A polgárok érdekében, és nem ellenében mûködõ rendvédelmet ígér a Jobbik

Bemutatták Volner Jánost, a rendvédelmi miniszterjelöltet

Vona Gábor nagy érdeklõs közepette mutatta be rendvédelmi miniszterjelöltjét, Volner Jánost a Nemzeti Kávézóban. A sajtótájékoztatón meglepõen sok kérdést tettek fel a jelöltnek, aki a kezdetektõl fogva oszlopos tagja volt a Magyar majd az Új Magyar Gárdának, majd szóvivõje lett, és az ma is. Volner János egyben a Jobbik rendvédelmi kabinetjének a vezetõje. Olyan szakember, aki Magyarországon rendet tud és akar is tenni. Vona Gábor hangsúlyozta, a Jobbik rendpárti, eltökélt céljának tartja, hogy felszámolja a törvények megszegésének minden formáját, legyen az politikus- vagy, cigánybûnözés, valamint a multinacionális cégek bûnözése, vagy akármilyen gazdasági bûnözés.

Volner János 40 éves, 2 gyermek édesapja, második házasságában él. Pest megyei tanyán lakik. Gyakorlati szakembere a bûnüldözésnek és bûnmegelõzésnek, mivel hosszú ideig rendõrként dolgozott. 20 éve foglalkozik rendészeti kérdésekkel.

2007-ben lett a Magyar Gárda Mozgalom tagja, ahová a rendpártisága vitte, mert változtatni, javítani kell az ország közbiztonsági helyzetén. Szerencsésnek tartja, hogy szakmailag rendkívül heterogén és rendkívül magas presztízsû társaságnak - a Jobbik Rendvédelmi kabinetjének - áll az élén. A Jobbik egyéni képviselõjelöltje.

A Rendvédelmi Minisztérium struktúrája és legfontosabb feladatai:

Volner János ismertette azokat a kormányzati elképzeléseket, melyek a Jobbik kormányra kerülése esetén az új Rendvédelmi minisztérium struktúráját és legégetõbb feladatait képeznék. A minisztériumhoz a következõ rendvédelmi szervek tartoznának: a rendõrség, a csendõrség, a határõrség, a tûzoltóság, a polgári- és katasztrófa védelem valamint a nemzetbiztonsági szakszolgálat.

Fontos szakmai együttmûködõ partnerüknek tekintik a Tettrekész Rendõrség Szakszervezetét, mely 7800 fõt számlál. Gyakorlatilag a rendészet minden spektrumából vannak felkészült, tapasztalt szakembereik, akik folyamatosan segítik a munkájukat. Ennek is köszönhetõ, hogy radikális programjuk rendvédelmi része érdemi kritikát még nem kapott a sajtó részérõl. Gyarmati István volt NATO-nagykövet is innen vett át néhány ötletet a szervezeti struktúra kiépítésére (pl. csendõrség), de innen származott a Fidesz 3 csapás javaslata is, amit a Jobbik fogalmazott meg egy olaszliszkai rendezvényen, melyet a gárdistákkal közösen tartottak.

A legfontosabb elõttük álló intézkedések:

A megélhetési, ill. cigánybûnözéssel szembeni küzdelem.

Az elmúlt 20 esztendõben a megélhetési bûnözést büntetlenül eltûrte a politika, a magyar állampolgárokra terhelte ennek minden költségét, minden negatív vonzatát. A problémát a politikai elit ma is igyekszik a szõnyeg alá söpörni, elhallgatni a valóságot.

A Jobbik nyíltan „kimondja az igazságot”, és zéró toleranciát hirdetve, hatékonyan kíván ez ellen fellépni. A jogalkotási és jogalkalmazási módszerekkel a bûn elfojtására, és a bûnmegelõzésre szándékoznak nagyobb hangsúlyt fektetni.

A cigánybûnözéssel szemben új, hatékony rendvédelmi alakulatot állítanának fel. A két világháború között 75-90 %-os felderítési mutatóval mûködött a Magyar Királyi Csendõrség. Ennek a modernizált, az európai normákhoz és jogrendhez illeszkedõ változatát szeretnék létrehozni. Ez speciális képzésben részesülõ rendvédelmi alakulatot jelent, mely erõs személy kiválasztási rendszerrel, hatékony szervezés szolgálati módszerekkel képes lesz arra, hogy a települések megroggyant közbiztonságát helyre állítsa. Hathatós és kemény választ adjon a társadalom részérõl. Rendõrséget végre ne a polgárok ellenében, hanem a törvénytisztelõ polgárok érdekében mûködtesse.

Fontos kérdésként kezelik a rendvédelmi szervek depolitizálását. A hatalom kézi vezérlését, törvényi erõvel szüntetnék meg. A kinevezéseket szakmai alapon kívánják meghozni. A polgármesterek és képviselõtestületek véleménynyilvánítási joggal élhetnének.

A rendõrségi létszámstruktúrát megváltoztatnák. Jelenleg tízezer fõtiszttel mûködõ rendõrséget átállítanák 8:1 arányban mûködõ közterületi ill. gyakorlati feladatot ellátó szolgálattá, és 1 arányrész jutna az adminisztratív és parancsnoki feladatokra. A jelenleg 42 ezres létszámú rendõrségben tízezer fõtiszt van, miközben háromezer fõs létszám hiánnyal küzdenek.

