A Jobbik kormányfõ-jelöltje Vona Gábor, államfõ-jelöltjük: dr. Morvai Krisztina

Sors- és nemzetstratégiai kérdések megoldására készülnek

A „történelminek” nevezett sajtótájékoztatót január 16-ára tervezték, de két okból erre korábban került sor, mivel már megszületett a döntés, és igen nagy érdeklõdés kísérte a kérdést.

Kormányfõ-jelöltjük aktív tevékenysége miatt nagyon sokan csatlakoztak a párthoz, és személyében Magyarországnak végre olyan miniszterelnöke lehet, akinek nem az a fontos, hogy mit kérdez Brüsszel Tel-Aviv vagy Washington, hanem az, hogy szavazói, a magyar emberek mit szeretnének, mutatta be Dúró Dóra szóvívõ Vona Gábort.

Vona Gábor miniszterelnök-jelöltként a következõ kormány feladatait vázolta fel.

2010-ben, az országgyûlési választás alkalmával nemcsak egyszerû kormányváltásról, az elmúlt 8 évrõl döntenek a polgárok, hanem Magyarország állampolgárai az eltelt 20, netán 60 évrõl mondanak népszavazásnak tekinthetõ véleményt. Akik úgy érzik, hogy az elmúlt 20 évben az ország szekere jó irányba haladt, azok a parlamenti pártok közül választanak. Akik úgy látják, hogy az ország szekerét igen rossz irányba vitték, és ezért komoly változásra van szükség, azoknak nem a kisebb és nagyobb rossz között lehet csak választaniuk, mert a Jobbik is választható lesz.

A 2010-s választások tétje rendkívül nagy, mert a választással eldõl, hogy Magyarország a magyar állampolgároké marad-e, vagy a saját országukban másodrendû állampolgárként kell élniük.

Megmarad-e a nemzeti önrendelkezés, mi vagy mások döntenek a sorsunkról, meg tudjuk-e õrizni a saját energia-forrásainkat, természeti kincseinket, vagy azok mások kezébe kerülnek.

Magyarországon az élet szinte minden területén radikális változásra van szükség az érdekképviseletben. Választásokon a Jobbik kormányzásra készül. A kormányzás kérdését a választók döntik el. A Jobbik a lehetõ legjobb tudása és a legnagyobb tisztesség alapján felkészült és vállalni tudja a feladatot, ha bizalmat kap.

Az a vád érte a Jobbikot, hogy nincs programja, miközben a többi párt a Jobbik programjából szemezgetett.

Magyarország sors- és nemzetstratégiai kérdéseinek a megoldására egyedül a Jobbiknak van megvalósítható és jó programja. Bennük megvan az, az elszántság is, hogy ezt a programot meg is valósítsák, mivel rendelkeznek azzal a szabadsággal, amivel a parlamenti pártok nem. Ennek igazolására Vona Gábor a következõket mondta:

„Nekünk nem kell azon aggódnunk, hogy ki fog fölhívni Washingtonból, New Yorkból, Brüsszelbõl, Tel-Avivból vagy Moszkvából, Berlinbõl vagy Rómából -valamilyen politikai utasítással. Mi most is és a választások után is a magyar embereknek akarunk megfelelni.”

A Jobbik minimális célja a választásokon, hogy az MSZP-re megsemmisítõ vereséget mérjen.

Parlamenti munkájuk meghatározása - függetlenül a választások eredményétõl - nagyon világos és egyértelmû.

A Jobbik a Parlamentben mind azt, ami a magyar nemzet érdeke, a munkájával szolgálni fogja, mind azt, ami a nemzet érdekével ellentétes, a munkájával akadályozni fogja.

A kampányban 3 fõ területre összpontosítanak.

A gazdasági helyzet rendezésére. Egyet értenek azzal, hogy 1 millió munkahelyet kell létrehozni. De ez azzal jár, hogy a multinacionális cégek mellett az EU-val is fel kell vállalni a harcot a nemzeti érdekekért. A magyar föld idegen kézbe juttatása ellen pedig minden erõvel harcolni kell.

Újra kell tárgyalni az államadósságot, föl kell vállalni a multinacionális cégek megadóztatását, a szociális rendszer átalakítását valamint további tabu-témákat. A gazdasági helyzet rendezésénél kulcskérdésnek a mezõgazdaságot, és a feldolgozóipart tekintik.

Közbiztonság kérdése a kenyér mellett a legfontosabb az emberek életében. A rendõrség mellett továbbra is szükség van csendõrségre. Vidéken különösen, hogy az elmúlt idõszakban folyamatosan történtek ne ismétlõdhessenek meg.

