A hazámban szeressenek - ne Brüsszelben!

Bemutatták a Jobbik Külügyi és külgazdasági miniszterjelöltjét,

Gyöngyösi Mártont.

Vona Gábor a Jobbik elnöke, egyben miniszterelnök-jelöltje mutatta be a Nemzeti Kávézóban Külügyi és külgazdasági miniszterjelöltjüket, Gyöngyösi Mártont.

Bevezetõjében röviden és tömören összegezte az elmúlt 20 év külpolitikáját, melynek 3 fõ prioritása:

- az euró-atlanti integráció,

- a visegrádi együttmûködés

- a határon túli magyarsággal való kapcsolatok.

Napjainkra a külpolitikai mérleg eredménye is negatív, sõt tragikusnak mondható.

Külügyminisztereink aláírtak mindent, amit eléjük tettek, több esetben hazaárulással is felérõ szerzõdéseket. Érdemi tevékenységet nem lelhetõ fel, Magyarország külpolitikája súlytalanná vált.

Merõben új szemléletet tükröz:

- A külpolitikát és a külgazdaságot összekapcsolják, és együtt, egy minisztériumon belül kívánják kezelni.

A határon túli magyarok kérdéskörét a Jobbik nem külpolitikának, hanem nemzetpolitikának tekintik. Ezért külön tárca nélküli minisztert jelölnek ki erre a feladatra.

A Lisszaboni Szerzõdés és Magyarország kapcsolatának radikális újragondolását is tervezi parlamentbe kerülése esetén a Jobbik, mivel az európai dokumentum magyarországi aláírása teljes mértékben antidemokratikus volt - közölte Vona Gábor, a párt miniszterelnök-jelöltje. Ehhez szakjogászok segítségét kéri.

Gyöngyösi Márton miniszterjelölt bemutatkozással kezdte sajtótájékoztatóját.

33 éves. Ifjúságát külföldön töltötte, mivel édesapja külkereskedelmi vonalon dolgozott. Számos – fõleg - ázsiai országban megfordult. A gimnáziumot itthon végezte el, felsõfokú közgazdaság- és politikatudományi diplomáját Írországban védte meg, ahol további 4 évig adótanácsadóként dolgozott egy nagy cégnél. 2004. decemberében jött haza, és a kinti cég itteni kirendeltségén dolgozott. Szakterületén publikált, és a Civil Akadémián külpolitikáról tartott elõadást.

A Jobbik külpolitikája tabukat döntöget, és radikális paradigmaváltást hirdet.

Külpolitikájuk radikalizmusát a következõk jellemzik:

- A Jobbik nemzetérdekû külpolitikát akar.

„Angliának nincsenek barátai, csak érdekei” a külpolitikában Churchill álláspont, meghatározó lett szinte minden országban. Kivéve Magyarországot, akinek az elmúlt 20 évben nem voltak érdekei, csak vélt barátai, azok is ideológiai és dogmatikus alapon.

- Több centrumú külpolitikát tartanak fontosnak az egyensúly érdekében, mert az egypólusú világ mára megváltozott. Az USA és az EU mellett, keleti erõcentrumok fejlõdtek ki.

- A magyar érdekeket határozottan kell képviselni, a Nato csatlakozás, az európai integráció intézményeinek elvárásaival kapcsolatban is. A magyar nemzeti érdek prioritása az, ami irányítani fogja a Jobbik külpolitikáját. A nemzeti érdekképviseletet fontosabbnak tartják az EU-tagságnál. Pl. A magyar föld védelme, az számukra sokkal fontosabb, minthogy az EU tagságát megõrizve elveszítsük azt.

Kovács László például „Nagyon büszke arra, hogy Brüsszelben nagyon szeretik a magyar diplomatákat.”

A külügyminiszter-jelölt azt szeretné, ha nem Brüsszelben szeretnék a magyar diplomatákat, akik stréberségbõl mindig jeleskedtek, hanem Magyarországon szeretnék õket, és hazájukban várnák a „vállveregetést”.

