Pilisszántó, a Kárpát-medence csodája


Magyarszívû „tótok” õrzik és ápolják az õsi magyar múltat



1941-ben, a sötét és kilátástalan idõszak kezdetén Móricz Zsigmond a Kelet Népe mottójául a következõ útmutatást választotta: Hagyd a politikát! Építkezz!


Sokáig próbáltam megszívlelni, és magam is eszerint élni. Thomas Mann Varázshegyének zenésze sem menekülhetett el az elfogadhatatlan, morál nélküli külvilág elõl, mely mindenre rátelepedett, minden értéket elpusztítani vágyott. Hasonlóan teszi tönkre a mi életünket is a politikai erõk gátlástalansága és mocska, s taszít minket egyre inkább a kilátástalan reménytelenségbe a „magyarnak” kinevezett politikusok hazaárulása. Az ember már-már feladni készül az utolsó sziszifuszi próbálkozását is a hazájáért, egy szebb, egy értelmesebb, egy nemesebb életért, amikor a Sors olyan példát tár elé, hogy elszégyelli magát kishitûségéért, és az elé tárt példából erõt merít.


Ezért szeretném megosztani az olvasókkal, Szõnyi Józseffel történt beszélgetésünket.



Az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklõdés Pilis rejtélyei iránt. Engem is vonzott a kíváncsiság, amikor felkerestem Szõnyi Józsefet, aki rendkívül sokat tud az itt õrzött, és feltárt múltunkról. Pilisszántón, 1945. január 12-én született, sok és kalandos út után került vissza ide, ahol polgármester lett 16 évig.



- Hogy és mikor találkozott azzal a hivatásszerû küldetéssel, feladattal, amely nem igazán sajátja, jellemzõje a mai polgármestereknek?



Nem a polgármesterség a lényeg, hanem a falu szeretete, ami a születésemtõl fogva bennem volt. Nem friss hobby. 16-17 éves koromban megszereztem az elsõ Smena fényképezõgépet egy orosz katonától, amit egy kitömött szarkával cseréltem el. Azóta módszeresen és tudatosan fényképeztem a falut. Tudatosan örökítettem meg azokat a dolgokat, amelyekrõl sejtettem vagy tudtam, hogy el fog múlni elõbb, utóbb. De legalább fotókon legyen meg. Több ezer fotóm van, ami egyedülálló. A vágy, a falu iránti szeretet, a hagyomány megõrzése, a múlt, megõrzése és tisztelete, ez valószínû velem született dolog.


Most, hogy még pluszként ilyen csudadolgok jöttek elõ, ez nekem csak szerencse.


Én csak észre vettem, és fölemeltem, mert kínálta a Sors.



- A templom beomlott közepén, az üveggel lefedett pálos követ fényképezzük éppen, amikor a közelben lévõ pince titkaira irányítja a figyelmem. Hol található a több száz éves titkokat rejtõ pince, ahol Múzeumot alakítottak ki?



A templomtól nem messze található az un Baross-ház, melynek pincéje több száz éves titkokat rejt. Ez egykor Baross földesúr kúriája és gazdasági területe volt, ami késõbb önkormányzati tulajdonba került. A pince utcafront felöli része zöldséges bolt volt a legutóbbi idõkig, a hátulsó rész pedig a raktára. Ami ezen túl van, arról senki nem tudott semmit.



- Mikor derült ki, hogy itt régészeti leletek õsi titkok rejtõznek a mélyben?



Frischen Marci bácsi halála után, mert a család, aki itt élt hosszú ideig, kihalt. Mivel önkormányzati volt ez, az épület, valamit kellett vele kezdeni. Bementünk Marci bácsi konyhájába, ami meglehetõsen le volt lakva. A felszakadt linóleum alatt csapóajtót találtunk, ami boros pincébe vezetett. A pincébõl egy másik pincébe vezetett az út, ahol elkezdtünk egy kicsit „kaparászni”. Kiderült, hogy van ott egy kút, amirõl nem is tudtunk. Azt hittük, csak valami épületmaradvány. De rájöttünk, hogy szakemberre van szükség a feltárásnál.


Ezért régésszel kezdtünk el ásni, és kiderült, hogy egy olyan kutat rejt a mély, ami nem úgy tûnt el, hogy betemették, hanem mindig belepotyogott valami az évszázadok során. A szemétnek számító törmelék, mind régészeti csemege volt. Ahogy mentünk le méterenként úgy mentünk vissza az idõben, a korban is.



