Az államadósság újra tárgyalása, a multik megadóztatása, a Magyar Bank létrehozása kiemelt feladat a Jobbik gazdaságpolitikájában

A Jobbik gazdasági és informatikai miniszterjelöltje: Hegedûs Tamás

Vona Gábor a Nemzeti Kávézóban mutatta be „szimbolikus”, 7. miniszterjelöltjüket, Hegedûs Tamást, akit a Gazdasági és Informatikai Minisztérium élére szántak. A szokásos pénteki sajtótájékoztatón egyre többen vesznek részt, és egyre nagyobb az érdeklõdés, egyre több kérdés hangzik el a megjelentek részérõl is.

Hegedûs Tamás 41 éves, közgazdász végzettséggel rendelkezik. 1998-2002-ig a Miniszterelnöki Hivatalon belül mûködõ Stratégiai Elemzõ Központ munkatársa, majd a Társadalom- és gazdaságpolitikai fõosztály vezetõje volt. Stratégiai elemzéssel és tervezéssel, illetve döntés elõkészítéssel foglalkozott a társadalompolitika és a gazdaságpolitika területén.

2004-ig a távközlésben dolgozott, majd ezt követõen senior tanácsadóként az egyik vezetõ üzleti tanácsadó cég munkatársa lett, ahol az elmúlt év decemberéig dolgozott.

A Jobbik munkáját régóta segíti szakmai kérdésekben és a stratégiai döntéshozatalban. A Jobbik gazdasági programjának társszerzõje, a teljes választási programnak egyik szerkesztõje. A miniszterjelöltséget Vona Gábor személyes kérésére fogadta el, amit nagy megtiszteltetésnek tart.

A Gazdasági és Informatikai Minisztérium a Jobbik elképzeléseiben erõsen integrált minisztériumot jelent. A szûkebben vett gazdaságfejlesztésen kívül ez a tárca felügyelné

- a lakásügyet és településügyeket,

- a turizmust,

- a közlekedést,

- az energetikát,

- az informatikát és távközlést,

- a közigazgatás fejlesztését.

Az informatikának a gazdaság fejlesztésén belül kiemelt jelentõséget tulajdonítanak.

Az elmúlt években az EU országaiban a gazdasági növekedés úgy fele köthetõ az infokommunikációs technológiák alkalmazásához. Hazai tapasztalat, hogy nem szerencsés, ha az informatika irányítása szétszabdalt. Ezért a kormányzati-közigazgatási informatikát, a GIM alá rendelnék a közigazgatási szervezetfejlesztéssel szorosan összekapcsolva.

A Jobbik gazdaságpolitikájának megtervezésénél számot kellett vetni a következõkkel:

Az elmúlt 20 évben a Nemzetközi Valutaalap és társainak „receptjei”, melyeket kritikátlanul alkalmaztak hazánkban, háborús mértékû veszteséget okoztak a gazdaságban, ráadásul szükségtelenül. A neoliberális dogmatizmus helyett a pragmatizmust elõtérbe helyezõ, és ezzel együtt a nemzeti érdekérvényesítést maximalizáló országok lényegesen sikeresebbek voltak, ahogy azt a lengyel, cseh, szlovák, szlovén, horvát példa mutatja. Magyarország az önfeladás zsákutcájába került. Az 1998-ban jó irányú korrekció kezdõdött, de mindez gyorsan semmivé vált a 2002. óta regnáló újabb szocialista-liberális rezsim alatt.

„Az átalakulást olyanok vezényelték, akik nem értettek a tervgazdasághoz, és olyanok hajtották végre, akik nem értettek a piacgazdasághoz” (Nagy Pongrác). Az önsorsrontó kamatpolitika, a keleti piacok elvesztése, az adósságenyhítés lehetõségének elutasítása, a felelõtlen privatizáció és liberalizáció, valamint a szocializmusból örökölt „húzd meg – ereszd meg” politika továbbélése végzetes vakvágányra terelte az országot. Innen csak radikális fordulattal lehet visszafordulni.

A Jobbik kormányalakítás esetén a következõket tenné:

Azonnal kezdeményezik az államadósság feltételeinek újratárgyalását, beleértve ezek egy részének elengedését is.

- A jegybankkal együttmûködve jelentõs kamatszint-csökkenéssel, olcsó és bõséges pénzellátást biztosítanának a magyar vállalkozások részére.

- Létrehozzák a Magyar Bankot, a kereskedelmi bankok kartell-hatalmának ellensúlyozására.

