Tiltott önkényuralmi jelképek a Szabadság téren

Igen nagy érdeklõdés közepette zajlott a Jobbik - Novák Elõd alelnök és Hunyadi Gábor Jogsegélyszolgálat vezetõ sajtótájékoztatója. A provokálni kívánt botrány elmaradt.

Február 9-én a Jobbik a Szabadság téri szovjet emlékmûvön lévõ önkényuralmi jelképeket sajtótájékoztató keretében kívánta volna eltávolítani. Így akart érvényt szerezni, a Bp. V. és XIII. ker. Ügyészség /B.V.6521/2009/1./ által is mulasztásos törvénysértésnek (a jelkép el nem távolítása) minõsített ténynek.

Most csak az obeliszk két oldalán lévõ aranyozott szovjet címer fekete anyaggal történõ letakarásáról volt szó, amit egy tûzoltóautó létráján akartak megtenni. Nem magának az emlékmûnek az eltávolításáról.

A rendõrség reggel értesítette õket, amennyiben a szovjet emlékmûvet körbevevõ kordont átlépnék, letartóztatják õket. Erre nem került sor, mivel a Jobbik a rend pártja, és ezért további jogi eszközöket vesz igénybe, nem kívántak botrányos provokatív intézkedésekre lehetõséget adni. A párt jelenlévõ képviselõi nem vállalták az elõállítást és a meghurcoltatást, bár tisztában vannak azzal, hogy késõbb a bíróság kimondta volna az igazukat.

Ezért a kordonok elõtt hívták fel a nagyszámú hazai és külföldi újságírók figyelmét a Szabadság téri tarthatatlan helyzetre. Ez a tér történelmi emlékhelyünk. 1849-ben gróf Batthyány Lajos elsõ felelõs miniszterelnökünket itt végezték ki, a környezõ utcák elnevezései is 1848-49-re emlékeztetnek. Itt állították fel az Országzászlót és a Trianon-szoborcsoportot, nemzeti tragédiánkra emlékezve.

Novák Elõd tájékoztatóján ismertette, hogy a megszálló szovjet hadsereg dicsõítõ emlékmûve a magyar Szabadság téren sokak ellenszenvét váltotta ki, és sokakat sért. A Trianon emlékmûcsoport és az Országzászló eltávolítása után állították fel 1945-öt követõen (engedély nélkül. o.é.). Heves ellenszenvet váltott és vált ki folyamatosan, kivéve egy szûk csoportot. Már ’56-ban a forradalom alatt szerették volna végleg ledönteni (o.é.). A rendszerváltást követõen dr. Zétényi Zsolt foglalkozott érdemben a lehetséges jogi lehetõségekkel. Ennek kidolgozott, nyomtatott formája könyv alakban megtalálható. Az 50. évforduló elõtt, a TV-ostrom alkalmával is eltávolították a címert és a dicsõítõ bronztáblákat az obeliszkrõl. Gyakran leöntötték festékkel, olajjal. Budaházy Györgyöt félmillió forint büntetésre ítélte a bíróság a címer eltávolításáért. Korábban tüntetésekkel tiltakoztak a megszállók emlékmûvének visszaállítása ellen. Azonban pénzt sem kímélve visszaállították ill. helyreállították tetemes költséggel.

Semmi sem indokolja a Szabadság téri emlékmû ottlétét. Nem tartozik a kétoldalú megállapodás hatálya alá sem, tekintettel arra, hogy itt nem temettek el szovjet katonákat, így kegyeleti akadálya sincs az obeliszk eltávolításának akár temetõbe, akár szoborparkba, azonban ettõl úgy a kormány, mint az önkormányzat idegenkedik.

Amikor a nemzeti jelképnek számító Turul-szobor eltávolítására minden eszközt felhasználnak, a Szabadság terén a megszállók emlékmûve ott éktelenkedhet, rajta bearanyozott tiltott önkényuralmi jelképek, ráadásul rendõri védelemmel biztosítva.

Orbán Éva