- Milyen meglepõ tárgyak kerültek elõ?



Rengeteg láda telt meg. Ha most össze kellene rakni, cserepek, de volt benne aranygyûrû is, de nem ez volt a legnagyobb érték. Érdekesség volt a XVIII. század tájékáról megmaradt 30 cm meggymag réteg. Kíváncsi lettem volna, milyen meggyfa született volna belõle, de nem tudom meg, mert elvitték. Viszont a kút alsó részében találtunk egy viaszpecsétet, amely kezdettõl fogva Pilisszántó címere volt 1707-bõl, és ez lett Pilisszántó mostani címere is.



- Mit ábrázolt és milyen alakú volt az 1707-bõl fennmaradt címer?



A címer, pajzs alakú, benne felül két betlehemi csillag, középen elválasztva, alul három búzakalász. Normál viaszpecsét. Érdekessége: a pajzs, az védekezõ eszköz.


Ami ebben rendkívüli, hogy ez a címer van a templomunk alapkövébe is belevésve, és ez ott van befalazva a templomunk homlokfalába. Õseink készítették a templom alapkövét. Bár a templom 1760-ban épült, a pecsét már 1707-ben megvolt. Ezt a címert örökölte meg, és örökítette meg.


Érdekességként említem, hogy azt is tudtuk, hogy a török pusztítás után ebbe faluba, 1703-4 körül jött a mostani Nyugat-Szlovákiából az elsõ 15 család. Rá 3 évre már pecsétje van a településnek? Már közigazgatás volt? Már polgármestere volt? Elvégre ha egy településnek pecsétje van, az már közigazgatást feltételez.



- Ezek szerint régebben kezdõdik a település története?


- Mikor kezdett a falu a kutatásokban segíteni, partner lenni? Mikor kezdtek más településrõl mûvészemberek idejönni, érdeklõdni?



Ezek a mára már világraszóló szenzációnak mondható régészeti leletek talán 1996-os millenniumi ünnepségek elõkészületeinek kapcsán kezdõdtek, amikor megcsináltuk a pilisszántói monográfiát. Elõtte nem is ismertük a történelmünket. Viszont kellett írnunk egy történelemkönyvet a faluról.



- Pályázatra készült a könyv?



Nem. Ez az önkormányzat felvállalt feladata volt. Mire építsük a jövõt, ha nem a múltunkra, amit mi nagyon is tiszteltünk, de nem ismertük. Ezért aztán felkértünk hivatalos történészt, L. Gál Éva, Litván-Gál Éva személyében, aki a középkor kutatója, neves történész. Õt kértük meg, hogy nyomozzon, és kutasson Pilisszántó történetében.


Nagyon kedveltük. Azt mondta egy mondatban összegezve, hogy „Pilisszántó a történelemben nem sok vizet zavart.”


Mivel voltak bizonyos középkori jelek, az elsõ kérdésem az volt, hogy a falu neve hol szerepelt elõször írott formában. Ezt meg is tudtuk.



- Mikor és hol szerepel Pilisszántó megnevezése írott formában?



1290-bõl való az elsõ írásos megnevezés, de amirõl ez íródott, az 1252-ben történt. Mégpedig: Boldog Özséb Szántó mellett építette Szentkereszt kolostorát.


Ez azt igazolta, hogy 1252-ben már volt egy Szántó nevû falu, hiszen amellett építette Boldog Özséb a kolostorát.


De akkor még se a kolostorról, se a Pálosokról, se a Boldog Özsébrõl nem tudtunk semmit. Ennek a mondatnak minden betûje fontos volt, mert ennek alapján kerültek elõ a további adatok.



- Mely kérdésekre keresték a válaszokat?



Ki volt Boldog Özséb? Kik voltak a Pálosok? Miért ezt a falut választotta Özséb, hogy itt alakítsa meg a rendet? Mi volt az ok? Miért nem máshol? Miért pont innen a Pilisbõl vitt pálos hittérítõket Kolombusz amerikai útjára? Sau Paulo neve a mi pálosaink emlékét õrzi. Milyen rejtélyes szálak kötnek össze innen Szántóról földrészeket, és évezredeket?



- E kérdések nyomán kezdték el a kutatásokat?