- Megszüntetik a multinacionális vállalatok adómentességét, tisztességtelen versenyelõnyét, és piaci magatartását.

- A multik megadóztatásával a hazai kis- és középvállalkozások adó- és járulékterhei érezhetõ mértékben csökkennek, s így megerõsödnének. Javasolják, hogy 200 millió forintos bevétel alatt a társasági adó és a kivett jövedelem adójának együttes mértéke ne haladja meg a 30%-ot.

- Kiemelten kezelnék azokat a területeket, ágazatokat, amelyek nagy létszámú munkaerõt foglalkoztatnak és jelentõs a tovagyûrûzõ hatásuk. ( mezõgazdaság és a ráépülõ élelmiszeripar, a turizmus, kiemelten a gyógyturizmus az építõipar és a logisztikai ipar).

- A foglalkoztatás bõvítése érdekében azokat a társadalmilag hasznos közmunkaprogramokat támogatják, amely esélyt adnak a munkaerõpiacra való visszatérésére.

- A munkahelyteremtés érdekében a vállalkozók adminisztratív- adó- és járulékterheit ésszerûen csökkentik, ill. mérséklik.

- Jelentõs szerepet szánnak a helyi gazdaságok erõsítésének, összhangban a szociálpolitika megújításával. A szociális segélyt nem készpénzben osztanák ki, hanem szociális kártyán, amit helyi vállalkozóknál, kereskedõknél lehet beváltani – szigorú ár- és minõség-ellenõrzés mellett. Ezzel is a helyben lévõ magyar gazdaságot erõsítve. Támogatják a helyi pénzek bevezetését.

- Külkereskedelemben erõteljes nyitást hajtanak végre Kelet felé, Oroszország, Kína, Törökország és Kazahsztán mellett India és Indonézia vonatkozásában.

Hegedûs Tamás, kiemelten hangsúlyozta: a magyar államadósság újra tárgyalásának, a multik megadóztatásának, és a Magyar Bank létrehozásának fontosságát.

Cél az ökoszociális nemzetgazdaság megvalósítása, a harmonikus és fenntartható fejlõdés útja. Megtörténhet, hogy új gazdasági korba érünk, amikor az energiahordozók, a termõföld, az ivóvíz végessége és beszûkülése miatt véget ér a növekedés kora. Az energiaárak jelentõs emelkedése miatt felértékelõdnek majd a helyi gazdaságok, amelyek megerõsítése kulcsfontosságú. Földjeink és vizeink mindenáron való megvédése nemzeti szintû túlélésünket biztosíthatja az új gazdasági korszakban. A Jobbik kormányzati politikájában ezért ennek kiemelt prioritást, kompromisszummentes végrehajtást biztosít.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom célja a gazdasági szuverenitás, és ezen túlmenõen, a teljes nemzeti önrendelkezés visszaszerzése.

Ezt követõen Vona Gábor a Jobbik-kormány elsõ tíz intézkedését ismertette:

• A politikusbûnözés felszámolása érdekében bevezetik a zéró tolerancia törvényt, melynek részeként eltörlik a mentelmi jogot.


• Adó és járulékcsökkenést hajtanak végre, mellyel munkahelyeket mentenek meg, és újakat teremtenek.


• A devizahiteleseket megmentik a kilakoltatástól a hiteleik támogatott forintosításával, amelynek költségét bankadó formájában a bankokra terhelik.


• Az energiaszektor nemzeti tulajdonba vételével csökkentik a lakosságot terhelõ közüzemi díjakat.


• A hazai vállalkozások terheinek mérséklése, valamint az egyenlõ és tisztességes verseny céljából magadóztatják a multinacionális vállalatokat.


• Az egykori MSZMP csúcsvezetõinek luxusnyugdíját többszázezer forintról minimál-nyugdíjra csökkentik, és az így megtakarított pénzt szétosztják a többi nyugdíjas között uniós elvek és a lengyel példa alapján.


• A munkakerülés visszaszorítása érdekében a szociális jellegû segélyeket közmunkához kötik, és szociális kártyán fizetik ki.


• A földtörvényt úgy módosítják, hogy megakadályozzák a magyar föld külföldi kézbe kerülését.


• A közbiztonság helyreállítása céljából a rendõrség megerõsítése mellett felállítják a csendõrséget is.


• Az elszakított nemzetrészeken élõ magyarok számára törvényben biztosítják a magyar állampolgárságot.

Megj. A felsorolás nem jelent fontossági sorrendet. Az elsõ 10 intézkedést tartalmazza.

Orbán Éva