Évente 15.000 magyar élet a tét!



Horváth István Dr. orvos-biológus MTA Doktor (a biológia tudomány doktora) negyed százada szenteli életét a koleszterinkutatásnak. Kandidátusi disszertációját majd a MTA Doktori disszertációját is orvos-biológiai témában írta. Ezek a kutatások szervesen kapcsolódtak az antikoleszterin antitest felfedezéséhez, és ennek alapján a koleszterin anyagcsere helyreállítására alkalmas vakcina feltalálásához. Napjaink pénz központú értékítéletét illetõen „sajátos” magyar mentalitású. Õ valóban felelõs, és bátor értelmiségi. Szereti a hazáját, a nemzetét, és évente 15.000 magyar honfitársa életét szeretné megmenteni, meg is tudná, ha támogatnák a hivatalos szervek. Meg akarták venni a felfedezését, de nem adja át másoknak. A magyar tudós találmánya szerinte a magyar nemzeté. De, hát, vazallus hivatalnokaink és politikusaink ezt nem értik. Mi értjük, „miért jó az nekik, és nem nekünk, ha nem halnak meg a magyarok. Ugye értik? Az, hogy Horváth István a Szent László lovagrend tagja, az már mindent egyértelmûsít, persze csak azoknak, akik tudják, hogy ez mire kötelez. A Szent László Király Alapítvány nevében ezért készítettem interjút vele. Kérem, fogadják szeretettel, és vigyék hírét a beszélgetésnek!



- Mikor határozta el, hogy koleszterin-kutatásokkal fog foglalkozni?



Az ÉLETBEN az ember nagyon sokszor nem azt teszi, amit elhatározott gyermekkorában. Én is így voltam ezzel. Egy egészen véletlen vezetett engem arra, hogy a koleszterinnel kapcsolatos kutatásokat elkezdjem. Hosszú idõn keresztül, a 0rszágos Bõr-Nemikórtani Intézetben a Szerológiai Osztályt vezettem. Mi voltunk a kijelölt intézet, mely a szifilisz diagnosztizálása során felmerült bizonytalan eseteket eldöntötte, verifikálta. Kimondta, hogy egyiknek szifilisze van, illetve a másikat felmentette, hogy nincs szifilisze, annak ellenére, hogy szerológiai szûrõvizsgálatok során pozitív eredményei voltak. A nem szifiliszes, de szerológiai pozitív esetek kiváltó okának keresése, kutatása vezetett rá egy korábban nem ismert ellenanyagra, a koleszterinhez kapcsolódó antikoleszterin antitestre.



- Mi volt ez az antitest?



Ez egy, a koleszterinnel specifikusan reagáló immunglobulin. A specifikus immunglobulinok, ellenanyagok termelését, antigének idézik elõ. Az, hogy koleszterin antigén lehet, számomra is meglepetés volt, hiszen évtizedeken keresztül azt tanítottam, orvostanhallgatóknak, szakorvosoknak, hogy a koleszterin nem antigén. Meglepetésemre ez az antitest, specifikusan reagált vele. Ezután, az érdekelt, hogy milyen szerepe van az antikoleszterin antitestnek a szervezetben.


Kezdetben azt gondoltam, hogy az érelmeszesedés kiváltásában van szerepe. A kérdés eldöntésére, olyan antigén elõállítására volt szükség, aminek a felhasználásával, fokozni lehetett az antitest termelését. Amikor eljutottunk oda, hogy kísérleti állatban fokozni tudtuk, ennek az antitestnek a termelését, épp az ellenkezõje derült ki róla. Vagyis az, hogy ennek fontos szerepe van az érelmeszesedés megelõzésében, sõt a visszafejlesztésére is alkalmas.


Amikor elkezdtük az antitestet közelebbrõl vizsgálni, rájöttünk arra, hogy szerepe van a koleszterin anyagcserében. Az egészséges koleszterin anyagcserének a biztosításához szükség van koleszterin antitest megfelelõ mennyiségére.



- Hol folytak ezek a kutatások?