Nem is kellett ezt kutatni, jött ez magától. A temetõben történt tereprendezéskor a munkagép kidobta a pálos „Keresztes Követ”. Ez Vince atyának köszönhetõ, amiért hálásak lehetünk, mert a temetõben lévõ romok kiásásához és a régészeti kutatásához õ adott 500 ezer forintot, bár önkormányzati a temetõ, és a temetõben található ez a rom.


Ez izgalmas volt, mert itt nem az a gyakorlat van érvényben, (mint az idegenek kezére játszott temetõknél) hogy temetés után 25 év után jön a dózer. Itt 1823 óta ott megvannak a sírok. Nálunk ezer forint egy sírhely. De ide csak szántóiak temetkezhetnek, mert ez nálunk nem üzleti kérdés. Minden szántóinak itt van a helye az anyaföldben.


Mind eközben beszakadt a templom közepe is.



- A templom alatt valóban egy alagútrendszerre bukkantak?



Igen. Sorra jöttek elõ a titkok. Ennek a hozománya volt, hogy itt valami sokkal mélyebb, lényegi dolog van, mint amit tanultunk a történelemrõl. Ez engem is fokozott odafigyelésre késztetett.



- Milyen további titkokat rejtett a múlt?



A temetõben történtek után jobban figyeltünk mindenre. Kiderült, hogy a pálosoknak itt van a forrása, és az is kiderült, hogy templomunkban ott van a folyosó, amit szintén a középkorban pusztították el szándékosan. Kiderült, hogy Szántó neve ott van az elsõ magyarországi térképen, hogy három római út ment keresztül a falun, ami azt jelenti, hogy közlekedési csomópont volt. A Kálváriánk pedig a római õrtoronyra épült.



Miért kellett erre jönni mind a három útnak, ahol kettõ keresztül ment, a harmadik a kettõt összekötötte? Mind izgalmas kérdés, és maga, a Szántó, mint településnév is. Az ember azt hinné, egy tót község. Én magam is meszes tót vagyok, mivel én mészégetõ voltam. Én nem tagadom meg a nemzetiségemet. Magyar emberként megõrzöm a nemzetiségemet, mert ebben az országban nem kell félni, hogy ezért megvernek.


Ezért aztán az a külön érdekesség a település történetében, hogy ez a tót falu õrizte meg az õsi magyar titkokat, régészeti leleteket és vigyázott rá.



- Ez a Kárpát-medencei összetartozás nagyon szép szimbóluma.



Igen. Ez a Szent-István -i eszmeiség. Hiszen a Szent Korona nekünk, szlovákoknak is a legmagasabb méltóság, akinek a védelme alatt állunk.



- Mikor született meg a kápolna építésének a gondolata?



Nincs idõpontja. Az csak úgy alakult, formálódott. Ez szólt hozzá, az szólt hozzá, semmi nem az én munkám eredménye, hanem egy közös csapaté.



- Kik ennek a páratlan alkotásnak a legismertebb alkotó tagjai?



A Boldogasszony kápolnát Õrfi Jóska Makovecz Imre társa tervezte, pontosabban együtt tervezték. Péterfy László szobrász alkotása a kápolnában lévõ Boldogasszony-szobor, Buckó Gyuri csinálta a kápolna tetején az üveg fénynyílást. A Felvidéken, Szõgyénben lakó Schmidt Robi, a Csillagösvény hét szobrának kifaragója.



- Hogyan találkozott ezekkel a rendkívüli, alkotó emberekkel?



Egyszerû dolog hozott minket össze a szobrok faragójával, Schmidt Robival is, egy rózsafüzér.


Annak idején, amikor a sziklaszínházban szerveztek különbözõ programokat, így Kormorán koncertet, akkor én mindenesként vittem magammal plakátot, szórólapot. Ragasztottam, sõt ahol volt kocsi, a szélvédõ mögé is tettem. Ahol láttam, hogy a szélvédõ mögötti tükrön ott van egy rózsafüzér vagy nemzetiszínû szalag, rögtön láttam, hogy összetartozunk. Odatettem egy-egy szórólapot. Esztergom környékén is több kocsira tettem.


