Magyar szellemi mûhely született


az Atilla Király Népfõiskola megnyitotta kapuit az érdeklõdõk elõtt



Szeptember 13-án megkezdte mûködését az Atilla Király Népfõiskola. A megnyitó ünnepségre a Szabadság téri Hazatérés Templomában került sor, történelmi zászlóink elõtt.


Az ünnepélyes megnyitó szentmisével kezdõdött, melyet dr. Hegedûs Loránt, református püspök úr tartott. A szeretettel hívott, és az ország több részébõl is szeretettel érkezett részt vevõket a Magyar Gárda Szent László századának tagjai fogadták, ami már önmagában is a nemzeti érzést, a magunkra találó ébredést sugallták.



A népfõiskola fõigazgatója dr. Kiszely István professzor, igazgatója Vörös Jolanda. Ebben a félévben négy témában indul párhuzamosan képzés, mely ingyenes.



Dr. Kiszely István fõigazgató expozéját azzal a kérdéskörrel nyitotta, hogy a XX.század elején, valamint Trianont követõen a legvészterhesebb történelmi idõkben alakultak meg az elsõ népfõiskolák, hogy túlélésünkhöz erõt adjanak, és megmaradásunk alapjait erõsítsék. Százezrek tanultak a Népfõiskolában, és élni akartak. Nem véletlen idõpont, a mostani Atilla Király Népfõiskola kapu nyitása sem, mert hasonló a történelmi idõkéhez. Ha a fent lévõk nem hajlandók az országot rendbe tenni, akkor lentrõl kell elindulni. A feladat hihetetlenül nagy. A jelenlévõk a magyar jövõ „kovászai”, és ezt tovább is kell adniuk, hogy kibontakozzon belõle a magyar élet. Az országnak újra vissza kell nyerni a büszkeségét, a tartását, a nagyságát, és nem szabad a megalázottságában hagyni.



A Népfõiskolán azt tanítják majd, amit a magyar történelemrõl nem tudunk, amivel helyre teszik, ami a magyar történelemtanításban hamis, és hazugság. Ki kell lépni abból a helyzetbõl, hogy amíg minden nemzet büszke lehet az értékeire, addig a magyar, ha magyar szeretne lenni a saját hazájában, nacionalistának, sovinisztának bélyegzik.


El kellett végre indítani a valahová tartozás jegyében ezt a szellemi mûhelyt. Reményei szerint az innen kinövõ hallgatók segítenek majd rendbe tenni és felvirágoztatni a magyar jövõt.


A professzor úr szubjektív gondolataival zárta mondanivalóját, majd ünnepélyesen megnyitotta az Atilla Király Népfõiskolát.



A megnyitót négy elõadás követte, ahol az elõadók a témájukhoz tartozó elsõ elõadásokat is megtartották, és felhívták a figyelmet a vonatkozó szakirodalomra is.



Szentmihályi Szabó Péter vezeti az etikával foglalkozó kurzust, melyben a félév során keresztény erkölcsrõl, ateizmusról, politikai erkölcsösségrõl, az Ószövetség erkölcsi világáról, jog-törvény erkölcs- összefüggéseirõl, az erkölcs és globalizáció ellentmondásairól hallhatnak az érdeklõdõk.


Szakács Gábor a nemzeti jelképeinkrõl szóló elõadásait a félévben, a következõ öt nagyobb egységre bontja: címerek, zászlók, a kerecsensólyom, vagyis a Turul, a Szentkorona, végül Atilla kardja. Z. Kárpát Dániel a XXI. század kihívásairól tart elõadásokat.


Dr. Kiszely István professzor úr a magyar történelemrõl, dicsõ magyar csatákról, valamint azok elõzményeirõl tart elõadásokat, és ajándékozza meg tudásával az érdeklõdõket.







Az Atilla Király Népfõiskola szellemi szülõjét, Vona Gábort, az alábbiakról kérdezem:




- Mikor született meg a Népfõiskola létrehozásának a gondolata?




A Népfõiskola létrehozásának ötlete egyidõs a Magyar Gárda létrehozásának idejével. Úgy gondoljuk, hogy vissza kell szereznünk azokat az intézményeket, amelyek a megmaradásunkban segíthetnek. A Magyar Gárda a fizikai-szellemi önvédelmünket, a népfõiskola pedig egyértelmûen a szellemi önvédelmünket kell, hogy szolgálja.




- Ez konkrét idõponthoz köthetõ-e?




2006. október 23-án, amikor láttuk, tapasztaltuk, hogy mennyire magunkra vagyunk hagyva a saját hazánkban, valahol, abban a pillanatban ismertük fel a gárda és a fõiskola szükségességét. Ezt követõen kristályosodott ki, a megvalósításuk.




- Miért Atilla király nevét választották?




Egyértelmûen üzenünk annak a finn-ugor uralkodó eszmének, ami a magyar oktatást áthatja, hogy ennek a hazugságnak az ideje lejárt. Végre, ahogy Kiszely professzor, fõigazgató úr beszélt róla, õszintén, az igazat kell mondanunk saját magunkról a saját hazánkban.




- Hány évesre tervezik ?




Féléves szemeszterekben gondolkodunk. Van négy fõtantárgy, magyar történelem, magyar kultúra, keresztény erkölcstan és XXI. század, és minden félévben ezeken a tantárgyakon belül a legérdekesebb ill. a legizgalmasabb témákat szeretnénk a hallgatókkal megosztani.




- Kapnak-e végzettséget igazoló dokumentumot a hallgatók?




Terveink szerint, ha ehhez meg lesz a megfelelõ politikai háttér, akkor szeretnénk a hallgatóknak valamilyen igazoló írást adni, hogy ezt a képzést elvégezték. Jelen pillanatban a most induló népfõiskola, elsõdleges célja az, hogy beszélgessünk ezekrõl a fontos témákról, az igazságról.




- A tanárok milyen formában vállalták az elõadásokat?




Van, aki önzetlenül vállalta, van, akiknek költségtérítést tudunk fizetni egy alapítvány jóvoltából. Köszönetet mondok az alapítványnak és azoknak, akik ezt támogatták.




- Melyik ez az alapítvány?




Kollégium a Jövõért Alapítvány. Elérhetõsége megtalálható a Jobbik és a Magyar Gárda honlapján.




- Hol jelentkezhetnek a Népfõiskolára a hallgatók?




A www.jobbik.hu; ill. www.magyargarda.hu; www.barikad.hu; valamint a népfõiskola saját honlapján a www.atillakirály.hu oldalakon.




Eredményekben és sikerekben gazdag munkálkodást kívánunk a most megnyílt Atilla király Népfõiskolának. Tisztelet és köszönet, nem utolsó sorban szeretet illeti mindazokat, akik ezért tettek és tesznek a jövõben.



Adjon az Isten Szebb jövõt!



Orbán Éva