Az önkormányzati képviselõi létszámkérdés margójára




Az új Országgyûlés a legelsõk között kíván dönteni, az országgyûlési és önkormányzati képviselõk létszámának csökkentésérõl. Ezt a 2/3-os többségben lévõ kormányzópárt vita nélkül is megteheti, bár ezzel – gondolom – kisebb észrevételekkel, módosításokkal szinte minden képviselõ egyet ért.



Magam is önkormányzati képviselõ voltam egy kerületben a kezdeteknél, ezért némi rálátással és tapasztalattal rendelkezem.



Egy lényeges, bár rész problémára szeretném felhívni a képviselõk figyelmét, az itthoni kisebbségi önkormányzatok kérdésére, arra is, a fõváros vonatkozásában. Kisebbségi önkormányzati testületek választókerületi, területi és országos szinten mûködnek.


A kérdésrõl az 1993. évi. LXXVII. törvény és az 1997. évi C. törvény 115/B-U § rendelkezik ill. szabályozza azt.



Jelenleg a fõvárosban a helyzet a következõ:



A választókörzetben legalább 30 - bejelentett lakóhellyel rendelkezõ - állampolgárnak kell felvállalnia az adott nemzetiségi-kisebbségi (lengyel, német, roma stb.) azonosságot – nyelvtudás, kulturális identitás, egyéb vonatkozásban. A 30 azaz harminc igazolt kisebbséghez tartozó személyt az önkormányzatnál jegyzékbe kell venni ahhoz, hogy a kisebbségi jelöltek listára kerülhessenek.



Az önkormányzati választások alkalmával a kerület, a település képviselõ-testületének megválasztásával egy idõben, a különbözõ kisebbségi képviselõk, ill. testületek is megválasztásra kerülnek. Ehhez elegendõ 1 azaz egy rájuk leadott szavazat is.



Nem lehet elhallgatni azt a problémát, hogy nemcsak valós kisebbségi önkormányzatok vannak, ahol valóban komoly, tiszteletre méltó munka folyik, hanem fiktívek is. Ellenõrzésekre ki tudja miért, de nem igazán került sor. Sõt olyan is elõfordult, hogy a kisebbségi képviselõ-jelölt 4 évenként változtatta, hogy melyik kisebbséghez tartozónak vallja magát. Szóval – tisztelet a kivételeknek – elõfordul, hogy e mögött anyagi, gazdasági egyéni érdekek is állnak, amivel senki sem foglalkozik.



A mi kerületünkben az alaphelyzet a következõ:



Közel 78.000 lakósa van a kerületünknek, önkormányzati képviselõink száma:28 fõ. A kisebbségi önkormányzati testületek száma 9. Kisebbségi önkormányzati testülettel rendelkeznek a következõ nemzetiségek ill. kisebbségek: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin. Képviselõiknek száma jelenleg 45 fõ. Vagyis kerületenként az egyes kisebbségek 5 fõvel vannak jelen képviselõként 30 fõs igazolt lakóhelyi kötelezettséggel.



Az alábbi megoldásra váró problémák átgondolása lenne szükséges, mielõtt


az önkormányzati képviselõk létszámcsökkentésrõl döntés születik az országgyûlésben, az õszi választásokra való tekintettel.



Elsõként a demokrácia alapszabályainak betartásával a kisebbségi képviselet újragondolása szükséges.



- A jelenlegi szétaprózás megfelel-e, betölti-e azt a célt, amelyért létrehozták? Valóban kell kerületi szinten kezelni ezt a kérdést a fõvárosban?



- A kisebbségi önkormányzatok nem kapnának-e azzal megnyugtatóbb, eredményesebb, tevékenységet garantáló lehetõséget, ha a kerületektõl a fõvároshoz kerülnének?



- Az arányosság kérdését feltétlenül szükséges lenne megvizsgálni.



- 78.000 választópolgárnak jelenleg 28 önkormányzati képviselõje lehet, amit felére kívánnak csökkenteni. Eközben, a valóban létezõ kisebbségek létszámáról nincsenek adatok, de itt, kilenc önkormányzatban (hivatalosan 13 van) 45 fõ képviseli a 270 bejelentett lakóst (9x30).



- Nem tûnik ez túlzottan átgondolatlannak és aránytalannak? Az anyagiak biztosításáról már nem is beszélve.



Feltételezem, hogy a fõváros többi kerületében is hasonló lehet a helyzet. Korábban készült felmérés a témában, de személyiségi jogokra hivatkozva nem lett nyilvános. Szükséges lenne a fõvárosban, de országosan is a tényleges, valós kisebbségi létszámok és kisebbségi önkormányzatok összehasonlítása.



A realitások figyelembe vételével, - a fõvárosban - az önkormányzati képviselõk létszámának csökkentésérõl csak a kisebbségi önkormányzatok státusz és létszám kérdésének rendezése után lehetne érdemben felelõsséggel dönteni.



Orbán Éva