A Kormorán koncert végén jön oda hozzám egy fiatalember, és azt mondja: talált egy szórólapot a szélvédõjén. Akkor mondom én, az biztos én voltam, mire eljött a Kormorán koncertre. Nagyon tetszett neki a hely, ahol ez az egész esemény lezajlik. Egybõl megnyílt a szíve, és elmondta, hogy õ felvidéki fafaragó, és nagyon szeretne ide valamit faragni. Akkor már a 7 szobor-alakról az elképzelés nagyjából megvolt, de még nem volt kicsiszolva, hogy melyikük hová kerülne. 2007 tavaszán kristályosodott ki, hogy kit ábrázol majd a 7 szobor. És Robi faragta ki õket. 2008. dec. 21-én avattuk az utolsó szobrot.



- Ez nem két filléres vállalkozás volt. Honnan szereztek rá fedezetet?



Erkölcsi indíttatásból. Alapvetõ kritérium volt a kápolna építésétõl a hét szobor felállításáig, hogy itt minden csak adakozásból és felajánlásból készülhet.



- Mi volt ez az erkölcsi ok, indíték?



Ennek az, az erkölcsi oka volt, hogy akarjátok-e a szívetekbõl, a lelketekbõl?


Vajon kell-e ennek a népnek a Boldogasszony? Szükségét érzi-e? Ha igen akkor áldozzon érte! Ugyan így volt a szobrokkal is.



- Valóban sajátos csillagállásokhoz kötõdnek az avatások?



Nimród és Atilla szobrának avatásán még véletlenül jöttünk rá, hogy június 21-én az égi vadász íját feszítõ keze fölött bukik át a Nap, és szeptember 26-án 18 órakor az Atilla haláláról szól az ég csillagainak rajzolata. Ettõl lett a két szobor kozmikusan megáldva.


Az Árpád-év méltó befejezéseként már szándékosan december 23-án 16 órára tettük az avatás idõpontját, mert tudtuk hogy ekkor bukkan fel a Ziribár hegy felett a telihold, és addigra megtudtuk, hogy ekkor a Nimród csillagkép keze fölött nem a Nap, hanem a harc, háború csillaga, a Mars áll. A tény erejét Szörényi Leventének megdöbbentõ felismerése növeli, miszerint 1100 évvel ezelõtt, a pozsonyi csata napjának gyõztes órájában, percre ugyanez a csillagkép volt az égen. Így teljesedik be sejtésünk, miszerint figyelemmel kísérik munkánkat az égiek.


Hunyadi Mátyás szobrának avatása a tavaszi Napforduló idejére (március 21.) esett, ami akkor véletlenül Nagypéntek napja volt. Nagypéntek különös jelentõségû Mátyás királyunk életében. Azokban a percekben avattuk a szobrot, amikor lenyugszik a hajnaltól estig áldását szóró Nap, és átadja az éjszaka irányítását az ugyanebben a percben ébredõ Holdnak. Jellemzõek ezek a véletlenszerûnek tûnõ kozmikus egybeesések szobraink avatásának idõpontjaival. Visszaköszön a Kozmosz, ahogyan egy Csillagösvényen illik.


***




- Gyönyörû kapcsolat, egy Szivárványhíd alakult ki Csíksomlyó és Piliszántó között. Hogy történt ez?



Azt szokták mondani, hogy véletlen hozta össze. Ezt itt nem szabad mondani. Véleményem szerint egyértelmûen felsõbb erõk mûködtek itt. Az utóbbi idõben mi magunk is éreztük a teremtõ érintését.



- Miként érezték?



Például Pilis Keresztje, Csíksomlyó mellõl, Csíkszentrõl Nagy András által származott ide, aki ingyen hozta el ide, és fölajánlotta Pilisnek a Hargita ajándékaként. A két szent hegy a Kárpát-medencében, Hargita és Pilis, és ez véletlenszerû kapcsolatként alakulhatott. Nem én kerestem meg Nagy Andrást, aki 2003-ban - most már tudom, hogyan került hozzá információ - egyszer csak telefonált: „Hová rakjam le a keresztet?”.


Más is igazolja ezt. Lakott itt egy hölgy, Hummel Rozália, aki festõmûvész. 2003-ban lefestette a pilisszántói Szûzanyát. A kép nagyméretû, gyönyörû festmény, amit bemutattak Gödöllõn, a Grassalkovich kastélyban is. Majd egy darabig hallgatás övezte.



