Interjú-részlet a Kapu októberi számában megjelenés elõtt álló

Félrevert harangok! címû cikkbõl

„Jöjjenek be a templomba akkor!”

Megdöbbentõ rendõrségi eljárás

a Hazatérés templománál szeptember 20-án

Szeptember 20-án a fõvárosban zajló három tüntetésbõl a belvárosban a rendõrség a két kormánypárti tüntetést maximálisan biztosította, míg a Szabadság térre érkezõ demonstrálókat, az érkezést követõ 10-15 perc múlva durván szétverte. Ahelyett, hogy a néhány randalírozót kiemelték volna, a téren demonstrálókra támadtak.

Ezeken túl példátlan, megdöbbentõ, botrányos mindaz, ami a Hazatérés templománál megtörténhetett.

Azért kerestem fel ifj. Hegedûs Lóránd lelkészt, hogy a történtekrõl faggassam.

- A Hazatérés templomában szentmisével kívántak emlékezni a magyargyûlölet áldozataira 20-án, este 6 órakor. Kiket vártak ide?

Mi már a Hõsök terei rendezvény elõtt meghirdettük a magyargyûlölet áldozataiért a szolidaritási istentiszteletet aznapra a templomunkba 6 órára. Azért tettük erre az idõpontra,

mert nem kívántuk megosztani a nemzeti érzésû embereket. Én az elõkészületekkel voltam elfoglalva.

- Vona Gábor úgy tervezte, hogy õk mindenképp részt vesznek. Volt ebben korábban egyeztetés?

Miután õk értesültek errõl, jelezték, hogy ezen többen is részt vennének. Magam részérõl csodálkozom, de ilyen egyeztetés nem volt más radikális szervezet részérõl.

A Hõsök terén nemzeti összefogásnak minõsülõ rendezvény volt, onnan indultak ide a Szabadság térre. Terv szerint a magyargyûlölet áldozataira emlékezõ, a szovjet emlékmûnél elhelyezendõ cipõk lehelyezését követõen lehetõség volt a szolidaritási istentiszteleten is részt venni. Nem gondoltam, hogy ez történik.

- A tömeg a térre, 6 óra 10 perc körül ért. Budaházy még beszélni kezdett volna, és az emlékmûnél lévõket is hívta vissza. De 3 mondatot nem tudott mondani, mert megkezdõdött a pokol. Látták-e innen, hogy az emlékmûnél mi történik?

Mi a vonulók részérõl vártunk embereket. A megérkezést követõen a gárdisták és Vona Gábor azonnal idejöttek. Reméltük, hogy a cipõk elhelyezésére hamarosan sor kerül, de láttuk, hogy erre esély sincsen. Vártunk még rövid ideig, és innen láttuk, hogy könnygáz felhõ csap fel, és az egyre erõteljesebb lesz.

Rá néhány percre a tömegnek egy kisebb része a tér másik oldala felé igyekezett menekülni, de sokan – talán azért is, mert értesültek jó néhányan az istentiszteletrõl, hisz Vona Gábor a Hõsök terén is hívta az embereket a templomba – a Hazatérés templomához igyekezett.

Ekkor már folyamatosan szólt a harang. Ennek is tudható be talán, hogy idetaláltak, meg tudják, hogy ránk számítani lehet szükség esetén. Hiszen 2006. október 23-án is, ha nem is ilyen mértékû, de hasonló, megrázó hatalmi túlkapásban volt része a híveknek.

Tömegoszlatás címén zárták be az ünneplõ, vendéglõ gyülekezetet.

Most, meg beverték a gyülekezetet a szinte vegyi-fegyver töménységûnek minõsülõ könnygázfelhõvel a templomba.

- Kinek az ötlete volt „félre verni a harangokat”?

Valahol mi mindig harangozunk istentisztelet kapcsán. A harangszó elhallgatott volna abban az esetben, ha az istentisztelet szép, békés, mederben kezdõdhet el. Tekintettel arra, hogy nem így történt, folyamatosan szólt a harangszó.

