Szakrális, szellemi híd varázsában

Az utóbbi években egyre közismertebbé válik Pilisszántó, ez a kis „tót település”, ahová egyre több magyar lélek zarándok útja visz. A település lelke Szõnyi József korábbi polgármester, akinek élet elve: Gyertek utánam, és együtt megcsináljuk!

A Pilist kutatva megálmodott egy Csillagösvényt, egy Boldogasszony-kápolnát, valamint szakrális szellemi hidat Csíksomlyó és Pilisszántó között. Mára már szinte a semmibõl, összefogással mindez megvalósult. Erkölcsi értékrend támadt itt fel, és a falu népe mellé egyre többen gyûlnek az ország minden tájáról a jóakaratú emberek.

A krónikákban 1250-ben említik Szántó települést, ahol Boldog Özséb heted magával felépítette Szent-Kereszt nevû kolostorát, és ahol megszületett a magyar nemzet értékeit, szellemiségét képviselõ, és rendületlenül védõ Pálos rend. Nem véletlen, hogy szakrális királyaink oly nagy becsben tartották õket, és ellenségeink mindig is a megsemmisítésükre törtek. A szakrális Pilis-hegységen belül is kitüntetett, szent hely az a pont, ahol a kolostor állt.

Ez az õsi kolostor volt éltetõ forrása, reménysége, szimbóluma azoknak a királyoknak, akik számára mindenek feletti kötelességet jelentett a magyar nemzet szolgálata. A tatárjárást követõen IV. Béla ebbe a kolostorba járt erõt meríteni országunk újjáépítéséhez. Mátyás királyunk is különös erõvel kötõdött a Pálosokhoz.

Nem véletlen tehát, hogy a Pilisben feltámadó szellemiség és Csíksomlyó ma Szivárványhidat képez a Kárpát-medencében. Gyönyörû kapcsolat, mintha egyértelmûen felsõbb erõk mûködtek volna közre.

Pilis Keresztjét Csíksomlyó mellõl, Csíkszentrõl Nagy András ajánlotta föl Pilisnek a Hargita ajándékaként. A két szent hegy, Hargita és Pilis, nem véletlenszerû kapcsolatként alakulhatott.

Az itt élõ Hummel Rozália, festõmûvész. 2003-ban lefestette a pilisszántói Szûzanyát, és a festmény Csíksomlyóra került.

A következõ évben Haraszti Mária és Pozsgai Éva gyalog indultak el Csíksomlyóra zarándokolni az Arad – Déva - Segesvár útvonalon. Mindenütt szeretettel várták õket az utak mentén az erdélyiek. Kevesen tudják, hogy Csíksomlyón õrzik azt az ezüsttel veretett, kókuszdióból faragott kelyhet, amellyel az Atilla óta Erdélyben élõ székelyek várták Árpád apánkat a Vereckei szorosban. A kehely ezüst veretének dísze egy egyiptomi szfinx, amit Egyiptomban hun-nak neveznek.

Így alakult ki az, hogy Csíksomlyót és Pilisszántót akarva akaratlanul valami összekapcsolta. Ez adta az ötletet Szõnyi Józsefnek 2008-ban hogy a Csíksomlyón tartott szentmisével azonos idõben itt is rendezzenek a Boldogasszony kápolnánál szentmisét.

A hegyen ma már ott magaslik Pilis Keresztje, alatta a honfoglalás kori emléket idézõ Boldogasszony-kápolna, a Csillagösvény hét stációja is elkészült: Nimród, Attila, Árpád, Hunyadi Mátyás, Szent István és Szent Lászlót követve avatták a Magyar Pálos Rend 700 éves pápai jóváhagyásának tiszteletére a pilisszántói Csillagösvényen utolsó szobrának, Boldog Özsébnek szobrát.

A Boldogasszony kápolnát Õrfi József és Makovecz Imre tervezték, Péterfy László szobrász alkotása a kápolnában lévõ Boldogasszony-szobor, Buckó György készítette a kápolna tetején az üveg fénynyílást. A Felvidéken, Szõgyénben lakó Schmidt Robert, a Csillagösvény hét szobrának kifaragója.

Mindezek 15 év alatt születtek hitbõl, szeretetbõl, közös akaratból.

