Magyarország Történeti Alkotmányáról tudnunk kell

- könyvbemutató -

Csömör Nagyközség évek óta folyamatosan nemzeti elkötelezettségérõl ad tanúbizonyságot az országnak. 2006-ban, a Kommunizmus áldozatainak emlékére felállított emlékmû felavatása óta számos emlékezetes, rangos megemlékezésnek a helyszíne volt Csömör. Ez a fõváros határában lévõ település mára már komoly rangot vívott ki magának, és egyik központjává válik a nemzeti elkötelezettségû gondolkodók találkozójának.

Csömör Nagyközség Önkormányzata dísztermében adott május 29-én otthont a TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY, Magyarország õsi alkotmánya címû kötet megyei szintû bemutatójának, ahová meghívást kapott a megye összes önkormányzatának vezetõje, a közjoggal foglalkozó megyei ügyvédek, rangos köztisztviselõik.

Ünnepi köszöntõt mondott Bátovszki György, Csömör nagyközség polgármestere

és vitéz-lovag Dömötör Zoltán nemzetõr vezérezredes, a Magyar Nemzetõrség 1956 elnök-fõparancsnoka.

A mûvet Hermányos Mária tervezõgrafikus ismertette.

A téma elõadója dr. Zétényi Zsolt ügyvéd volt.

Mudry Péter filmrendezõ vendégként volt jelen, mint a témáról már filmet készített alkotó. Faragó Laura ének- és elõadómûvész fellépése még emelkedettebbé és felejthetetlenné tette a bemutatót.

Magyarország Történeti Alkotmányát, alaptörvényeink együttesét úgy 150 éve adták ki utoljára méltó összeállításában.

A Magyarországért Kulturális Egyesület felkérésére dr. Zétényi Zsolt vállalkozott a sarkalatos törvények, és az ezeknél jóval bõvebb körû, jelentõsebb közjogi törvényeink újabb összegyûjtésére 1944-ig bezárólag - az élõ történeti alkotmányosság végéig.

A hiánypótló elsõ, nagy sikert arató kiadás egyes számú bõrkötésû
díszpéldányát a Magyar Országgyûlés Könyvtárára, mint hiteles helyre bízta a
kiadó 2009. április 22-én.

Szerencsére, ha lassan is, de azóta lassan kezd újra a köztudatba áramlani a több
nemzedék óta, az erõszakosan feledésre ítélt, õsi, nemzetmegtartó, önrendelkezõ
törvényeinknek történelmi, szükségszerû létjogosultsága.

Egyre többször vitatéma a jogfolytonos magyar alkotmány helyreállításának létfontossága és szükségessége.

A Történeti Alkotmány második kiadásában a bevezetõ tanulmány és a törvénytár is jelentõsen - közel háromszáz oldallal - bõvült. Az 1408 oldalas könyv három részre tagolódik.

1.rész: a rendkívül értékes bevezetõ tanulmány.

2. rész: a Történeti Alkotmány törvényei és szokásai, maga a törvénytár

- a Vérszerzõdéstõl kezdõdõen 1848-ig, Erdély sarkalatos törvényeit külön ismertetve,

- illetve Alkotmányos jelentõségû törvények 1867-1944-ig.

3. rész: a mellékletek (uralkodók és méltóságok, állam- és egyházszervezet, igazságszolgáltatás ábrái, kifejezés magyarázatok, név és tárgymutató).

A magyar közjogi múltat közérthetõen, irodalmi példákkal színesítve, olvasmányosan mutatja be dr. Zétényi Zsolt tanulmánya. A fogalomtár is még csiszoltabb lett,
a sarkalatos és fontosabb közjogi törvényeket tartalmazó törvénytár pedig
jelentõsen kibõvült.

A kötetben fontos mellékletek segítik a teljes körû eligazodást. Angol nyelvû összegzés és tartalomjegyzék is található. Az igényes formai kivitel Hermányos Mária tervezõgrafikus munkáját dícséri.