Azért a praktikus okból kifolyólag, hogy a könnygáztól átmenetileg megvakított emberek a hang irányába, ide találjanak. Egyben demonstráljuk a szolidaritásunkat, ha már szolidaritási istentiszteletet tartottunk, nemcsak a magyargyûlölet, így a kommunizmus áldozataival, de a pillanatnyi áldozatokkal is.

A biblikus jelmondat is így szól: Az élõket hívogatom, a holtakat elsiratom, a villámokat megtöröm.

A templom harangja élõket hívogat, de sajnos magyar népünk körében túlzott arányban siratja el a holtakat. A villámokat megtöri, azt jelenti, hogy természeti csapás, vagy bármilyen társadalmi vonatkozású csapás, így háborúk, erõszaktétel esetén is meg kell szólalni a harangnak.

Ezek a pillanatnyi áldozatok ugyanúgy a magyargyûlölõk, a posztkommunista de minden veszély erejéig ideologikusan gyakorlati módszer tekintetében is a kommunista hatalmi indulatnak esnek áldozatul.

- A menekülõket hogyan fogadták? Elfértek a templomban? Hol helyezték el õket?

A menekülõk egy része eleve nem menekülni kívánt volna, hanem az Istentiszteletre jött volna, de menekülni kényszerült a rendõrségi, figyelmeztetés nélküli, menekülési útvonalat ki nem jelölõ - hangsúlyozom - harci gázoknak és vegyi fegyvernek töménységével kilõtt könnygáztámadás okán.

A további menekülõknek a java része meggyõzõdésem szerint nem szándék szerint jött az istentiszteletre, hanem mert menedéket akart találni Isten házában. Ez a legtermészetesebb reakció volt nyílván a megtámadott emberek részérõl.

Kivétel nélkül törvénytisztelõ állampolgár voltak, mert aki a magyargyûlölet áldozataira kíván emlékezni, abban nem is lehet más indulat, mint hogy a törvényt tisztelve, törvényesség fontosságára felhívva a figyelmet demonstrál.

- Mennyi idõ múlva érkeztek a menekülõk után, ide a rendõrök?

Az istentisztelet megkezdõdött, a templom földszinti része jobbára megtelt. Édesapám a Hazatérés temploma nevében, mint házigazda üdvözölte volna a megjelenteket, akkor jött az újabb hullám. Akik ide menekülõkként jöttek a rendõrségi támadás elõl, akik részben a templomban, részben a templom lépcsõjén helyezkedtek el. 10-15 perc lehetett a mise kezdetétõl számítva.

- Hányan menekültek a templomba?

Több százan. A templom elõtere tele volt. Nagyon sokan a színház alagsori elõterében nyertek elhelyezést. A Szabó Dezsõ katakomba színház elõterébe vezették le a Magyar Gárda civil ruhásai és rendezõink a menekülõket. Az egyenruhás gárdisták is kijöttek a templomból, részben, hogy a sebesülteket, sérülteket segítsék, akik nem kaptak levegõt, a könnygáz okozta sokkhatás következtében.

Másrészt azért kényszerültek a Magyar Gárda egyenruhásai a templomból kijönni, mert ezt követõen jöttek a rendõri egységek.

Úgy álltak fel a rendõrök kisvártatva, hogy a tömegoszlatást végzõ rendõri sorfalnak egy része elhagyta a templom elõtti teret. Utána rögtön beállt a mögöttük levõ szakasz elé, majd késõbb erõsítés is érkezett. Újabb rendõrök érkeztek vissza. Tehát: tudatos volt a szándék a hatalom részérõl, hogy ezeket, az embereket a templom elõterébõl megpróbálják kiszedni. Mintegy hármas-négyes rohamrendõr sorfal állt hermetikusan a templom bejáratánál.

- Hányan lehettek?

Nehéz pontos számot mondani, de 100 rendõr az épület elõtt biztosan volt.