Az Országos Bõr- Nemikórtani Intézetben folytak. Ott döbbentünk rá, éppen a szifilisz szerológiával kapcsolatosan, nem kerestük, véletlenül találtunk rá. Hasonlóan, mint amikor az ember a tenger parton talál egy nagydarab borostyánt.


Ez a” borostyán” amikor megtaláltuk, oly annyira új volt, és ellentmondott mindazon ismeretnek, amit korábban, a koleszterinnel kapcsolatosan tanítottak, föltételeztek. Amikor felkerestem az igazgatót és elmondtam, hogy milyen csodálatos, teljesen új felfedezésünk van, képtelen volt elfogadni. Sõt kiosztott, hogy ilyen nem lehet, nekem illene tudni, hogy…



- Ezek szerint, ahogy megszületett a felfedezés, megkezdõdött, az érte való küzdelem is?



Ez volt az elsõ fal, hiszen a koleszterin a szervezetünkben nagyon fontos építõanyag, egyben elõ-anyaga fontos vegyületeknek. Nagyon sok területen elsõdleges szerepet játszik. Belõle építkeznek az állati, emberi sejtmembránok. Igaz, hogy nem sok kell belõle. Minden állati szervezetben elõfordul a sejtek membránjában, ha nagyon kevés is, de ott van. Egy kérdés-hasonlattal élve: mibõl van a téglafal? Téglából! - volt a válasz. Az kevés. Szükséges a habarcs, mely összeköti. Ott kell lenni a koleszterinnek „habarcsként”, ha kevés kell is, a sejtek membránjában, mert e nélkül egészségesen mûködõ membrán nem létezhet.



- Van-e jó és rossz koleszterin?



Nincs jó vagy rossz koleszterin, csak koleszterin van. Ahogy nincsen jó és rossz arany, bár az ékszerész az arany ötvözeteire rámondja, hogy jó vagy rossz arany, ugyanúgy a koleszterin is csak "ötvözeteiben" lehet jó és rossz koleszterin. Jó koleszterinnek nevezzük a HDL (high density lipoprotein) amit a sejtek fel tudnak használni, mindössze 5%-nyi koleszterin tartalommal. Rossz koleszterinnek nevezzük az LDL-t (low density lipoprotein) 10% koleszterint tartalmaz, amit a sejtek kevésbé, vagy csak átalakítás után tudnak felhasználni. Ha az átalakítás akadályozott a koleszterin az érfalba kerül. Ott atheroma, zsír-daganatszerû plakk képzõdik belõle. A felhasznált koleszterinbõl, a nagyobb részébõl epesav képzõdik. Ha nincs koleszterin, nincs epesav. Ezért van az, ha a koleszterin anyagcsere felborul, baj van a zsírok emésztésével.


Ha nincs koleszterin, nincs nemi élet, nincsenek nemi hormonok, nincs szaporodás, mert ezek a hormonok is koleszterinbõl alakulnak.


A koleszterin anyagcsere a gondolkodásunknak is meghatározója, hiszen az idegsejtjeink, az agysejtjeink egymással kommunikálni csak úgy tudnak, ha koleszterinhez juthatnak. A sejtek közti kapcsolatot a koleszterin biztosítja. Az agyban és mindenhol, ahol idegsejtek egymással kapcsolódnak, a koleszterinnek az összeköttetést biztosító, receptor stabilizáló szerepe van. Nem véletlen, hogy éppen az agynak, emberinek és állatinak egyaránt a szárazanyag tartalmának a fele koleszterin. Megdöbbentõ érték.



- Széleskörûen alkalmazzák a vér koleszterin-szintet csökkentõ gyógyszereket. Miben más, amit sikerült feltalálni?



Az érelmeszesedés kialakulásának sokféle elméleti megközelítését ismerhettük meg az elmúlt évtizedekben. 2000-ig azt gondoltuk, hogy egy baktériumfertõzés (Chlamydia) a kiváltó oka. Azóta elfogadott, hogy a vér magas koleszterin szintje okozza az érelmeszesedést. A magas koleszterin szintet sikeresen lehet csökkenteni a koleszterin szintézis gátlásával. Erre szolgálnak a koleszterincsökkentõ gyógyszerek. Hatékonyak a vér koleszterin szint csökkentésében, de sok kellemetlen mellékhatásuk van.