Diplomáciai fegyvertényként kellett volna élni Románia csatlakozásánál, és feltételeket szabni, az ott élõ több millió magyar érdekében, kulturális vagy a területi autonómia kérdésében.

A Lisszaboni Szerzõdés olvasatlan aláírása helyett, más országokhoz hasonlóan saját, nemzeti érdekeinket kellett volna képviselni. Többek között a Benes dekrétumok esetében is. De megdöbbentõ a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatos brüsszeli és itthoni hozzá állás is.

A jelenlegi külpolitikai irányt szégyellni valónak értékelik, mely a Jobbik megítélése szerint teljesen alkalmatlan a magyar nemzeti érdekek képviseletére.

A külpolitika 3 súlyponti kérdését felül vizsgálják.

- Nemzetpolitikai rész. Mivel a nemzet és a határ nem esik egybe, a külpolitikának aktív szerepet kell vállalni a nemzetpolitikában. A más országokban élõ magyarság érdekképviseletét is fel kell vállalnia. A schengeni határok nem oldották meg a kérdést. A magyar-verések napirenden vannak. A jelenlegi magyar külpolitika pedig mindent eltûr. A Jobbik elképzelése szerint a Külügyminisztériumnak és a Nemzetpolitikainak együtt kell mûködnie és fellépnie a nemzeti és a nemzetközi porondon is. Terveik közt szerepel:

- Állampolgárság megadása ,

- Nemzeti Jogvédõ Hálózat létrehozása

- Magyarok Világszövetségével az együttmûködés.

- Regionális térben (Visegrádi országok, Balkán) is szükséges egy koherens, egyértelmû külpolitika kialakítása. Kulturális és gazdasági érdekképviseletet kell megvalósítani. A korábbi piacokat újra kell éleszteni a magyar vállalatok és vállalkozók érdekében.

- Globális térben is radikális paradigmaváltásra van szükség. Az egyirányú, doktriner, rövidlátó, atlantista külpolitikát Kelet felé nyitással kell egyensúlyba hozni, mert a jelenlegi világban egyértelmû, hogy a hangsúlyok radikálisan eltolódtak a nyugati atlantista erõcentrumokból Keletre.

Magyarországnak létkérdés a kiegyensúlyozott külpolitika megteremtése. Azokat az országokat részesítik elõnyben, méretüknél gazdasági és demográfiai súlyuknál fogva, melyek világpolitikai tényezõkké váltak (Kína, Oroszország, Kazahsztán, Törökország,), és az új keleti külpolitikának az irányát megadják.

Az arab világ felé történõ nyitást fontos és súlyponti kérdésként kezelnék.

Szeretnék, ha Magyarországon érzelmi forradalom menne végbe, amely a nemzettudatot, és a magyar nemzeti gyökereknek újra megtalálásához vezetne.

Magyarország kettõs identitással rendelkezik. Földrajzi helyzetébõl adódóan európai nemzet, de tudni kell, hogy a gyökerei mélyen keleten találhatóak, keleti nép vagyunk.

A Jobbik részérõl a keletre nyitás nem egy opportunista külpolitikának a része, hanem a nemzeti gyökereinknek a megtalálása.

A világpolitikai helyzet reális felmérésén túl - az EU düledezik, az USA elveszítette egyeduralkodói szerepét a nemzetközi porondon – nemcsak arról van szó, hogy keleti, új meghatározó erõk felé is nyitnának, de olyan nemzetek felé nyitnának, akik a magyarokra testvérként tekintenek.

A külpolitika akkor a legsikeresebb, ha nem pillanatnyi taktika, határozza meg az irányát, hanem a testvéri kötelékek. Ezt bizonyítják a mediterrán, valamint a germán-skandináv országok együttmûködései is.

Orbán Éva