http://nagymagyarorszag.network.hu/video/versek/vers_felvidekrol

TF esték.

Schulek Ágoston kedvesen és szomorúsággal konferálja be, néhány héttel a megaláztatást követõen a szavalót.

Nézem ezt az átszellemülten szavaló, kedves arcú felvidéki leányt, hallgatom a vers sorait.

Emlékezzünk s emlékezzenek azok a konok, bigott demagógiát, nemzetgyalázást hívõk.

Akik maguk is, „nem” szavazatukkal, megalázottak s egyben megalázók is lettek.

Eszközök a nemzet ellen.

A trianoni, amputált határok közé szorított magyarságot megosztva, szembeállítva büszkélkedtek Kádár ifjú s koros-kommunizmustúlélõ pribékjei egyaránt: gyõztünk!

-Ha megkapják a magyar állampolgárságot, mi soha nem jutunk be a parlamentbe- harsogta Eörsi Mátyás a Magyar Rádióban

A bûntett kiagyalói!

Gyurcsány Ferenc, Kovács László és még sorolhatnám.

S olvasom a sorokat :

„Fejem a kezembe temetem, és szégyellem magam”

Mint mi, mikor a metszõ szélben vártuk az eredményeket a budapesti Kossuth téren.

Nem, ez nem lehet igaz.

Egy neves közíró-politikus dühében felgyújtotta az útlevelét! Odarohantam, ne, éppen ezt várják odaát testvéreink. A magyar útlevelet!

Ám a különleges anyagból gyúrt nem egyszerûen csak utiokmány, pillanatok alatt porrá égett!

A különleges anyagból gyúrt fiúk gyõztek.

Legyõzték az erdélyi, a délvidéki, a felvidéki, a kárpátaljai magyarságot!

Mára el kell, hogy múljon a szégyen pírja!

Mára el kell dönteni végképp: soha bolsevizmust-kommunizmust, soha liberalizmust, soha globalizmust!

A legközelebbi választásokon azt a pártot kell nagyon erõssé támogatni, amely elsõ döntésével könnyedén leveszi a tapaszt a lelkekrõl s felemeli a magyarságot.

Hogy ismét erõs, támadhatatlan magyar nemzetté váljunk!

Egymást szeretve, átölelve!

M.Szabó Imre

Felelõs szerkesztõ, mûsorvezetõ;

30 6 327 348; 20 5691035