Magyar Biblia-kiállítás, valamint Kereszténység és Európa

– nemzetközi konferencia az Európai Parlamentben

Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg 2008. december 10-én Brüsszelben:

„Az imént rájöttem, hogy Isten minden nyelven beszél, de ma kiemelten magyarul” – kezdte megnyitó beszédét Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke „A Könyv” címet viselõ európai Biblia-kiállításon 2008. december 9-én az Európai Parlament épületében. Az EP elnöke ezzel visszautalt a Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ köszöntõ beszédében idézett Reményik Sándor-verssorra, amelyben a bibliafordítók munkája kapcsán szól így a költõ: „Az örök Isten beszél – magyarul”.

Hans-Gert Pöttering többször is eltért elõre megírt szövegétõl, egyfajta párbeszédet folytatva Tõkés László gondolataival. Az Európai Parlament elnöke kifejtette: „Európát nem lehet megérteni keresztény gyökerei nélkül. Partium ennek a változtathatatlan igazságnak élõ példája. Élõ példája annak is, hogy a világot Krisztus szellemében kell formálni, amiképpen ezt XVI. Benedek pápa is leszögezte. Nagyon köszönöm Tõkés László püspöknek, hogy beszédében II. János Pál pápáról is megemlékezett, hiszen nélküle ma nem lehetnénk itt együtt. II. János Pál pápa arra biztatta a lengyeleket, hogy ne féljenek, és így elindulhatott a Szoldaritás szabadság-mozgalom. Ugyanígy tett Ön is, Tõkés László püspök úr, amikor saját országában küzdött az ellen a rendszer ellen, amely Németország keleti részében is létezett...”

Az Európai Unió összes hivatalos, illetve az „országok néküli nemzetek” nyelvén (mint például a baszkok, katalánok, frízek, skótok, velsziek, lappok, cigányok stb. nyelvén) kiállított Bibliák között külön teret kapott a magyar Biblia-örökség, tekintettel arra, hogy Partiumot akár a „Biblia-földjének” is nevezhetjük az ott született Biblia-fordítások, vagy azok szerzõinek kötõdése révén. Tõkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke beszédében ehhez kapcsolódva zárta le a történelmi idõ ívét: „Ezelõtt alig több mint húsz esztendõvel az én erdélyi – romániai – egyházamban, volt püspököm hathatós közremûködésével, még papírmalomban zúzták be a nyugati Testvéreink ajándékaképpen érkezett, mintegy tízezer bibliát, és WC-papírt gyártottak belõlük. Istennek csodája, hogy ilyen elõzmények után, most egy nemzetközi bibliakiállítás szervezésében vehet részt kétszeres kisebbségben élõ, elnyomott – királyhágómelléki – református magyar egyházam és az a Nagyvárad, mely a »magyar Biblia földjének« központja, és amelynek nevéhez az egyik legértékesebb magyar nyelvû bibliakiadás: az 1660-ban megjelentetett Váradi Biblia fûzõdik.”

A Bibliáról a kiállítás fõvédnöke, Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke a megnyitóra összegyûlt népes közönséghez intézett levelében a következõképpen fogalmazott: „A Biblia a hívõ ember számára Isten szava. Mindaz, amit jelent, amit képvisel, de még az is, ahogyan megszólít: évszázadok alatt az európai kultúra szövetébe fonódott. A Biblia ezernyi módon van jelen még a nem hívõ emberek tudatában is. A tízparancsolati »ne ölj«, a »ne lopj«, a »ne hazudj« az élhetõ világ elemi építõkövei. Károli Gáspár, az elsõ teljes magyar nyelvû biblia-fordítás készítõje egy írásában kenyérnek, vagyis tápláléknak, az élet elemi szükségletének nevezte a könyvek könyvét. A Biblia olyat tud mondani, amire mindenkinek szüksége lehet.”

A kiállításra készült könyvjelzõn mottóként az „És az Ige testté lett…” klasszikus alapige szerepelt (János 1,14), Európa nyelveinek változatosságában.

Tõkés László, az erdélyi magyarok európai képviselõje az 1660-1661-es Váradi Biblia fakszimile kiadásával ajándékozta meg Hans-Gert Pötteringet, az Európai Parlament elnökét.

A kiállítás alkalmából látott napvilágot egy másik, nagyon fontos magyar bibliatörténeti „mérföldkõnek” számító bibliafordítás: a Méliusz Juhász Péter néhai debreceni református püspök Szent Jób Könyvének 1565-ben készített magyar fordításának hasonmás kiadása, Ötvös László professzor szeretõ gondozásában, amely kiadványt a megnyitón be is mutattak.