- Mi történt?

Beállt az elõttünk lévõ tér részére, a füves területre egy rendõrautó. Gondolom, hogy a mûveleti parancsnok lehetett. A törvényi helyek beidézésével háromszor is felszólította az egybegyûlteket, hogy oszoljanak.

Ez a templomban is hallatszott, ez már az istentisztelet igehirdetéses része alatt történt. Zavarva ezzel is az Istentisztelet rendjét. Ráadásul egy olyan istentiszteletet, ahol magunk is a magyargyûlölet áldozataira, a kommunizmus áldozataira emlékezünk, tehát a kegyeleti törvényt és a legszentebb õsidõk óta tiszteletben tartott kegyeleti aktust sértették meg durva erõvel. Hasonló, de súlyosabb, mintha temetésen a temetési menetet a rendõrség oszlatni kívánná. Hiszen nem egy elhunytról emlékeztünk meg, hanem százezrekrõl, ha nem milliókról, ráadásul a megszentelt hajlékban, Isten házában.

Mûveleti területnek tekintve a templomot, annak elõterét, az ott álló embereket.

Elhangzott, ha a felszólításnak nem tesznek eleget, nem oszlanak fel, nem hagyják el a területet, oszlatásra kerül sor.

Ezt megelõzõen nem véletlen, hogy a második hullámban menekültek, akik a templomtérbe álltak be, özönlöttek be, a rohamosztagosok elõl. Segítségükkel sikerült a templomrácsot bezárni. Miközben egy-két pajzsos rendõr figyelmét erõteljesen fel kellett hívni arra, hogy szíveskedjen a templom elõterét és ezáltal a tulajdonát képezõ elõtéri szakaszt elhagyni annak érdekében, hogy a rácsot bezárhassuk és az Istentisztelet méltóságát, a templom integritását megõrizzük.

- Gyakorlatilag rendõrök a templom területére beléptek?

A felvételek alapján – olyan tumultus volt – hogy pontosan nem látható, hogy a lábát rátette-e a templomi elõtérre. A tanuk azt állítják, hogy igen. A kísérlet az megvolt. Ha nem történik meg a rács bezárása, látható, az illetõ egyértelmû testmozgása arra irányult, hogy ne sikerüljön a templom-rácsot bezárni. Ami mindenestül a templom tulajdona és a templom területén van.

De egyértelmûsíti a szándékot az, hogy a mûveleti parancsnok háromszori felhívást tett közzé, mûveleti területként kezelve a templomunkat.

- Kimondta a mûveleti terület kifejezést?

A felvételen a törvényi passzust idézi. Illegális tüntetésen, demonstráción vesznek részt, a törvényi részt idézi, hogy ennek megfelelõen, ha nem engedelmeskednek, nem hagyják el a templom, az istentisztelet területét, oszlatnak.

Fontos az a tégy, hogy az istentiszteletet kihangosítottuk az elõtérbe is, ezért egyértelmû a jogi helyzet, az istentisztelet nemcsak a templom belsõ terében, de az elõtérben is folyt. Tehát az Istentisztelet rendjét zavarta meg a karhatalom, a rendõrség részérõl.

- Dr. Gaudi- Nagy Tamás és dr. Morvai Krisztina is próbáltak jogvédõként közbelépni

Mivel én igét hirdettem a templomban, azt, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamásnak és Morvai Krisztinának kellett közremûködni, filmfelvételen láttam. Elképesztõ, hogy háromszori felszólítást is tesznek annak ellenére, hogy a jogvédõ feléjük egyértelmûen közli, hogy ez istentisztelet, itt rendzavarók nincsenek, és ennek megfelelõen fejezzék be a tömegoszlatásra felhívó eljárást. Ennek ellenére újabb felszólítások történtek, mire a jogvédõ dr. Gaudi-Nagy tamás nem tehetett mást, mint azt mondta: „Jöjjenek be a templomba akkor!”

