Nemzeti jogvédõk válaszai a vádaskodásokra

Dr. Morvai Krisztina EP képviselõ, a Jobbik köztársasági elnök-jelöltje és dr. Gaudi-Nagy Tamás, a NJSZ és Alapítvány vezetõje, a Jobbik igazságügyi-miniszterjelöltje aktuális sajtótájékoztatót tartottak a Nemzeti Kávézóban, hogy jogászhivatásukkal és politikusi mivoltukkal kapcsolatos támadásokra válaszoljanak.

Rövid, tömör összegzõ értékeléssel indította a sajtótájékoztatót dr. Morvai Krisztina EP-képviselõ.

Az MSZP – az egykori marxista párttitkárokból vadkapitalista népnyúzó milliárdosokká átalakultak pártja – végnapjait éli. Számukra az volt a „rendszerváltás”, hogy a munkások feje felõl fillérekért leprivatizálták a gyárakat, lenyúlták a téeszeket, s összeépülve a nemzetközi nagytõkével nyomorba döntötték és kifosztották Magyarországot. Gondosan megszüntettek mindent, ami az elõzõ rendszert sokaknak elviselhetõvé tette – a munka biztonságát és a viszonylagos szociális biztonságot -, de meghagyták a hazudozást, a félelemben tartást és 2006-tól visszahozták a terrort.

A Jobbik megerõsödéséig nem volt olyan politikai erõ, mely határozottan lépett volna fel, hogy megvédje a nemzeti vagyont, s a tisztességes munkából élõ magyar emberek jogait, érdekeit.

Mivel ezt egyre többen látják, egykori tömegbázisuk elfordul a hatalmon lévõktõl, s az új erõ, a Jobbik mellé áll. Történelmi esély van arra, hogy az áprilisi választásokon a népet csak kihasználó MSZP, a barátai - az SZDSZ - sorsára jusson. Az MSZP választási programja az ún. „szélsõségesek” elleni harcra épül, mert ígéreteiket már szinte senki sem hiszi el.

A 2006. évi döbbenetes intézkedések és fellépések, a több száz koncepciós büntetõeljárás emberi jogi krízis helyzetet teremtettek Magyarországon, szétzúzva a jogállamiságot, megtaposva a demokráciát. Miközben folyamatos megfélemlítés éri a magyar embereket.

Az új erõ, a Jobbik – radikális változást és a politikusbûnözõk elszámoltatását ígérõ – programjával egyre népszerûbb s egyre inkább kiszorítja a politikai térbõl Gyurcsányékat.

Az ország összeomlásáért a felelõsséget nem vállalják azok, akik azt elõidézték, és az ötvenes évek bevált receptje szerint – fantom ellenségekre, ezúttal „terroristákra” hárítják át.

Hamis bizonyítékot koholtattak, s ÁVH-s módszerekkel végeztek házkutatásokat, lefoglalásokat az ún. Magyarok Nyilai ügyben. A büntetõeljárás gyanúsítottjait egy éve úgy tartják börtönben, hogy meg sem szólalhatnak, nem is reagálhatnak a nyilvánosság elõtt az ellenük felhozott vádaskodásokra. Az eljárások e szakaszában még senkirõl nem lehet tudni, hogy bûnös vagy ártatlan. Ha az ehhez hasonló jogtipró, önkényes büntetõeljárások szabad utat kapnak, akkor bármikor bebörtönözhetõk és elítélhetõk ártatlan emberek is.

Miután dr. Morvai Krisztina vizsgálatot kezdeményezett a nemzetközi emberi jogi normákat és a magyar jogszabályokat semmibe vevõ büntetõeljárás jogtiprásainak kivizsgálására, és nyilvánosságra hozta az ezt bemutató Guantanamo Magyarországon? címû rövidfilmet, össztûz-szerû támadások érik.

Az egykori fõcenzor, Lendvai Ildikó – s néhány más közéleti szereplõ, akik nem hívei a jogállami normák betartásának és a jogvédelemnek – dr. Morvai Krisztina lemondását követelik EP képviselõi tisztségérõl.

Lendvai indoka: „Magyarország arca Európában nem lehet egyben a terrorizmus arca.” Magyarországot nem képviselheti Európában olyan személy, aki egyben egy „halálbrigád” védelmét is ellátja.

Az indoklással két fõbb probléma is van. Az egyik, hogy Lendvai bírói ítélet elõtt minõsít embereket terroristának, a másik, hogy a jogászi teendõk ellátásában nem rendelkezik kellõ szakértelemmel.

„Sztálinista szemléletük” értelmében, ha egy jogász feltárja a „terrorizmussal vádolt” személyek elleni eljárásban elkövetett jogsértéseket, s jogállami eljárást követel, akkor a jogász és pártja is, „terrorista”.