Amikor a kápolnát építettük 2006-ban, akkor jutott az eszembe, mi lehet ezzel a képpel? Jó lenne itt! Kiderült, hogy ez a kép Csíksomlyóra került. Nem mi rendeltük, nem mi küldtük oda, amikor ez a tudomásomra jutott, felhívtam Gergely atyát (Tisztit), és õ igazolta, hogy tényleg ott van ez a festmény.


Majd a következõ évben két hölgy: Haraszti Mária és Pozsgai Éva elindultak gyalog, Csíksomlyóra zarándokolni az Arad – Déva - Segesvár útvonalon. Mindenütt szeretettel várták õket az utak mentén az erdélyiek. 33 napos út után lementünk a barátommal értük, hogy ne jöjjenek vissza gyalog. Ekkor alkalmunk volt megnézni a festményt is.


Érdekességként említem meg, hogy Csíksomlyón õrzik azt az ezüsttel veretett, kókuszdióból faragott kelyhet, amellyel az Atilla óta Erdélyben élõ székelyek várták Árpád apánkat a Vereckei szorosban. A kehely ezüst veretének dísze egy egyiptomi szfinx, amit Egyiptomban hun-nak neveznek.




Így alakult ki az, hogy Csíksomlyót és Pilisszántót akarva akaratlanul egy szivárvány-szerû híd kapcsolta össze. Ez adta az ötletet tavaly, hogy a Csíksomlyón tartott szentmisével azonos idõben mi is rendezünk a Boldogasszony kápolnánál egy szentmisét. Ez meg is történt. Megbeszéltük Asztrik atyával, aki ezt a szentmisén bejelenteni nem tudta, mert Hoffer atya üzenetét Csíksomlyón valami oknál fogva nem kapták meg. Mi itt, Pilisszántón viszont hallottuk az õ csíksomlyói üzenetét. Leo atya, Ferences rendi szerzetes, a pilisszántói Boldogasszony kápolna zarándok híveinek a csíksomlyói misén a következõket mondta, és így ez a 750 km távolság lerövidült.



EBBEN A PERCBEN, UGYANÚGY, MINT ITT A SOMLYÓ HEGYEN, KÁRPÁT-MEDENCE MÁSIK SZAKRÁLIS SZENT HEGYÉN, A PILISBEN IS, AZONOS LELKI TARTALMU MISE HANGZIK MOST AZZAL A CÉLLAL, HOGY AKIK NEM TUDTAK IDE ELJÖNNI, AZOKKAL LELKI HIDAT LÉTESÍTSÜNK A PILISSZÁNTÓI BOLDOGASSZONY KÁPOLNA, ÉS A CSÍKSOMLYÓI SZÛZANYA KEGYTEMPLOM KERESZTÉNY HÍVEI KÖZÖTT. ÖRVENDÜNK, HOGY HITÜNKBEN, SZÛZANYA IRÁNTI TISZTELETÜNKBEN, ÉS HAZÁNK SZERETETÉBEN EGYÜTT LEHETÜNK PÜNKÖSD NAPJÁN, A SZENTLÉLEK ÁLTAL, A PILISSZÁNTÓN ÖSSZEGYÛLT TESTVÉREINKKEL. ISTEN ÁLDÁSÁT KÜLDÖM RÁJUK!




- Ezután minden esztendõben így, egyidõben tartják meg a pünkösdi szentmisét?



Ez egy olyan kezdeményezés volt, amelynek olyan ereje van, hogy ezt már lehet nem folytatni.



- Milyen további tervei vannak, mert ahogy én elnézem, nem lesz itt vége, még nincs pont a mondat végén.



A Csillagösvény, az már komplett. Pilis Keresztje áll, a szivárványhíd létrejött.



Az egész eszmeisége kikristályosodva kész. Indul a történelmünk Nimróddal, a Boldogasszony, már ott is jelen volt. Végig kíséri a hét szobor. Nimród, Attila, Árpád, Szent István, Szent László, Boldog Özséb, végül Hunyadi Mátyás, az utolsó szakrális királyunk. Kissé föntebb a hegyen, a Boldogasszony kápolna, és a legvégén a Feltámadás Keresztje. Ez az ív így lett teljes és összehangzó. Ide már semmi más nem is kell.



- Más, hosszú távú terve van-e születõben?



Igen. Van itt egy forrás, ami egy barlangból jön ki a napvilágra. Nem mindegy, hogy egy víz hol, mibõl ered. Imádkozásból vagy káromkodásból.