Mi azt állítjuk, hogy a magas koleszterin szint nem oka az érelmeszesedésnek. A magas koleszterin szint már maga is okozat. Az érelmeszesedést kiváltó ok az antikoleszterin antitest mennyiségének csökkenése a vérben. Az ok tehát egy immunglobulin szint csökkenés. Ennek az ellenanyagnak a termelését immunizálással fokozni lehet. Az általunk feltalált vakcina alkalmas ennek az ellenanyagnak a termelésének a fokozására, és ezáltal az érelmeszesedést kiváltó ok megszüntetésére.



- Miért kell, hogy a koleszterin a vérben lipoprotein legyen?



A koleszterin zsírszerû anyag, nem oldódik vízben, márpedig a vérünk, víz alapanyagú. Ebben a vízben csak akkor tud oldódni, ha hozzákapcsolódik fehérjéhez, ami vízben oldható. Fehérje "csónakon" utazik a szervezetünkben a koleszterin, akár "jó" koleszterin (HDL) vagy "rossz" koleszterin (LDL). Mindkét koleszterinféleség lipoprotein (zsírszerû anyag és fehérje).


A "jó" koleszterin fehérje burokba bezárva található, mindössze 5% koleszterin tartalommal. Nagyobb része (95%) más anyag, mégis koleszterinnek hívjuk. Mintha ki akarnánk emelni a koleszterin fontosságát.


A "rossz" koleszterin úgy tartalmazza a 10% koleszterint, hogy a koleszterin molekulák, mint a sündisznó tüskéi "kilógnak" a lipoprotein testecskébõl. A több száz "koleszterin tüskét" a sejtek nem tudják megfogni, csak akkor, ha a tüske felületére rátapad egy fehérje, ami specifikusan kötõdik a koleszterinhez. Ez a fehérje az antikoleszterin antitest. Szeretem a sündisznó hasonlatot, mert a sündisznót is csak úgy lehet felemelni, ha betakarjuk egy ronggyal. Így ellenanyaggal betakarva tudja megfogni a sejt a számára szükséges koleszterint tartalmazó LDL-t. Ezt az ellenanyagot fedeztük fel a szifilisz szerológiai vizsgálatok során.



- Miben más, az Önök által kutatott gyógymód, mint a jelenlegi gyógyszerek?



Ha összehasonlítjuk az érelmeszesedés kialakulására az általunk adott magyarázatot, orvostudomány területén hivatalosan képviselt szemlélettel, akkor a különbségbõl megérthetjük a gyógyítás megközelítésének különbözõségét.


A hivatalos elmélet abból indul ki, hogy az érelmeszesedés oka a magas koleszterin szint.


Az általunk képviselt felfogás az érelmeszesedés okát a koleszterin anyagcsere felborulásában jelöli meg.


Az ok megszüntetésével meg kellene szûnni a következménynek is. A magas koleszterin szintet csökkenteni lehet gyógyszerek adásával, de ezzel nem lehet meggyógyítani az érelmeszesedést. Legfeljebb lassítani lehet a folyamatot. Ugyanakkor vannak fiziológiásan "magas koleszterin" értékek érelmeszesedés nélkül. Viszonylag gyakori a "normál koleszterin érték" mellett az érelmeszesedés kialakulása is.


Az antikoleszterin antitest csökkenés következtében kialakuló koleszterin anyagcsere felborulás helyre állítható az antitesttermelést fokozó immunizálással. Ilyen beavatkozás hatására az atherosclerotikus plakkok visszafejlõdnek. Az ok megszûntetésével visszafejlõdik az okozat az érelmeszesedés is.



- Miért borul fel a koleszterin anyagcsere, és mi a következménye?