Legfontosabbnak a nemzeti ébredés szükségességét jelölte meg. Az olyan országot, ahol a közösségi tudat nem létezik, ahol nem érzik, hogy egy közösséghez tartoznak, ott az ország apróbb problémákat sem tud megbirkózni. Különösen nem olyanokkal, amilyeneket most Magyarországon meg kell oldani. Kulcskérdésnek tartják, a nemzettudatot, a nemzetközösséget, azt, hogy a magyar nemzet ébredését mielõbb elérjék az oktatás, a kultúra, a média segítségével.

Ezt tartják a Jobbik küldetésének.

Ehhez radikális választásokra van szükség az élet minden területén, aminek a politika különbözõ színterein is meg kell jelennie.

Morvai Krisztinát azért kérték fel EP-képviselõnek, hogy azt, amit civil jogvédõként az igazságért az igazságosságért vívott harcával felvállalt és emberek millióinak a bizalmát és szimpátiáját nyerte el, magasabb szinten képviselje.

Ma még többre van szükség, az ország tragikus helyzete miatt. Morvai Krisztina, aki a nemzeti ellenállásnak a legkiválóbb képviselõje szélesebb feladat- és jogkörben szükséges, hogy ezt a munkáját végezhesse. Ezért felkérték, hogy legyen a Jobbik köztársasági elnökjelöltje az elkövetkezõ idõszakban.

Dr. Morvai Krisztina a felkérést elfogadta.

Morvai Krisztina államfõ-jelöltként többek között leszögezte, hogy az elmúlt húsz évben az emberek szolgálták az államot, itt az ideje, hogy ez megforduljon, és végre az állam szolgálja az embereket. Itt az ideje, hogy egy szûk, önzõ elit csoport s a nemzetközi nagytõke helyett végre a magyar emberek vehessék kezükbe sorsuk irányítását és határozzák meg, hogy milyen Magyarországot szeretnének.

Magyarország szebb jövõje szempontjából három fõ célt és alapelvet tart a legfontosabbnak:

- a nemzeti önrendelkezés elérését,

- az emberek összefogásának, a nemzet egységnek a megteremtését az igazságosság iránti igény, mint közös eszme és cél jegyében

- az emberi méltóság és emberi jogok érvényre juttatását annak érdekében, hogy a magyar emberek ne puszta elszenvedõi, hanem alakítói lehessenek hazájuk sorsának.

A 2010. évi választásnak fordulópontot kell jelentenie: olyan erõknek kell átvenniük az ország vezetését, akik hisznek a nemzeti önrendelkezés elvében.

Az állam – így végsõ soron a Parlament és az államfõ - feladata az is, hogy a magyar nemzet természeti kincsei, erõforrásai, létfenntartáshoz szükséges eszközei fölött õrködjön. Ezzel ellentétben az elmúlt húsz évben hazánkat és a magyar embereket kifosztották, létfenntartásunkhoz szükséges eszközeinket egy szûk csoport kezére játszották, s az állam ezt nem akadályozta meg. Az új állam köteles lesz az elherdált nemzeti vagyon minden lehetséges részének visszaszerzésére s a továbbiakban a nemzeti vagyonunk õrzésére.

Az elmúlt idõben a nemzet szétforgácsolásán, az emberek egymás ellen fordításán munkálkodtak. A megosztottság elveszi az erõnket. Ideje, hogy a megosztottság helyett összefogjunk, és egységes, összetartó, közös célokat valló nemzetként éljünk. Ez az összetartó erõ a magyar emberek között az igazságosság.

Az emberi méltóság, az emberi jogok és a részvételi demokrácia

A diktatúra ismérve hogy az emberek alattvalókként élnek, a demokráciában viszont állampolgárként, akik a gazdasági, társadalmi, politikai folyamatoknak valódi formálói, alakítói lehetnek.

Az elmúlt nyolc év egyik legfõbb bûne, hogy az embereket szinte teljesen megfosztották a közéletben való részvétel, a politizálás, a sorsformálás lehetõségeitõl.

A politikai vélemény, a változás igényének kinyilvánítása büntetés, bosszú, leszámolás forrása lett. Az új, igazságos és emberközpontú államnak vissza kell állítania az emberi jogokat.

Az államnak nem tiltania, hanem elvárnia kell, hogy polgárai kifejezzék a véleményüket, és alakítói legyenek az ország sorsának.

Egészen új államfelfogásra, az állam és polgára viszonyában is radikális változásra van szükség.

Rossz emlékké kell válnia annak az idõnek, amikor a magyar állam ellensége és nem barátja, segítõje volt a magyar embereknek.

Az állam feladata, hogy a közjót szolgálja.

Orbán Éva