jelentõsen hozzájárultak térség stabilitásához.

Ez a jelentés foglalkozott a Balkán szinte minden lényeges problémájával, kivéve a magyarokat alapvetõen érintõ kérdéssel:

Mi lesz a jelenleg Szerbiához tartozó Délvidéken élõ magyar közösséggel?!

Ezért dr. Gaudi-Nagy Tamás két módosítási javaslatot terjesztett elõ a jelentéshez.

Ezek lényege: Európa még mindig nem tekinthetõ a biztonság és a béke övezetének, mivel a trianoni békediktátummal Magyarországtól elszakított magyar közösségek számára a mai napig a megígért önrendelkezési jogot nem biztosították. Különösen igaz ez Szerbiában, a Délvidéken élõ magyar közösség tagjaira, akik még mindig közel 300 ezren vannak, sajátos kultúrával, hagyományokkal rendelkeznek, magyar identitásúak és rengeteget szenvedtek és szenvednek napjainkban is a szerb uralom alatt.

Módosítási javaslatai:

- A Nyugat-európai Unió közgyûlése jelentésében javasolja az Európai Uniónak: követelje meg Szerbia EU csatlakozásának elõfeltételéül azt, hogy biztosítsa a területi autonómiát a magyar; illetve minden más Szerbiában élõ és ezen jogokat igénylõ közösség számára,

- illetve biztosítsa a lehetõ legkiterjedtebb közösségi jogokat a nemzetközi egyezményekben foglaltak, illetve az európai gyakorlat alapján, különös figyelemmel Dél-Tirol példájára.

A javaslatokkal kapcsolatos vitában Szerbia képviselõje határozottan ellenezte azok elfogadását, mert véleménye szerint ez nem a stabilitást, hanem az instabilitást eredményezné a térségben.

A vita során a közgyûlés végül két támogató javaslat ellenében leszavazta dr. Gaudi-Nagy Tamás módosító javaslatait, és így Szerbia csatlakozását is tárgyaló, Balkánnal kapcsolatos jelentésbe nem kerülhetett bele a magyar érdekeket képviselõ rendelkezés.

A konklúziót levonva és az elõidézõ okokat így összegezte a nemzeti jogvédõ:

Ezzel a nyugati világ egyértelmûvé tette, hogy számára magyar ügy nem számít, nem kíván foglalkozni vele, sõt a hamis biztonságpolitikai ideák világában szerintük a magyar kérdés megoldása instabilitást eredményezne.
Természetesen ez nem így van, tette hozzá. Éppen a magyar kérdés megfelelõ rendezésének elmaradása eredményez instabilitást és biztonsági kockázatot Európa amúgy is konfliktusokkal terhelt ezen régiójában.

Ez a felfogás sajnálatos módon annak eredménye, hogy a magyar kormányok az elmúlt 20 évben folyamatosan, a jelenlegi jogfosztott állapotot elfogadó, szervilis politikát fejtettek és fejtenek ki. A szerb állam képviselõje is Martonyi János legutóbbi szerbiai látogatására hivatkozott, mint a jó kapcsolatok példájára. Kifejtette, hogy a kulturális autonómiát megteremtõ, egyébként formális és lényegi jogokat nem biztosító szabályok keretében nemrégiben választás zajlott le, ahol a magyarsággal szembeni elkötelezettsége tekintetében már többször leszerepelt Vajdasági Magyarok Szövetsége nyert.

Nemzeti jogvédõként a legfontosabb feladatoknak a következõket tartja:

A mindenkori magyar állam elsõszámú feladata az kell legyen, hogy a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételrõl szóló törvény, illetve a magyar állampolgárság kedvezményes visszaadásáról szóló törvény nemrég történt parlamenti elfogadását követõen határozottan lépjen fel annak érdekében, hogy a magyar ügy megkerülhetetlen módon kerüljön az európai döntéshozók elé.

A Magyar kormánynak szorgalmaznia kell, hogy szülessen mielõbb elfogadható megoldás, és tegye egyértelmûvé azt, hogy a magyar ügy megoldása Koszovóhoz hasonlóan egyértelmûen az európai stabilitást erõsítené. Nyilvánvaló, hogy ha az optimális megoldás elmarad, akkor nem zárható ki, hogy Koszovóhoz hasonló konfliktus támad akár Délvidéken, Székelyföldön, vagy pedig a Felvidéken.

Magyarország addig nem támogathatja Szerbia EU csatlakozását,

- amíg a délvidéki magyarság területi autonómiát nem kap,

- továbbá jóvátételt a második világháborút követõ magyar népirtás miatt,

- illetve haladéktalanul kegyelmet kell adni az öt temerini fiatalnak, akiket tisztességtelen eljárásban, kirívóan eltúlzott mértékû büntetéssel összesen 61 év börtönre ítéltek és ma is elképesztõ viszonyok között sínylõdnek már évek óta a szerb börtönökben.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás a jelentést nem szavazta meg, és csalódottságát fejezte ki a vita végén. Az európai nemzetek képviselõit azzal szembesítette, hogy a trianoni békediktátum igazságtalanságát 90 év után annak ellenére kívánják fenntartani, hogy a történelem egyértelmûen bebizonyította: ez a békediktátum az alapvetõ emberi és közösségi jogok, illetve az európai béke és biztonság ellen hat.

Lord Rothermere szavait idézve, mindaddig nem lehet békérõl és nyugalomról beszélni Európában, amíg "ezt a galád és ostoba békeszerzõdést felül nem vizsgálják". .

(Mindaddig, amíg a magyar Országgyûlésben nem a magyar nemzeti, többségi érdek érvényre juttatása az elsõdleges, és az elszakított területek magyarjainak az anyaország nem nyújt kellõ biztonságot és jogvédelmet, addig nagyon nehéz meggyõzni az EU tagállamait a magyar nemzet jogos kéréseirõl és elvárásairól. O.É.)

Orbán Éva