Történeti alkotmányunk a történelem viharaiban is, 1944-ig megõrizte Magyarország szuverenitását.
Sajnálatos, hogy a magyarországi alkotmányos államrendszerekkel máig nem állt helyre a folyamatosság. Ezért a történeti alkotmányhoz szervesen illeszkedõ alaptörvény és sarkalatos törvények még ma is váratnak magukra.

Remélhetõleg nem sokáig.

Kossuth Lajos véleménye szerint: „a magyarság rendelkezik az európaival
összhangban álló, mégis a legerõsebb függetlenségi joggal.” Babits Mihály költõ így fogalmaz: „Magyarország a jog fellegvára.”

Márai Sándor így jellemzi a magyar alkotmányosságot: „A magyar alkotmányos élet fejlõdése töretlen, és egységes vonulatot mutat az évszázadokon át, s kevés európai nép akad, mely elmondhatná, hogy a történelem változó esélyei közepette olyan következetességgel tartott ki a nemzeti együttélés legfõbb és legmagasztosabb eszméje, az alkotmányos elv mellett, mint a magyar. [...] A magyar kultúrában kiemelkedõ szerepe van a jogszerûség, igazságosság, alkotmányosság eszméjének. A történeti alkotmány a magyar jelleg hordozója, kifejezõje.”

Az alkotmányozásnak két formája létezik, az alkotmánylevél és a történeti alkotmány. Nekünk több, mint 1000 éves törvény és szokásfolyamatunk van 1944-ig. Aki Magyarországon alkotmányt készít, az ezzel az aktussal megtagadja a történelmi alkotmány ezeréves folyamatát, mert a kettõ nem fér össze. Ez mérhetetlen felelõsség. Ezt felelõs kormány, felelõs országgyûlés sehol a világon, ahol értenek hozzá, nem tenné meg.

Dr. Zétényi Zsolt a gyökeres alkotmányreform híve, ami alatt két alaptétel elfogadását érti. Az elsõ, hogy a jelenlegi magyar állam folyamatosságot vállal, egyszerûen folyamatos a mindenkor történetileg létezett alkotmányos rendszerekkel. A másik, hogy kimondjuk, hogy az 1949 -1989 között oktrojált és egyben fiktív volt az alkotmánynak nevezett alaptörvény, amit meg kell szüntetni. Aki a téma bõvebb kifejtése iránt érdeklõdik részletesen olvashat errõl a KAPU májusi számában, a dr. Zétényi Zsolttal készített interjúban.

Külön érdekessége dr. Zétényi Zsolt elõadásának, hogy befejezésként egy törvényalkotóhoz írt, mindenki számára érthetõen megfogalmazott levelét olvasta fel. Ez az írás a lehetõ legrövidebb idõn belül az interneten is mindenki számára elérhetõ lesz.

Az igényes kivitelû, aranyozott mûbõr kötésû kézikönyvet minden hazájáról felelõsen gondolkodó, azért tenni akaró honfitársunknak ajánlja a kiadó, a Magyarországért Kulturális Egyesület.

Magam részérõl rendkívül szükségesnek tartom, hogy a könyv mindenek elõtt az országgyûlési – törvényt hozó – képviselõk kezébe kerüljön, annál is inkább, mert az 1945 óta eltelt idõszak alatt, a felnövekvõ generációkat az alapvetõ, a magyar nemzet érdekét képviselõ információktól megfosztották. Ezek köztudottá tétele és pótlása még várat magára. Ez alól – tisztelet a kivételeknek – de képviselõink sem kivételek úgy nemzeti, történelmi jelképeink és szimbólumaink, mint történeti alkotmányunk igazi tartalmát és jelentését illetõen. S most, hogy napirendre kerül az alkotmányozás kérdése, errõl mindenképp tájékozódniuk kell/ene.

A kötetek kaphatók a Püski és Anima könyvesboltokban, vagy postai
utánvéttel. Igény és egyeztetés szerint könyvbemutatót is vállalnak dr. Zétényi Zsolttal, a szerkesztõvel, illetve más neves elõadóval.

Orbán Éva