Azt már tisztáztuk, hogy a koleszterin anyagcsere folyamatában az antikoleszterin antitestnek, a rossz koleszterin átalakításában fontos szerepe van. Minden egészséges szervezetben a születés utáni állapotban, megfelelõ mennyiségben képzõdik antikoleszterin antitest. Ez az ellenanyag a fiatal szervezetben programozott sejthalállal elhaló sejtekbõl visszamaradó koleszterin eltakarításában, felhasználásában is szerepet kap, mert a koleszterint enzimek nem tudják lebontani. Jól ismert ez a jelenség az immunológiában. Utcaseprõ (scavenger) antitesteknek hívjuk az ilyen funkciójú immunglobulinokat.



- Az érelmeszesedés közismerten a leggyakoribb halálokok egyike.



Sok hasznos megfigyelést végeztek orvosok, kutatók a betegséggel kapcsolatban. A kiváltó okok között a stressz, mérgek (dohányzás!!), tápanyagok, mozgáshiány szerepel az elsõ helyen. Ezeknél jobb magyarázatot mi sem adhatunk. Csupán abban tér el a mi felfogásunk, hogy ezek nem a magas koleszterin szintnek, mint az érelmeszesedés okának a kiváltói, hanem ezek az antikoleszterin antitest termelését gátló tényezõk. Tehát az okot az antikoleszterin antitest mennyiségének elégtelenségét, hiányát váltják ki. Beindul a folyamat, és megjelennek az érfalában a plakkok, elzárják a vér áramlásának útját, és tovább fokozódik az antitest termelés gátlása. Ebbõl az ördögi körbõl segít kitörni az antitest termelését fokozó immunizálás.



- Milyen formában alkalmazható a gyógyszer?



Kezdjük a gyógyszernél. Ez még nem gyógyszer csak készítmény, ami arra vár, hogy gyógyszerré válhasson. Át kell esni még a hivatalos humán kipróbáláson.


Ez elsõsorban anyagiakra, nagyon sok pénzre vár. Az idõbeli várakozását nehéz megítélni, mert mint vakcina, ismert molekula, az állatvilágban elterjedt vegyület, nagyon rövid kipróbálási idõvel is forgalmi engedélyt kaphat. Gondoljunk csak a legutóbb bevezetett disznó vagy késõbb új influenzára keresztelt vírus elleni vakcinának a bevezetési idejére. Szinte néhány hét alatt megkapta a forgalomba hozatali engedélyt.


Egészségpolitikai kérdés egy olyan vakcinának a bevezetése, ami évente 15.000, (tizenötezer) munkaképes embernek az életét mentheti meg Magyarországon. Persze, ha az egészségpolitikát olyan szemlélet hatja át, hogy "Jó az nekünk, ha nem halnak meg az emberek?", akkor csak a profit szemlélet lesz a meghatározó. Bár, profit szempontjából is jelentõs lenne évente tizenötezer munkás, a legképzettebb munkaerõk által termelt érték, mert ez a tizenötezer ember a 45-65 éves korosztályból dõl ki.


A vakcina kúra formájában alkalmazható. Az intravénásan beadott 200-400 nm méretû részecskéket az immunizálandó egyed szérumával kiegészítve használjuk hat héten át, kilenc alkalommal végzett oltással. Ezzel a módszerrel a leghatékonyabb az antitest termelés kiváltása.



- Milyen állomásai voltak a készítmény végsõ kialakulásának?



- Felfedeztük, hogy létezik antikoleszterin antitest.


Ennek az antitestnek az elfogadása és elfogadtatása nagyon nehéz volt, hiszen korábban azt állítottuk, hogy a koleszterin nem antigén. Hogyan képzõdne antitest vele szemben, ha nem antigén.


- Amikor világossá vált, hogy a koleszterinnek lehet antigén tulajdonsága, akkor kezdtük kutatni, az antigén tulajdonságot hordozó koleszterin elõállítását. Közben módszert kellett kidolgozni az antiest kimutatásának rutinszerû végzésére.


- Ezután tettük fel a kérdést, hogy mire való ez az antitest? Mert a természetben semmi sincsen csak azért, hogy legyen.


- Kidolgoztuk az immunizálási protokollt, aminek az alkalmazásával optimalizálni tudtuk az antitest termelését. Számos kísérlettel igazoltuk az antitest termelésének növekedését, annak intenzitását és adjuvánsokkal kapcsolatos befolyásolhatóságát.