A jogállamiság keretében nem lehet politikai ellenfeleket jogsértõ módon megsemmisíteni. Be kell tartatni a büntetõeljárás szabályait, s ragaszkodva ahhoz, hogy az esetleges büntetendõ cselekmények feltárását a törvény keretei között, tisztességes eljárásban végezzék el.

Dr. Morvai Krisztinának meggyõzõdése, hogy a Budaházy György és a – gazdasági bûnözés, a sukorói és egyéb korrupciós ügyek feltárásáért küzdõ – Hunnia csoport tagjai elleni büntetõeljárásban olyan kirívó súlyú eljárási jogsértésekre került sor, hogy ezek a késõbbiekben már nem orvosolhatók, ezért a nemzetközi emberi jogi normákkal egyedül az állhat összhangban, ha az eljárást haladéktalanul megszüntetik, s a gyanúsítottakat szabadon bocsátják.

A képviselõasszony, mint bírói szakvizsgával rendelkezõ büntetõjogász, s mint a Jobbik európai parlamenti képviselõje, bízik abban, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom hamarosan az elmúlt húsz év gazdasági és politikus bûnözõinek példáján fogja bebizonyítani: a bûnelkövetõkkel szemben tisztességes büntetõeljárásban, a jogszabályok kereti között is lehet felelõsséget megállapítani és kellõ súlyú büntetést kiszabni.

Ennek garanciája, hogy április 11-én minél több törvénytisztelõ és hazaszeretõ magyar ember szavazzon a Jobbikra.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédõ politikusként adta meg a válaszokat.

A Jobbik igazságügyi miniszterjelöltjeként fokozott felelõsséget érez a jogállamiság helyreállításáért. Kifejtette, hogy ma Magyarországon nincs jogállam, emberjogi- közbiztonsági válsághelyzet van.

2006 óta állami terrorizmus tombol, politikusbûnözõk fosztogatják szervezetten az országot. Ezek a politikusbûnözõk nagy számban, az MSZP soraiban ülnek, élükön Lendvai Ildikó pártelnökkel. Hangsúlyozta, hogy megfogalmazását illetõen nem a képviselõjelölt mentelmi jogán bátor, eddig is ezt hangoztatta.

Arra kért minden demokratikus, elkötelezett embert az országban, hogy kongassák meg velük együtt a vészharangot!

- Állítsák meg az állami terroristák és politikai bûnözõk garázdálkodását.

- Tegyenek meg mindent, hogy a jogállamiság keretei érvényesüljenek Magyarországon, azaz a jogot ne használhassák a kifosztás és elnyomás eszközeként, hanem az, a közjót szolgálja.

- Egy olyan párt elnöke szólította fel dr. Morvai Krisztinát EP képviselõi mandátumának lemondására, ill. jelentette ki, hogy a Jobbik nem demokratikus, hanem gyakorlatilag „halálbrigádokkal” kapcsolatba hozható szervezet, mely párt politikus tagjai jogerõs ítéletekkel megállapított módon, tucatnyi esetben éltek vissza a köztisztségbõl fakadó bizalommal. Többek között Lendvai Ildikó kampányfõnökét is vesztegetés miatt jogerõsen börtönbüntetésre ítélték.

- További példaként említette: Rendkívül veszélyes az a tendencia, hogy állami terroristák és politikus bûnözõk tartják rettegésben az országot, és élnek vissza az állami eszközrendszerrel. Nem erre kaptak képviselõként felhatalmazást.

- A 2006-os rendõr-terrorhoz hasonló, dunaszerdahelyi brutális magyarverés kapcsán (2008.) Juhász Gábor államtitkár azt állította, hogy Dunaszerdahelyre a szurkolók kiutazását a NJSZ szervezte, és ez a szervezet sokkal több, mint jogvédõ, de ennél többet csak zárt ülésen mondhatna. Ezzel azt ismerte be, hogy a jogvédõket megfigyelik és követik.

- 2009. március 15- én Morvai Krisztinát, a Jobbik akkori EP listavezetõjét és dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédõt, az általuk percekkel korábban rendõri körbezárásból kiszabadított, és velük békésen hazafelé tartókat rendõri támadás érte. Gázzal lefújták, megtámadták õket. A panaszeljárásuk során a rendõrség kénytelen volt a jogtalan intézkedést elismerni. Az ügyészség cinikus módon megszüntette a rendõrparancsnok ellen az eljárást, aki velük szemben a rendõri intézkedést elrendelte.

Az, az ügyészség, mely kimondja, hogy szakszerûtlen volt a rendõrség intézkedése, de annak nincs következménye, az most teljes mértékben végrehajtja a politikus bûnözök és terroristák utasításait. Kézi vezérléssel mûködteti az apparátust és partner abban, hogy politikai érdekbõl idõzítéssel szivárogtassanak ki a Magyarok Nyilaival kapcsolatban adatokat különbözõ médiákhoz – fejtette ki a jogvédõ.