Az mind a mai napig kifürkészhetetlen számunkra, hogy végül mégis meggondolták magukat, és nem jöttek be a bezárt elõtérbe. Ezt én inkább Isten közbenjárásának, mintsem a hatalom józanságának tudom be.

- Miközben az Istentisztelet folyt, Balog Zoltán képviselõ urat értesítették, aki pillanatok alatt idejött.

Morvai Krisztina telefonon beszélt vele, miközben a képviselõ úr az országos fõkapitánnyal beszélt. Már telefonon igyekezett közbenjárni.

Elképesztõ, hogy két jogvédõ, és az országgyûlés Emberjogi Bizottsága elnökének a közbenjárására van szükség ahhoz, hogy az istentisztelet a maga integritásában, szép és méltó rendben történhessen meg, és a templom integritása védve legyen.

- Hogy fejezõdött be, az istentisztelet?

Volt ünnepi, mûsoros megemlékezés és gyászmegemlékezés is. Róka István operaénekes, Hegedûs Valér zongoramûvész, Erdei József elõadómûvész közremûködésével, és két erdélyi elõadómûvész Péterfy Lajos színmûvész és lánya, Péterfy Orsolya elõadómûvészek közremûködésével. Ennek is köszönhetõen az Istentisztelet már úgy fejezõdött be, hogy a templomot és annak elõterét elhagyhatták az elõtte a rendõrségi sorfal által bezárt és fogva tartott, a szabad mozgásukban, alapvetõ emberi jogaikban és vallás szabadságukban akadályozott emberek.

- Milyen jogsértések történtek?

Az egyik a lelkiismereti és vallásszabadságot sértõ, az egyházakról szóló törvény durva megsértése és alkotmányos alapú jogsértés.

A második a gyülekezési jogról szóló törvény megsértése, szintén alkotmányos alapjog megsértése.

A harmadik az egészséghez fûzõdõ alkotmányos alapjog megsértése. Hiszen a könnygáz behatolt a templomba is, a környezõ épületekbe is, ahol nem volt más választása sok embernek. A biztonsági kamerás felvételen tökéletesen látszik, hogy a gázt belövik. Ez a Hír TV adásán bejátszásra is került. Mi ezt el fogjuk juttatni az ügyészségre is.

Végül a kegyeleti jog megsértése.

- A Budapest Szabadság téri Református Egyházközség Presbitériuma Elnöksége nyilatkozatott adott ki. Ebben Tóth Gábor rendõrfõkapitányt hamis tanúbizonysággal vádolják. Tájékoztatják a közvéleményt : A Fõvárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal felé az egyházközséget ért alkotmányos alapjogsértések miatt a büntetõ feljelentést megtesszük. A feljelentés azóta már megtörtént.

Közleményünkben többek között kimondjuk: Tóth Gábor - állítása szerint templomba járó - budapesti rendõrfõkapitány felebarátai elleni hamis tanúbizonyságot tett a Hír Televízió 2008. szeptember 21-i Kontraszt címû mûsorában.

Az egyházközségünk a fentiek alátámasztására fotó-, videó-, és hangdokumentációval rendelkezik.

A Fõvárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal felé az egyházközséget ért alkotmányos alapjogsértések miatt a büntetõ feljelentést megtesszük.

- A BRFK és a Hazatérés templomában tartózkodók állítása szöges ellentétben áll

A BRFK fõkapitánya, anélkül, hogy az érintettektõl bármi információt bekért volna, templomba járó emberként – ezt nyilatkozatunkban is közzé tettük – hamis tanúbizonyságot tett, felebarátai ellen, mert azt állította, hogy itt nem történt intézkedés, könnygáz befújás, pedig, ez a biztonsági kamerák felvételeivel egyértelmûen bizonyítható.

Azt állítani, hogy ide olyan emberek jöttek be, akik köztörvényes bûncselekményeket követtek el, azt én visszautasítom. Az nyílván az õ feladatuk kivizsgálni, hogy volt-e olyan ember, aki a törvényeket áthágta. Bár azt elsõsorban más tüntetõk közt kellene keresni. Köztörvényesekrõl beszélni, a magyargyûlölet áldozataira emlékezõk körében!

