Alkotmányt sértõen zálogosították-e el Magyarországot?

Megdöbbentõ a hatalmon lévõk önteltsége, elvetemültsége. Ma hazánkban a problémák nem utolsó sorban abból adódnak, hogy a magyar politikai elitben nagyítóval sem találni nagyformátumú, felelõsséggel és nemzeti elkötelezettséggel rendelkezõ államférfit, de még politikust is csak elvétve.

A képviselõk és az országot irányítók elfeledkeznek arról, hogy a népképviselet értelmében nekik Magyarország és népének érdekeit kell(ene) képviselniük és szolgálniuk.

Ehelyett úgy kezelik Magyarországot és népét, mint saját tulajdonukat. Mintha az ország saját kft-éjük, cégük vagy vállalkozásuk lenne, és a lakosság pedig az alárendelt alkalmazottuk. S nekik kizárólagos lehet a hatalmuk, a tulajdonosi jogviszonyuk, és törvényen kívül helyezik magukat, mintha a törvények betartása a hatalom birtokosaira nem lenne kötelezõ.

Az elmúlt hetekben nagy vihart kavart, és széles sajtóvisszhangot váltott ki a Kormány, IMF és EU- hitelszerzõdése, különös tekintettel a III.sz. mellékletben foglaltakra. Szinte minden sajtóorgánum foglalkozott a kérdéssel.

A Szent Korona is hitelfedezet (MN), Zaciba tettük a Szent Koronát és a Parlamentet?(hiradó), Drágább az IMF-hitel, mint gondoltuk
(Belföld ma.), : a Szent Koronát is kockáztatja Magyarország
(piac.profit.hu). Néhány cikkrészletet az írás végén, csokorba szedve összegyûjtve közre adunk.

Bencze Izabella, a Kincstári Vagyonügynökség volt vezérigazgató-helyettese a sajtóban és a Lánchídrádióban is kifejtette, hogy elvileg akár a Szent Koronát vagy éppen a Parlament épületét is végrehajtás alá vonathatják, ha nem fizetjük vissza az adósságot.

Dr. Balsai István képviselõ (Fidesz) sajtótájékoztatóin egyértelmûen és határozattan kijelentette, hogy a hitelszerzõdés mellékletének sürgõs módosítása elengedhetetlen. A Jobbik egyértelmû tiltakozást adott ki.

A sajtóhíreket követõen a nemzeti elkötelezettségû civil szervezetek tiltakozó közleményeket juttattak el az MTI OS vonalára. Január 30-31-én több tiltakozó megmozdulást szerveztek az Alkotmánybíróság elé, a Regnum Mariannum kereszthez, valamint a Kossuth térre.

Mit tartalmaz a Kormány IMF-EU hitelszerzõdés III.sz.melléklete

A szerzõdésben azt rögzítették, hogy a szerzõdésben foglaltakra az angol jog az irányadó, valamint azt, hogy annak ratifikálása nem szükséges.

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter e mellékletben a következõket garantálja:

„1.(…) Hitelmegállapodás lehívásokkal kapcsolatos Pénzügyi Szerzõdések létrehozására vonatkozó rendelkezései a magyar jog szerint teljes érvényûnek tekinthetõk.

2.A Hitelmegállapodás Hitelfelvevõ által történõ végrehajtása, betartása és teljesítése: (i) rendelkezik a megfelelõ, valamennyi szükséges jóváhagyás, intézkedés, engedély és meghatalmazás útján elnyert felhatalmazással;

4.A Hitelmegállapodás a Hitelfelvevõvel és annak Ügynökével szemben a magyar jogszabályok szerint végrehajtható. A Hitelmegállapodás végrehajtása nem mond ellent a magyar jog kötelezõ rendelkezéseinek, a magyar közrendnek, a nemzetközi szerzõdéseknek vagy nemzetközi jog általánosan elfogadott, és a Hitelfelvevõre kötelezõ érvénnyel alkalmazandó elveinek.

11.Sem a Hitelfelvevõ sem annak bármely tulajdona nem élvez védettséget szuverenitás vagy más jogi alapon az igazságszolgáltatással, a lefoglalással - a bírósági határozat elõtt vagy után - vagy a végrehajtással szemben a Hitelmegállapodásra vonatkozó semmilyen jogi eszköz vagy eljárás tekintetében.”

E garanciák értelmében a szerzõdést megkötõk gyakorlatilag az egész országot elzálogosították beleértve minden még nemzeti (állami) tulajdonban lévõ földet, vállalatot, épületeket, mûkincseinket, nemzeti jelképeinket is.