A kiszivárogtatás célja, hogy minden eszközzel megakadályozzák, hogy a demokratikus új erõ, a Jobbik a valós társadalmi igénynek megfelelõen földcsuszamlás-szerû, valós választási eredményeket érjen el, és ezzel megkerülhetetlen erõvé váljon a magyar politikában.

Ezt szolgálja nyílván ez a jelenlegi kommunikációs támadás is. A Jobbikot is ezért próbálják meg kapcsolatba hozni a Hunnia csoporttal.

Reméli, hogy a választók sokkal bölcsebbek, és átlátnak a taktikán.

Tavaly áprilisban büntetõeljárás indul néhány emberrel szemben.

Most 16 emberrel szemben különbözõ cselekményekkel köztük terrorcselekmény elõkészülete is szerepel. Közte van a melegek ellen elkövetett molotov koktélos támadás is, melyet állami szervek megfélemlítésére irányuló terrorcselekménynek minõsítenek. 16 gyanúsítottból 11 fõ van elõzetesben, köztük Budaházy. Az ügyészség nem engedi, hogy nyilatkozzanak.

Ellentétben van ezzel az, hogy:

- a M. Cosma megölésével gyanúsított személyek a sajtóban nyilvánosan nyilatkozhattak. – - de nyilatkozhatott a cigánygyilkosságok gyanúsítottja is újságban, tv-ben.

Egy kormányzati koncepció áll - dr. Gaudi-Nagy Tamás jogvédõ szerint - egyértelmûen, a Hunnia csoport ügyének felduzzasztásában, valamint abban, hogy megpróbálják õket a Jobbikkal kapcsolatba hozni, miszerint a Jobbik egyik helyi elnöke 50 db lõszert szállított volna, és ezért gyanúsított.

Van egy felvétel RTL-klub ismertetésében, melyet egy százhalombattai fiatalember készített, egy olyan emberrel, aki azt állítja, hogy õ a Hunnia csoport tagja, és elkövetett cselekményeket. A felvételt szakemberek bevonásával elemzik. Elõzetes véleményük, hogy a hangfelvétel nagyon nagy valószínûséggel manipulált, mert ilyen minõségû felvétel nem készülhetett a megadott körülmények között. 2006-ban a kiszivárogtatott öszödi beszéd hangfelvétele játszott hasonló szerepet a választások alkalmával, melynek minõsége szintén kiváló volt.

Nem tudják mit követett el és mit nem ez a fiatalember, de az ártatlanság vélelme õt is megilleti, és mind a 16-ukat, míg nincs jogerõs bírói végzés. Aki velük kapcsolatban bûnözõket, terroristákat, halálbrigádot emleget, az személyiségi jogot sért, és azzal kell számolnia, hogy megfelelõ jogi elégtételt fognak rajta venni a jogsértettek.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás kitért a büntetõeljárás kérdéseire is. Ami „hemzseg az eljárási szabálysértésektõl”. Dr. Kabódi Csaba, az ELTE ÁJK Büntetõeljárási jogi és Büntetésvégrehajtási-jogi Tanszék vezetõjének, véleményére hivatkozott. A lefoglalások, a letartóztatások, a házkutatások, a bizonyítékok kezelése, a számítógépek adatrögzítés nélküli elvitele, egyértelmûvé teszi, hogy manipulálható, aggályos bizonyítékszerzésrõl van szó, mivel azok nem az elõírásoknak megfelelõen zajlottak. Például a hatósági tanuk, a jegyzõkönyvezések, bizonyítékok „elvitele” tekintetében.

Felhívta a figyelmet a hangfelvétellel kapcsolatos ellentmondásokra is.

Az említett hangfelvételt az ügyészség 1 éve ismeri. 1 év után, a választások elõtt néhány héttel gyanúsítják meg ezt a fiatalembert az említett bûncselekménnyel. Ha valóban fennállt a gyanú, kötelességük lett volna idõben meggyanúsítani. Sõt: hivatali bûncselekmény gyanúja áll fenn azzal az ügyésszel szemben, aki tudott errõl a felvételrõl, és mégsem tett semmit. Kivárt, és politikai megbízóinak akarata szerint járt el.

Magyarországon véleménye szerint a Jobbik az egyetlen párt, mely igazán komolyan veszi a szabadságjogokat, és a jogállamiság helyreállítását. Programjában nagyon erõs fejezetet szentelt a szabadságjogoknak.

Ebben kimondják, hogy: „Magyarország ma nem jogállam, a szocialista liberális hatalomgyakorlók a jogot és a rendvédelmi szerveket évek óta a másként gondolkodók, a kormány ellen tiltakozók, a politikai ellenállók és a nemzeti értékeket vállaló személyek és szervezetek megzabolázására használják fel… Helyre kell állítani a jogállamiságot!”