Egy Boldogasszony faragott szobrot szeretnénk a barlang nyílásához, aki balkezében tartja a kisdedet, hisz õ az anyaság, az indulás, a születés szimbóluma. A jobb kezében pedig kancsót tart, és önti ki a vizet, ami nélkül nincs élet, és egyben a víz a megtisztulás szimbóluma is. Ez van megálmodva. Épp tegnap volt itt a Robi, ebben a barlangban, mert innen indul a víz.



- Készül-e egy nagyobb monográfia Pilisszántóról?



Monográfia nem készül, mert az én erõmet túlszárnyalja. Most, a Csillagösvényrõl szeretnék egy kiadványt szerkeszteni. Egy könyvecskét már kiadtunk: Fény Szántó felett címmel, ebben benne van a régi történelem. Viszont a Csillagösvény történelme az nincs leírva, pedig igény lenne rá. Az embereknek kell egy mankó, mert információ hiány van. Nem volt hol megtanulnia, hisz valami egész más történelmet tanítottak.


Most valami újat kap, aki ránéz a szoborra, hisz oda van ráírva, az igaz történelem.



- A Csillagösvény 7 szobra, a Boldogasszony kápolna, és napba öltözött Boldogasszonya, Pilis Keresztje alig 15 év alatt születtek hitbõl, szeretetbõl, közös akaratból. Melyiket érzi a legfontosabb üzenetnek?



Igaz, megszívlelendõ mondanivalója van mindegyik alkotásnak külön-külön is, de együtt, egységben fejezik ki azt erkölcsi és szellemi értéket, melyhez tartani kell magunkat megmaradásunk érdekében.


A legsúlyosabb üzenete talán a legmagasabban elhelyezkedõ Pilis Keresztjének van! Mert Õ, a Feltámadás Keresztje, hisz nincs rajta a megfeszített, mert feltámadt. A feltámadás feltétele a keresztre feszíttetés, az emberiségért, a hazáért vállalt áldozathozatal. Áldozathozatal nélkül ma sincs feltámadás.


Megosztott nemzetünknek nagy szüksége lenne ma is egy Szent Lászlóra!



***



Kedves együtt gondolkodók! Gondolták volna, hogy Pilisszántónak 2200 fõ lakósa van, és aki régi szántói – szinte az egész település - az mind tót, azaz szlovák nemzetiségû?


Az iskola is az, ahol tanítják a szlovák nyelvet. Erõs hagyományápolás van a településen úgy a szokások, a tánc, a mindennapok történéseiben is. Február 20-án például falu-disznóvágás volt, ahol a belépõ egy kanál és egy kés, ahol a levágott állatot közösen fogyasztották el.


A tavaszi napforduló idején, 2009. március 21-én az õsi magyar hagyományt követve kiemelkedõ rendezvényt tartottak Pilisszántón.


Bemutatták a Csillagösvényt ismertetõ képekkel gazdagon illusztrált új kiadványt, melyben a csillagképeket Grandpierre Atilla csillagász ismerteti, és grafikai szerkesztõje Barcsik Géza. Pilisszántó titkairól Szõnyi József tartott elõadást a templomban. Ezt követõen felsétáltak a Pilishegy oldalára, ahol a 7 szobrot kifaragó Smídt Róbert, és az emlékkönyv létrehozói társaságában megtekintették a Csillagösvény szoborstációját, a Boldogasszony kápolnát és a Pilis Keresztjét.


Gondolták volna, hogy a Szent Korona csodáját mutatja fel egy szlovák nemzetiségû település, ahol õrzik és ápolják, kutatják az igaz magyar történelmi múltat? Hogy ilyen rendkívüli erkölcsi és szellemi értéket felmutató polgármester létezik?



Nem gondolják, hogy egy szerencsétlen (érvénytelen népszavazással) EU-csatlakozás helyett, - Kossuth álmát -, a Duna-medencei konföderációt kellett volna megvalósítani, Lengyelországgal szövetségben?


Vajon most hol tarthatnák? Talán még nem késõ újragondolni! Reménykedjünk és cselekedjünk!


A szakrális Pilis irányt mutat, a feltámadás csodáját.



Az interjú megjelent a KAPU áprilisi számában



Szent László Király Alapítvány


A Szellemi és erkölcsi megújulásért



Az Alapítvány támogatható:


OTP 11701004-20221067



Orbán Éva