- Megfigyeléseket végeztünk a szervezetben élõ baktériumok antitoxinjaival kapcsolatos kölcsönhatással.


- Amikor a kezünkben volt a diagnosztikai és immunizálási módszer kezdõdhetett annak a kutatása, hogy milyen faladatot lát el az antiest az élõ szervezetben. Kezdetben is egyértelmû volt, hogy a koleszterinnel kapcsolatos élettani folyamatokhoz kapcsolódva fejti ki hatását.


- Olyan módszereket alkalmaztunk, amelyekkel érelmeszesedést tudtunk kiváltani. Ezek meglehetõsen idõ igényes feladatok voltak, mert egy ilyen kísérlet 19-25 hétig tartott. A kitartó munka meghozta az eredményt. Világossá vált, hogy az antitestnek az érelmeszesedés megelõzésében és visszafejlesztésében egyértelmû hatása van.


- Nem mehettünk el a feladat mellett, hogy tisztázzuk, milyen hatása van a szaporodás biológiai folyamatokra. Ezért mesterségesen megtermékenyített állatokon kimutattuk, hogy embrióvédõ szerepe és a megtermékenyítést fokozó hatása van a megemelt antitest mennyiségnek.



- Az álom valósággá vált?



Természetesen a világ másik végén is foglalkoztak antikoleszterin antitest kutatással. Amerikai kollégáknak köszönhettem, hogy az elsõ nagy akadályt, ha éves késéssel is de sikerrel leküzdhettem. Amikor már õk publikálták az eredményüket, nem lehetett többé visszautasítani az antitest létét bizonyító felfedezésemet. Ma már nehéz lenne eldönteni, hogy nem ismerték fel a felfedezés jelentõségét, vagy éppen azért próbáltak "keresztbe tenni", mert felismerték.


Az állatkísérletek eredményeinek birtokában már-már arról álmodtam, hogy a kísérleti állatokon mért eredmények alapján egyszer emberen is kipróbáljuk, és siker esetén az érelmeszesedés leküzdésének fegyvertárába vezetjük a tapasztalatainkat. Ekkor jött a hidegzuhany. Amerikai kutatók publikálták, hogy disznó kísérlet során anafilaxiás sokkot kaptak az állataik és elpusztultak.



- Miért lényeges a disznókon végzett kísérlet?



A disznókról tudni kell azt, hogy szervezetük nagyon sokban hasonlít az emberi szervezetre. Egyesek azt mondják, „a disznó egy horizontális ember”. Persze a kontrázók azonnal hozzáteszik: igen, igen így van, az ember pedig, egy vertikális disznó. Az amerikai disznók halála nekünk is figyelmeztetés volt, fokozottan kellett figyelni a koleszterinbõl készített vakcina veszélyére.


Minden kutatás végcélja az ember szolgálata lehet. Az álmunk, hogy embereket is kezelhessünk, és gyógyíthassunk a disznó kísérleten át vezethet. Ezért én is vettem malacokat és immunizáltuk õket az általam elõállított vakcinával. Nagy volt az öröm, mikor az általam gyártott vakcina, még többszörös dózisban sem volt káros. Az állatok egészségesen túlélték az oltást.



- Mi a különbség a magyar és az amerikai vakcina között?



Egyszerûen csak annyi, hogy az általam koleszterinbõl formált vakcina immunizálta, a másik pedig, megölte az állatokat.



- Hány évtized áll a kutatások eredménye mögött?



A koleszterinnel végzett vizsgálatokat, kísérleteket a múlt század hatvanas éveiben kezdtük. Ma már, több mint negyed százada, hogy felfedeztük az antikoleszterin antitestet, és több mint egy évtizede, amióta immunizálással vissza tudjuk fejleszteni az érelmeszesedést. Egy évtizede rendelkezünk embernek is beadható vakcinával. Ennek ellenére, ma is van professzor, aki nem hiszi, hogy létezik antikoleszterin antitest. Nem veszi észre, ma már ez nem hit, hanem tudás kérdése. Nagyon kevés helyen tanítják, hogy az antikoleszterin antitest létezik, szerepe van a koleszterin anyagcserében, és hiánya az érelmeszesedéshez vezet.



