"Ékes királynénk, hozzád esdeklünk, … "

Pünkösd ünnepén a kereszténység a Szentlélek eljövetelét ünnepli, bizonyságul Jézus Krisztus feltámadásának, és uralkodásának. A magyarság õsi hitében az Atya, Fiú, Szentlélek szentháromság elõzményeként az Atya, Fiú, Anya szent hármassága létezett.

Nem lehet véletlen, hogy a Pünkösdhöz kötõdõ, ma is élõ hagyományaink legnagyobb és legfényesebb ünnepsége az Istenanyához kötõdõ csíksomlyói zarándoklat. Mint ahogy az sem, hogy Szent István királyunk halála elõtt, a kiúttalanságot látva, az Istenanyának ajánlotta fel az országot. Sõt Mária-zászlók alatt küzdöttek 1848 honvédei is.

A Pünkösdhöz kötõdõ magyar zarándoklat-hagyományt nem sikerült senkinek sem kiirtani, mind a mai napig él, és egyre erõsödik. Ma már nem csak a székelyek és csángók, de az anyaországból, az elszakadt területekrõl és a világban szétszóródott magyarság közül is egyre többen zarándokolnak el Pünkösdkor Csíksomlyóra a Szûzanyához, "ékes Királynénk"-hoz, akihez "esdeklünk", hogy segítségét kérjék a magyarság - Mária országának -megmaradásához, hazánknak és hitünknek megerõsítéséhez.

Sajnos még sem juthat el mindenki - aki szeretne - Csíksomlyóra.

Szõnyi Józsefnek, Pilisszántó volt polgármesterének gyönyörûséges gondolata támadt. Ezen a szent, lélekemelõ napon, össze kellene kötni a szétszakított Kárpát-medence szakrális helyeit közös szívdobbanással, egy szivárvány-híddal.

Ez nem lehet véletlen, olyan, mintha felsõbb akarat irányította volna mindezt.

Piliszántó, a Kárpát-medence csodája, ahol a Szent Korona ereje érvényesül.

Hargita és Pilis, a Kárpát-medence két szent hegye.

Pilis Keresztje, Csíksomlyó mellõl, Csíkszentrõl Nagy András által származott ide, a Hargita ajándékaként. Hummel Rozália festõmûvész pilisszántói Szûzanya festménye Csíksomlyóra került.

A 2006-ban felszentelt Boldogasszony sziklakápolnát Õrfi Jószef, Makovecz Imre és társa tervezte. Péterfy László szobrász alkotása a kápolnában lévõ Boldogasszony-szobor. A Felvidéken, Szõgyénben lakó Schmidt Robert, a Csillagösvény hét szobrának kifaragója.

Így alakult ki az, hogy Csíksomlyót és Pilisszántót akarva akaratlanul egy szivárvány-szerû híd kapcsolta össze.

Ez adta az ötletet 2008-ban, hogy a Csíksomlyón tartott szentmisével azonos idõben Pilisszántón, a Boldogasszony sziklakápolnánál is rendezzenek szentmisét. Ez meg is történt tavaly és az idén is, s ezután minden esztendõben így lesz.

Ez egy olyan kezdeményezés volt, amelynek olyan ereje van, hogy ezt már nem lehet nem folytatni. Mert ha ma még csak ebben a néhány órában is, de egyszerre, egyidõben, együtt dobog a szívünk, Magyarországért, Édes Hazánkért.

Én is Piliszántóra zarándokoltam. Ahol igen sokan jöttünk össze. A lenti hatalmas parkoló nagyon hamar megtelt. Így két további parkoló kialakítása vált szükségessé a hegyoldalban. Szeretetteljes, ünnepi hangulat lengte be a tájat. Bár borús idõ volt, a felhõk mögül gyakran kikandikált a napsugár. Polgárõrök segítettek az érkezõknek az eligazításban.

Papucsek Márk fiatal polgárõr, készségesen segített. A polgárõrség dzsipjével többeket is felvitt a kápolnához.

A szentmisére az ország minden tájáról érkeztek. Közel ötven település és szervezet képviseletében jöttek a rendkívüli szentmisére, sõt voltak itt külföldön élõ magyarok is. Minden korosztály képviseltette magát, a karon ülõ babától az iskolásokig, a közép korosztálytól az igen idõs magyarokig.

Csak: egyetlen ismertebb politikus arcát sem sikerült felfedeznem a tömegben.

Csíksomlyón 12 óra 30 perckor kezdõdött a szentmise, melyet dr. Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek mutatott be. Míg Pilisszántón az egy órás idõ eltolódás miatt 11 óra 30 perckor. Itt Bátor Botond, a Magyar Pálos Rend Tartományfõnöke tartotta a szentmisét. A szentbeszéd legfõbb gondolatai égi királynõnkhöz, Máriához kapcsolódtak, az õ segítségét kérve.

Különösen felemelõ érzéseket sugárzott, az egybegyûltek között, a természet ölén, a sziklakápolna elõtt tartott szentáldozás.

A szertatást követõen sem távoztak azonnal az egybegyûltek. Ott maradtak, beszélgettek, gondolatokat cseréltek. Hosszú, fegyelmezett sorokban vártak a kápolna bejáratánál a Boldogasszony-szobornál tiszteletüket leróni vágyók.

Az ott történtekrõl tanúskodjanak a képek, melyek többet igazolnak minden szónál. ( A képek késõbb kerülnek fel.)

Szent László Király Alapítvány

A Szellemi és erkölcsi megújulásért

Az Alapítvány támogatható:

OTP 11701004-20221067

Orbán Éva