Elképesztõ, hogy a Magyar Köztársaságban a magyar áldozatokra emlékezõ törvénytisztelõ magyarokat idáig alázzák meg.

Ez az a pont, amikor elmondhatjuk, hogy a rendszer nyíltan hadat üzent a saját õshonos népességének. Ezt a rendszert, minden rendelkezésünkre álló – hangsúlyozom - törvényes eszközzel, mert õk a törvénytelenek, el kell söpörni, mert különben a mi népünknek nem lehet jövõje.

- Miután a nyilatkozatot közzétették az MTI-n jelentkezett-e Tóth Gábor fõkapitány úr, hogy magyarázza a félrelépését?

Tóth kapitány úr nem jelentkezett. De az MTI munkatársai sem jelentkeztek, hogy a fontos hátterét hírré szerkesszék, mert olyan jelentõségû túlkapásról van szó, ami elvárható lenne a látszólag közszolgálati feladatot betöltõ MTI-nél.

Én magam hívtam fel a BRFK titkárságát, és ajánlottam föl a fõkapitánynak meghívás keretében a biztonsági kamerák által rögzített felvételek megtekintését. A titkárnõvel, késõbbiekben a sajtóreferenssel sikerült csak beszélnem. Természetesen bekérték volna a felvételeket.

Tekintettel arra, hogy sajnálatos módon ellenérdekelt felekké váltunk, nyílván jogi szempontból is meggondolandó, hogy a dokumentumot kiadjuk-e. Mi az ügyészségi nyomozó hivatalnál feljelentést tettünk az alkotmányos alapjogaink megsértéséért.

- Történt-e a múltban hasonló konfliktus?

2006. október 23-án hasonló esetnek – bár nem ilyen jellegû atrocitásnak voltunk kitéve - akkor is jogtalanul tartottak õrizet alatt bennünket szintén Istentisztelet kapcsán. Nem engedték távozni a híveket.

- Itt nagyon régen történt egy hasonló dolog. Ez a templom nagyon sok zsidóvallású magyar embernek is menedéket nyújtott, 1944-ben. Ennek emlékét egy tábla is õrzi az elõtérben. Elképzelhetõnek tartották volna, hogy az a templom mely régen zsidó embereknek adott menedéket, egyszer a magyarérzelmû embereknek kell hasonló módon segítségére sietnie?

Gyülekezet legvérmesebb álmaiban sem gondoltunk arra, hogy így egyszer újra megtörténik. Mikor az Istentiszteletet meghirdettük, gondoltam arra, hogy itt szükség lehet arra, hogy menedékként szolgáljunk, mert valójában nem elõször tettük ezt meg. Nemcsak a lelki, szellemi közéleti elkötelezettségbõl és programjainkból következõen, hanem abból is, hogy már 2006 õsze óta szükség volt menedéket nyújtani az embereknek.

- A templom vezetõsége tervezi-e hogy a világ tudomására hozza a templomnak, mint menedéknek a semmibe vevését?

Gaudi-Nagy Tamásékkal fogunk ebben a kérdésben egyeztetni. Ki kell meríteni a hazai jogorvoslati lehetõségeket, ahhoz, hogy nemzetközi fórumhoz forduljunk. A nemzetközi közvélemény tájékoztatását rendkívül fontosnak tartjuk.

Van segítségünk hál Istennek, de segíteni fognak a civilek is.

- Vasárnap, 21-én már békében zajlottak a történések?

Emlékezni kívántunk a magyargyûlölet áldozataira istentisztelet keretében, és menedéket nyújtottunk az embereknek 20-án. Ezt követõen 21-én este, vasárnap, jéggé fagyasztott fekáliát dobtak be a templom elõterébe, hogy az, szépen lassan olvadjon szét.

Ez önmagáért beszél.

Orbán Éva