A Jobbik arra törekszik, hogy azok a felelõsök, akik az elmúlt évek szabadságjogi sárba tiprásáért és az ország kifosztásáért felelõsek, azok elnyerjék méltó büntetésüket, ill. az elkobzott javakat visszaszerezzük.

Szeretnék felemelni a magyar társadalom minden tagját, ide értve a cigányembereket is, hogy tisztességes életet élhessenek, és ne legyenek rabjai annak a megosztó, rendkívül aljas kampánynak, amelyet jelenleg is folytatnak.

Véleménye szerint erõs szállak utalnak arra, hogy a nemzetbiztonságnak köze volt a cigánygyilkosságokhoz.

Nem véletlenül egy csepeli gyilkosság érintettje egy MSZP-s képviselõ? Vagy vadász János nem fegyverrel fenyegetõzött? – tette fel a kérdést.

A Magyar Gárdát is megpróbálják valami félelmet keltõ, halálbrigádnak beállítani, noha a Gárda olyan emberekbõl áll, akik arra esküdtek fel, hogy a magyar emberek önrendelkezése és méltósága mellett kiállnak. Mivel közbiztonsági válsághelyzet van, tombol az erõszak. Sarkadon a napokban brutális cigánytámadás ért saját házában egy embert, akit kirángattak saját házából, agyba-fõbe verték, a vízelvezetõ csatornába akarták fojtani. Jelenleg intenzív osztályon kezelik, miközben egyik szemére megvakult.

A Jobbik jelenleg média karanténba van szorítva, megfosztják a nyilvánosságtól, aminek politikai oka az, hogy jelenleg vezet az MSZP elõtt. Ettõl ideges a Pártelnökük.

Megkezdték a politikusbûnözés felszámolását is. Pl. a VIII. kerületi volt polgármesterrel – Csécsei Bélával - kötött 45 milliót kitevõ önkormányzati szerzõdéskötést kifogásolta Pintér Attila képviselõ-jelöltjük.

A Jobbik tervei közt szerepel a Nemzeti Igazságtételi Központ. Elkészült a koncepció, ami alapján végre fogják hajtani az igazságtételt és elszámoltatást. Ehhez kérik az állampolgárok és a sajtó támogatását.

Az MSZP-s program szerint nincs válság. Megvédik majd a kisebbségeket, az emberi méltóságot, és a szabadságot, a szélsõjobb fenyegetésétõl, és erõsíteni fogják a civil összefogást. „Szigorítjuk a radikális elvek, szavak és szervezetek visszaszorítását célzó törvényeket. Mi nem ígérünk, vállalunk.” –hirdetik február 21-i programjukban.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás szerint egy állami terrorizmus szintjére emelt hadüzenet végrehajtásáról van szó. Remélhetõleg ez nem fog sikerülni, mert a jog eszközével és a magyar emberek összefogásával, ezt meg tudják akadályozni.

Remélhetõleg ismét saját kezébe veszi a sorsát ez a nemzet.

A sajtó képviselõi részérõl kérdések voltak:

A hangfelvétel manipuláltságát illetõen, valamint konkrét példákat kértek a házkutatásokkal kapcsolatos aggálykeltõ szabálytalanságokról.

A kimerítõ válaszadásokból kiderült, hogy a hozzátartozók tájékoztatták a jogvédõket, mivel a gyanúsítottaknak erre nem adtak lehetõséget. Errõl jegyzõkönyvek készültek, amit a nyilvánosság elé kívánnak tárni. A felvázolt mindkét esetben a házkutatást végzõk hatósági tanúk és jegyzõkönyvezés nélkül, szabadon ki-bejártak a gyanúsítottak otthonában, a hozzátartozókat megfélemlítve, azt önkényesen végezték. A „bizonyítékokat” nem az eljárási elõírásoknak megfelelõen kezelték. Kommandósok tömkelege lepte meg az otthon egyedül tartózkodó feleségeket, egyiküket 4 hónapos gyermekével az otthonukból is kiparancsolták. A számítógépeket is adatrögzítés nélkül vitték el.

Problémát jelent az is, hogy az elõállítottak, de védõik is napokkal késõbb tudják meg, hogy ügyükben az ügyész miért kérte a meghosszabbítást, így érdemben nem áll módjukban fellebbezéssel élni. Gyakorlatilag a HABEAS CORPUS jog sérül.

A hatóságokon van a bizonyítási teher. A bizonyításhoz a bizonyítékok zárt láncolata szükséges. A hatalom részérõl vizionált terrorizmus, nem más, mint figyelemelterelés, a kommunista utódpárt felelõsségérõl.

Jobbik a demokrácia keretein belül kívánja a radikális változásokat gondolattal zárták a sajtótájékoztatót.

Orbán Éva