- Embereken kipróbálták a vakcinát?



Az állatkísérleteket a sertések oltásával befejezettnek tekinthettük. Én meggyõzõdtem, hogy nincsen veszélye az emberi kipróbálásnak. Az elsõ emberi kipróbálásra a saját vénámba oltottam az antigént. Azóta sajnos, nemcsak egy oltásra, de a teljes kúra beadására is sort kellett kerítenem. Nálam is jelentkezett az érelmeszesedés kiváltotta anginás roham. Természetes volt, hogy a sürgõs orvosi beavatkozás után, immunizálással gyógyítottam magam.



- Mit lehet tudni a vakcináról?



Mindent, ami a gyógyítással, ellenanyag termeléssel kapcsolatos. Maga a vakcina hatására képzõdött ellenanyag specifikusan kötõdik a koleszterinhez. A koleszterin a szervezet számára nagyon fontos vegyület. Minden állati sejtben elõfordul. A szervezet nagyobb részben saját maga részére állítja elõ. A növényevõ állatok teljes koleszterin szükségletüket megtermelik. Természetesen így van ez a "csak növényi" táplálékon élõ emberekben is. A növényi szervezetben nem található. Több mint 250 térbeli formája, izomérje lehetséges. Királis tulajdonságú vegyület, ami azt jelenti, hogy minden formának lehet tükörképe is. Valahogy olyan formán, mint az ötujjas kesztyû. Csak öt ujja van, de ha meggondoljuk ez kétszer öt, mert lehet jobb és balkezes minden ujja. Ehhez hasonlóan a koleszterinnek is több mint ötszáz variációja lehet. A szervezetünkben egyféle koleszterin van, de ez nem antigén. A koleszterin ellen immunglobulint termeltetõ antigént a koleszterin izomérjei közül lehet kiválasztani. A variációkat még növeli, hogy a koleszterin kémiailag átalakítható, szubsztituálható vegyület, aminek jelentõsége lehet a vakcina kifejlesztésében. Természetesen a sok lehetõség közüli választás magával hordozza a gyorsan ölõ, anafilaxiás sokkot kiváltó oltóanyag veszélyét is. Sõt ma már tudjuk az is elõfordult, hogy az egyik állatfajban antigén termelését, a másikban sokkot váltott ki a vakcina használata. Nem véletlen, ha ezeket figyelembe vesszük, hogy még tapasztalt kutatóknak is egyszerûbbnek tûnt "megkérdezni", mint kikutatni a használható vakcina gyártásának titkát.



- A vakcinát sikerült-e gyógyszerként regisztráltatni?



A vakcinánk ma még nem hivatalos gyógyszer. Ehhez el kell végezni a hivatalos humán kipróbálást. Egyik oldalról, hogy tudjuk emberen nem "mérgezõ", a másik oldalról pedig, ismerjük, hogy a betegség aminek megelõzésére és gyógyítására alkalmas, évente mintegy tizenötezer ember halálát okozza, sürgetõvé teszi, a mielõbbi hivatalos kipróbálást és alkalmazást. Ma már tudjuk, hogy alkalmas a koleszterin anyagcsere helyreállítására, az érelmeszesedés félelmetes plakkjainak visszafejlesztésére.


Többször sikertelenül pályáztunk a támogatásra, ami több százmillió forintot jelent. Már lemondtunk a pályázásról, amikor az elõzõ politikai vezetés felismerte az immunizálás jelentõségét és felszólított bennünket az újabb pályázásra, már nem volt idejük. A felszólítás és a támogatás odaítélése közti idõben menesztették a kormányt.


Most várakozó állásponton vagyunk. "Lenni, vagy nem lenni? " Ez a kérdés minden esztendõben 15000 viszonylag fiatal magyar ember számára. A kérdésre a választ csak közös összefogással, kormányzati szinten fogják tudni megadni.



