Bemutatták a Jobbik árnyékkormányának pénzügyminiszter-jelöltjét:

dr. Nyikos Lászlót

Szokásos pénteki sajtótájékoztatóján, a Nemzeti Kávézóban mutatta be Vona Gábor elnök, miniszterelnök-jelölt a Jobbik pénzügyminiszter-jelöltjét, dr. Nyikos László egyetemi docenst. A jelölt tanácsaival 2002 óta segíti a Jobbik szakmai munkáját.

Dr. Nyikos László 1943-ban Kassán született. Közgazdasági egyetemi végzettséggel, kandidátusi fokozattal rendelkezik, 1989-2001-ig az Állami Számvevõszék alelnöke volt. Azt megelõzõen dolgozott a Pénzügyminisztériumban vezetõ beosztásban, majd az APEH jogelõdjének helyettes vezetõjeként, illetve SZOT vonalon. Több egyetemen oktatott, jelenleg a PTE doktori tanszékén. Szakterülete a pénzügyi ellenõrzés, közpénz ügyek és az EU költségvetése. Nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik. Az MSZMP-nek tagja volt. Az Országos Doktori Tanácsnak tagja. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. 2002-ben megkereste a Jobbikot, és felajánlotta szakmai segítségét. A párt pénzügyi programjának kidolgozásában aktívan részt vett.

Legnagyobb probléma a jelenlegi helyzetben, hogy a Magyar Köztársaság vagyona nem ismert. 1990-ben az akkor még létezõ állami vagyont úgy privatizálták, hogy nem tudták, mi mennyit ér. Húsz év alatt a mindenkori kormány által benyújtott állami zárszámadást az Országgyûlés többsége úgy fogadta el, hogy az állami vagyonról gyakorlatilag nem készült kimutatás. Ez olyan, mintha egy társaság pénzügyi beszámolót készítene, amelyben nem szerepel az eszköz-, forrás-, és vagyonmozgás. A legnagyobb megdöbbenést számára az 1997-es adósságcsere jelentette. Akkor úgy vett át 1700 milliárd forintnyi nemzeti banki adósságot a költségvetés, hogy nem mutatták ki, és a Számvevõszéknek nem is engedték megvizsgálni, hogy mi is szerepel pontosan ebben az összegben. A Parlament ez irányú ellenõrzése gyakorlatilag nulla a Kormány vonatkozásában.

Dr. Nyikos László több javaslata is bekerült a Jobbik programjába. Javaslatait a tények ismeretében dolgozta ki.

Ezek a következõk:

· A legelsõ és a legszükségesebb, a Nemzeti Vagyonleltár, a vagyonkataszter elkészítése, amely megmutatná, hogy hány hektár rétje, földje, nemzeti parkja és mennyi ingatlana van az államnak Magyarországon és külföldön. Fontos lenne leltárt készíteni az államadósságról is. Ezeket a jelentéseket az Állami Számvevõszéknek kellene hitelesíteni.

· Az állami kiadások tételes felülvizsgálatára van szükség. Egyrészt sok felesleges közigazgatási szerv van, melyeket báziselven finanszíroznak. Ugyanakkor nincs érdemi, fontossági sorrend a finanszírozás kérdésében. Ezért szükségesnek tartja, hogy értékelhetõ mutatókkal dolgozhassanak.

· Az adózási kérdésekrõl csak ezek után lehet érdemben tárgyalni, miután egyértelmûen kimutatható, hogy a közfeladatok ellátására mennyi szükséges. Ma mindenki adózik Magyarországon, mert áfát mindenki fizet.

· Áttekinthetõ költségvetésre van szükség. A képviselõk a költségvetési jogról nem kellõen tájékozottak. A kormány elszámolásáról a Számvevõszék elmondja a véleményét. A politikai felelõsség kérdése pedig érdemben fel sem vetõdik.

· A jelenlegi zárszámadási gyakorlat az állami alapok, vállalatok és intézmények esetében is tarthatatlan. Ezek éves beszámolóit erre szakosodott külsõ cégek ellenõrzik. Az auditálás kérdésében is változásra lenne szükség. Ezt a Számvevõszékkel volna célszerû elvégeztetni. Ezzel jelentõs eredményt lehetne elérni nemcsak anyagilag.

· A fiskális és monetáris ágazatnak szinkronba kell kerülnie.

Sürgõsen, törvények meghozatalára van szükség. Egyértelmûvé és átláthatóvá kell tenni az ország vagyoni és pénzügyi helyzetét. Nem lenne szerencsés, ha a választások után a képviselõk nyári szabadságra mennének, mert tevékeny Parlamentre, munkára van szükség.

Deák Ferenc szavaival zárta bemutatkozását a pénzügyminiszter-jelölt:

„Néha, a siker reménye nélkül is kell dolgozni.”

Orbán Éva