A Szent Korona és a koronázási jelvények a világ magyarsága számára olyan különleges szellemi és jelkép értékkel bírnak, mely anyagi értékben fölbecsülhetetlen, és ki nem fejezhetõ. A magyar Szent Korona, a világon egyedülálló és pótolhatatlan.

A Szent Korona elzálogosításával kapcsolatban a felháborodások és tiltakozások jogosak.

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter megpróbálta cáfolni a feltevéseket, de a leírt szöveg – 11.pont. - egyértelmûen bizonyítja az elzálogosítás tényét, miszerint a törlesztés elmulasztása korlátlan végrehajtást biztosít.

A felháborodás jogos, de van egy lényegi, döntõ, törvényességi kérdés, melyrõl elterelõdött a figyelem. Miszerint alkotmányossági, törvényességi kérdés merül fel a Hitelszerzõdés megkötésével kapcsolatban.

A hitelszerzõdésben rögzítik, hogy arra nem a magyar, hanem a hitelt adók törvényei érvényesek.

A hitelszerzõdés megkötésével kapcsolatban azt állítják, hogy az, a magyar törvényességi elõírásokat betartva született.

A Hitelszerzõdéssel kapcsolatban az alábbi fontos kérdések merülnek fel:

1./ A Hitelszerzõdés tartalma ellentétes-e a magyar Alkotmánnyal és a magyar jogrenddel?

2./ A Kormány a szerzõdést – nemzetközi szerzõdésrõl lévén szó – valóban a magyar törvényeket, elõírásokat betartva kezdte-e meg, írta-e alá az elmúlt esztendõ októberében?

Az Alkotmány és a vonatkozó. 2005.év.L.tr. értelmében a nemzetközi, nagyjelentõségû szerzõdések esetében:

- az Országgyûlést elõzetesen tájékoztatni kell

- a szerzõdést az Országgyûlésnek jóvá kell hagynia.

Az Alkotmány vonatkozó rendelkezései a következõk:

I. fejezet Általános rendelkezések

2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerzõdés alapján - az Európai Uniót, illetõleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerzõdésekbõl fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredõ hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerzõdés megerõsítéséhez és kihirdetéséhez az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

II. fejezet Az Országgyûlés

19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsõbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyûlés.

(2) Az Országgyûlés a népszuverenitásból eredõ jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.

(3) E jogkörében az Országgyûlés

f) megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedõ fontosságú nemzetközi szerzõdéseket;

A 2005.év. L. tr. értelmében

(1) A nemzetközi szerzõdés megkötésére akkor kerülhet sor, ha a szerzõdés végleges szövegének ismeretében

a) az Országgyûlés a szerzõdést megerõsíti,

b) a köztársasági elnök a Kormány elõterjesztésére a szerzõdést határozatával megerõsíti,

(2) A nemzetközi szerzõdés megerõsítésérõl, jóváhagyásáról, elfogadásáról, illetve az ahhoz való csatlakozásról szóló döntést - az (1) bekezdés b) pontja szerinti megerõsítés kivételével - az arra hatáskörrel rendelkezõ szerv a nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvénybe vagy kormányrendeletbe (a továbbiakban: kihirdetõ jogszabály) foglalja.

Ezek alapján a döntõ kérdés:

Alkotmányt sértõ módon született-e a megállapodás, és ennek alapján ÉRVÉNYES-e a hitelszerzõdés.

A magyar Alkotmány IV. fejezete alapján ennek eldöntése az Alkotmánybíróság hatásköre.

32/A. § (2) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat.

Ehhez viszont az szükséges, hogy bárki az Alkotmánybírósághoz forduljon azzal a kéréssel, hogy:

Magyar Köztársaság Kormánya részérõl megkötött

„EGYETÉRTÉSI MEGÁLLAPODÁS

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

Között”

Hitelszerzõdést az Alkotmánybíróság

1. Utólagos normakontroll
2. Alkotmányjogi panasz
3. Mulasztásos alkotmánysértés megállapítása tárgyában felülvizsgálja.

A Szent László Király Alapítvány a Szellemi és Erkölcsi Megújulásért ezt a lépést, elsõként megtette. (MTI-OS.jan.28.)

A beadványokhoz a www.keh.hu ügyfélkapun keresztül, valamint az Alkotmánybíráságnak írt postai úton feladott levélben lehet.

Orbán Éva

A cikk a Kapu következõ számában jelenik meg