Itt minden alkotásnak fontos, szellemi üzenete van. A legmagasabban elhelyezkedõ Pilis Keresztje, a Feltámadás Keresztje, nincs rajta a megfeszített Jézus Krisztus, mert feltámadt. De a feltámadás feltétele a keresztre feszíttetés, az emberiségért, a hazáért vállalt áldozathozatal. Áldozathozatal nélkül ma sincs feltámadás a Kárpát-medencében.

**

Csíksomlyói kegytemplom és a pilisszántói Boldogasszony kápolna közös pünkösdi miséje 2010. május 22-én szombaton, 12 óra 30 perckor ill. 11 óra 30 perckor (idõ eltolódás) kezdõdött. A Somlyó hegy nyergében - keresztényi nemzet összetartozásának évszázados történelmi zarándokhelyén - Csíksomlyón misét mutatnak be minden esztendõben, ahol többszázezer zarándok népesíti be ilyenkor a hegyoldalt, ahol Babba Mária és a Szûzanya oltalma alatt együtt imádkoznak a magyar nemzet feltámadásáért. A világ minden tájáról érkeznek ide zarándokok. Ezért Csíksomlyó a magyarság szellemi találkozó helyévé és az összetartozás szimbólumává kristályosodott.

Bár sokan szeretnének, de a távolság miatt sokan nem tudnak elzarándokolni Magyarországról Csíksomlyóra, hogy hitet, erõt merítsenek a további küzdelmekhez. Ezért a Pilis hegy oldalában, a pilisszántói Boldogasszony kegyelmével, a csíksomlyói misével egy idõben, tartanak szentmisét.

A kápolna elõtti téren és a domb fáinak árnyékában, a Szent Korona másolatának jelenlétében vártuk a Csíksomlyón és itt egyidõben tartandó szent misét. De mintha a természet is ünnepre készülne, az elõzõ borús napok után szikrázó napfény, kristálytiszta égbolt köszöntötte az ország szinte minden tájáról ide érkezõket.

A nap sugarai körbe ragyogják a feléjük tekintõ Boldogasszony-kápolnát. A kápolna kitárt ajtaja mögött Boldogasszonyunk szobra áll, s az aranyfényû sugarak, mintha csak simogatni akarnák, lassan felöltöztetik Magyarország égi királynõjének szobrát fényruhába. A Boldogasszony-kápolna jobboldali tornya tövében a csíksomlyói dombon lévõ faragott Babba-Mária szobor kicsinyített mása. S mi tanúi lehettünk ennek a csodálatos átváltozásnak, amikor Mária szobra, õsi hitünk Babba Máriájává, a Napba Öltözött Asszony megtestesítõjévé válik. És a kápolna belsejében lévõ szoborról visszatükrözõdik, árad a fény.

Hasonlóan Csíksomlyóhoz, az itteni keresztaljak is a kápolnához vezetõ Csillagösvényen érkeznek a misére imával, énekléssel, ahol a Szûzanya oltalma alatt itt is békességben, a Szentlélek egyesítõ erejével együtt imádkoznak az itt élõ nemzetiségek a magyarral közös Istenünkhöz a Szent Korona és Szent István szellemében, az ország mai erkölcsi mélységébõl való felemelkedéséért!

A két mise bevezetéseként a Pilis oldalában kihangosítják Csíksomlyó üzenetét. Így rövidül meg a 700 km távolság testvéri ölelés közelségére, így alkot szellemi hidat, köt össze ismét fizikai és lelki kapcsolat erdélyi testvéreinkkel és a világ minden tájáról odaérkezõkkel, így találkozik egymással a Kárpát-medence két szent hegye, Hargita és Pilis. Ezen a szentmisén szivárvány ível át Kárpát-medencén, melynek íve a csíksomlyói Babba Mária kegytemplomtól a szántói Boldogasszony kápolnáig ér.

Így sokszorozódik meg, közös imáink által, a két azonos lelki tartalmú keresztényi zarándokhely nemzet egyesítõ ereje!

A szántói szentmisét Bátor Botond, a Magyar Pálos Rend Tartományfõnöke mutatta be.

A misét még ünnepélyesebbé tette Pitti Katalin és Gulyás Dénes operaénekesek közremûködése.

A papi áldás után néhány esõcsepp is hullott, mintha az Ég is áldást küldene ránk.

Orbán Éva