Korrupció elleni küzdelem a másik kiemelt feladatkör.

A politikusi holdudvarokhoz kötõdõ korrupció közvetlen 4-500 milliárd kárt okoz évente az óvatos becslések szerint is hazánknak. A közvetett károk ennél lényegesen nagyobbak.

A rendõrség gazdaságvédelmi egységeit megfelelõ módon szervezve a Vám és Pénzügyõrség nyomozószerveivel összehangolva a tevékenységet sokkal hatékonyabb lehet a korrupció ellen küzdeni.

Ez az országnak, a vállalkozóknak is az érdeke, mert így megszûnhet a kontraszelekció, és valóban verseny lehet, ha a korrupció ellen hathatós rendvédelmi intézkedéseket hoznak. Törvényi változások egész sorára van szükség, többek közt a közbeszerzési 400 §-ból álló törvény esetében is. Finnországban ez a törvény pl. 17 §-sal mûködik. A Vám és Pénzügyõrséget erõsíteni kívánják.

A korrupció hazánkban állandó és nagymértékû. Nincs különbség melyik párt volt hatalmon. 5.3 / 5.1 az arány. Itt rendkívül sok a teendõ, de a hatékony intézkedések sokban elõ tudják segíteni Magyarország fejlõdését.

A polgári és katasztrófavédelem kérdésköre kormányzati struktúrájukban a közfeladatok közé tartozik Jelenleg összekapcsolták a tûzoltósággal, így rosszul mûködik, rossz struktúrában, kellõ infrastruktúra nélkül. Biztosítani kívánják az anyagi fedezetet, és normatív finanszírozási modellben gondolkodnak, mely kiszámítható jövõt garantál. Ütõképes, aktív, szükség esetén szervezetten bevethetõ egységekben gondolkodnak.

A Tûzoltóság helyzetét is rendbe kívánják tenni. Finanszírozásuk jelenleg úgy történik, hogy a beszerzett eszközök nem kompatibilisek egymással, megfelelõ képzés sincs, az alsó és felsõszintû képzés a reform egyik fontos pontja.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat átvilágítását és mûködésének megreformálását tervezik. Hatékonnyá, az európai jogelveknek megfelelõen mûködõ szervezetté kívánják átformálni.

Az Új Magyar Gárda Mozgalom szerepét a következõképpen képzelik el.

A 2006-os polgárõr törvény rendelkezése értelmében a magyar államnak méltányolnia kell a magyar állampolgárok közrend, közbiztonság katasztrófavédelem területén méltányolható önszervezõdését. A Gárda is ilyen mozgalom 2000 gárdistával. Üldöztetését be kell fejezni, mivel a magyar polgárok érdekében végzi a tevékenységét. Hosszabb távon nemzetõr szervezetbe integrálnák, ami egy önkéntes katasztrófavédelmi helyzetben bevethetõ haderõ részét képezné.

Fontos szerepet látna el.

Ismertette a különbséget a rendõr és a csendõr munkája között.

Létrehoznának egy Bevetési és Mûveletirányítási Központot, mely elhatárolná a feladatokat a rendõrség és a csendõrség között.

A rendõrség a nagy erõt kívánó rendezvénybiztosítási razzia-szerû feladatokra fog koncentrálni, a csendõrség pedig az állandó közterületi jelenlétet biztosítaná az egész ország minden településén. Körözésekre reagál, a lakosság segélykérésére, és hatékonyan intézkedik. Viszonylag kis szolgálati területen komoly hely és emberismerettel kell, hogy rendelkezzék.

Képzésüket szakosított képzés keretében szeretnék megvalósítani. A tiszthelyettesek részére kétéves szakosított, rendõrtiszti iskolát terveznek.

A csendõrségtõl részben többet kívánnak, mint a rendõri állománytól, például kisebb tárgyi súlyú bûncselekmények esetén önálló nyomozati forrónyomos tevékenységet, melyet ma a rendõrség részérõl nem tesz meg senki.

Vonzóvá tennék az életpálya modellt. Változtatnának a jelenlegi „fejnehéz” szervezettségen a gyakorlati teendõk javára.

Õrzõ-védõ cégek megítélése

Azokat az õrzõ-védõ vagyon- és személyvédelemmel foglalkozó cégeket, melyek a kormányzati struktúra környékén mozognak, nemzetbiztonsági ellenõrzés alá vonnák. Átvilágítanák a tulajdonosi hátterüket, mert jelenleg a magyar állam illetve különbözõ állami szervek olyan cégekkel kötnek szerzõdést, amelyeknek sok esetben a tulajdonosi háttere sem tisztázott. Amennyiben kormányzati körök körül mozognak, erõs nemzetbiztonsági felügyeletet látnak szükségesnek, nem elvéve a köztársasági õrezred feladatkörét.

A vagyonõrök kötelezõ kamarai tagságát eltörölnék, mert ez erõs piackorlátozást jelent a kisebb vállalkozások számára. Magyar cégek térnyerését szeretnék elõsegíteni, és képzési szintet írnának elõ.

Orbán Éva