- Betegek mikor kaphatnak belõle?



Hivatalosan, csak hivatalosan kipróbált gyógyszerhez juthatnak. A vakcinát laboratóriumi körülmények között állítjuk elõ. A világ számos helyén már sikerrel kipróbálták. Én senkit nem immunizálok. Több ország egészségügyi hatóságával vagyunk kapcsolatban. Az érdeklõdõk rendelkezésére bocsátjuk a vakcinát. Az érdeklõdõk kipróbálhatják. Abban a reményben dolgozunk, hogy hamarosan eljutunk oda, hogy az emberiség számára legalább egy ország hivatalos engedélyének a segítségével mihamarabb hozzájuthatnak a rászorulók. Jó lenne, ha Magyarország lehetne az elsõ, aki hivatalosan élni tud a vakcina alkalmazásával.



- A felfedezést önmagán próbálta ki az emberek közt elsõként?



Azzal, hogy önmagamon eredményesen próbáltam ki, eljutottunk oda, hogy emberen is alkalmazható ez az eljárás. Ennek híre futott, mert nem rejtettük véka alá. A vakcinánkat bejelentettük világkiállításra, és 2005-ben a Genfi Találmányi Világkiállításon aranyéremmel díjazták. Több országból jelentek meg érdeklõdõk, akik ki is vitték a vakcinát. Kaptunk visszajelzést, hogy emberen mások is sikerrel alkalmazták. A világ egyik országának egészségügyi miniszterétõl hivatalos iratom is van, melyben jelzik, hogy szándékoznak emberi immunizálás céljára felhasználni.


A világon eddig egyedül mi, magyarok rendelkezünk olyan vakcinával, aminek a segítségével az érelmeszesedés megelõzhetõ, és visszafejleszthetõ emberi szervezetben is.



- A magyar hatóságok hogy állnak a kérdéshez?



Mint említettem, pályáztunk többször is. Mire a politikusok felismerték a vakcina jelentõségét, már át kellett adni a helyüket. Az utódaik megfeledkeztek rólunk, vagy nem voltak elég okosak. Reméljük, hamarosan kormányzati szinten felismerik, és megteremtik a mielõbbi alkalmazás lehetõségét, legalább olyan gyorsan, mint az elmúlt évek "rettegett influenzái" elleni oltás feltételeit. Persze ehhez meg kell teremteni egy új egészségpolitikát, amelyiknek nem az lesz a kérdése, hogy „Miért jó az nekünk, ha nem halnak meg az emberek?”



- Magyarország az emberek százezreinek az életét menthetné meg a vakcinával!



Ha így nézzük, akkor a 2003 óta évente 15.000 magyar embert veszítettünk amiatt, hogy a kezünkben lévõ lehetõséget nem használtuk ki. A katolikusok a mise során, a közgyónásban felsorolják a vétkezés lehetõségeit "gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással". A keresztény ember tehát úgy tartja, hogy mulasztással is lehet vétkezni. Mulasztással tehát közel százezer ember életéért tehetõk felelõssé azok, akik nem segítették megmenteni a 45-65 év közöttiek életét.



- Van valami halovány remény?



Remény az mindig van, mert a remény hal meg utoljára. Az ember az optimizmusát nem szabad, hogy elveszítse. Különösen akkor nem, ha van lehetõségünk. Tudni kell élni vele. Mi szeretnénk élni vele, hazánk érdekében, ezért nem eladó a vakcina.



- Külföldrõl érkezett-e visszajelzés?



Számos külföldi országról kaptam kedvezõ visszajelzéseket Ausztráliától, Amerikán át Oroszországig, Norvégiától Dél-Afrikáig és persze a közelibb országokból is.



- A választásokat követõen van-e remény a támogatásokra?



Feltételezhetõ, ha lesz egy magyar érdekeket képviselni akaró és tudó új kormánya az országnak, fölismerik ennek a jelentõségét. Akiknek fontossá válik, hogy 15.000 fiatal magyar élet megmaradjon, azok támogatni fogják.



Orbán Éva



Az interjú a KAPU áprilisi számában jelent meg.