A Belga Királyi Könyvtár által biztosított tárlókban mindezek mellett még helyet kaptak az ún. „Képes Bibliák”, valamint a holland nyelvû Rembrandt Biblia (Remrandt Bijbel), a Chagall képeivel illusztrált Biblia, illetve egy Braille-írásos magyar Újszövetség is.

A maga nemében páratlan kiállítás fõszervezõje és mindenese Hermán M. János egyháztörténész volt. Ferenczy Miklós kolozsvári lelkész, a hagyaték gondnokának hozzájárulásával a gazdag Biblia-gyûjteményt szerencsés módon egészítették ki Gy. Szabó Béla János Jelenéseibõl ihletõdött remek fametszetei. A kiállítást Hévézi Ö. Endre magyar származású, ma Londonban élõ képzõmûvész „Képek” címû animációs trilógiájának a folyamatos vetítése tette még gazdagabbá, amelynek képi üzenete a maga elvontságában kitûnõ lehetõséget biztosított az elmélyedésre.

Tõkés László megnyitó beszédében megemlékezett II. Alekszej pátriárkáról, II. János Pál pápáról, valamint a Dalai Láma brüsszeli látogatásáról. A kiállítás lelki védnökségét Bartholomeiosz ökumenikus pátriárka vállalta. Európai parlamenti képviselõnk e széles körû, ökumenikus „együttállás” összefüggésében hirdette meg a Keresztény Európára nézõ programjának továbbvitelét.

______________

Ugyanezen program további kiemelkedõ állomását képezte a másnapi, 2008. december 10-i Kereszténység és Európa címû nemzetközi konferencia, amelyet ugyancsak az Európai Parlament brüsszeli épületében tartottak. Mind a kiállítás, mind pedig a konferencia jól illeszkedik a magyar keresztény egyházak által Kárpát-medence szerte megrendezett Biblia Éve (2008) keretébe.

Az Európai Parlament épületében igencsak rendhagyó módon: az ökumenikus értekezlet Sipos Miklós esperes, az Esperesek Kollégiuma elnökének nyitóáhítatával kezdõdött, és Püsök Csaba lelkipásztor, a Lelkészértekezleti Szövetség elnökének igehirdetésével végzõdött.

A nyitóáhítatot követõen Tõkés László rövid felvezetõ elõadásában vázolta azt az eszmei-lelki erõteret, amely alapján sor került a Keresztény Európát! program meghirdetésére. Az erdélyi magyarok európai képviselõje a következõképpen fogalmazott: „Európai parlamenti képviselõként vegyes érzésekkel kellett tapasztalnom, hogy az ideológiai alapokon álló ateista materializmus – keleti – világából a szekularizálódott, nyugat-európai fogyasztói társadalom vulgáris materializmusának a világába csöppentem. 1989 után, egyházi kapcsolataink terén is ugyanennek a valóságnak a sokkoló hatásával kellett szembesülnöm. Ez azonban még nem minden. A kép teljességéhez az, a francia forradalom hagyományaira visszavezethetõ, liberális vétetésû keresztényellenesség is hozzá tartozik, mely intoleráns módon a politikai és a közéletbõl is messzire számûzné az Egyházat, és valahol a civil szféra és a társadalmi élet perifériájának a határán jelölné ki annak helyét. Ezen a ponton viszont már egymásra is talál, ami egymáshoz illik, és a keresztényellenesség nyugati hagyománya, valamint a kelet-európai diktatúrák harcos egyházellenessége anakronisztikus összhangban találkozik egymással.” Ebben a sajátosan ellentmondásos helyzetben tûzte ki hivatásául – mondotta Tõkés László – „hogy keresztény hitünk és értékeink szószólójává váljak ebben a kétszeresen keresztényietlen európai uniós légkörben”.

A továbbiakban jeles meghívottak tartottak elõadásokat. Név szerint: Prof. dr. Piotr Mazurkiewicz, az Európai Közösség Püspökkari Konferenciái Szövetségének (COMECE) fõtitkára, Hannu Takkula európai parlamenti képviselõ, Fejes Anzelm Rudolf, a Premontrei Rend nagyváradi fõapátja, Gál Kinga és Surján László európai parlamenti képviselõk, valamint Rüdiger Noll, az Európai Egyházak Konferenciájának társult fõtitkára.

A konferencia alcíméhez illõen – „Európai keretek és helyi távlatok” – Antal János moderátor, a KREK külügyi elõadótanácsosa szót adott a külön ezen alkalomra kiutazott egyházi delegáció több képviselõjének, úgymint Dr. Anca Tibor ökumenkius referensnek, aki Csûry István helyettes püspök hozzászólását tolmácsolta, Incze Zsolt sepsiszentgyörgyi lelkipásztornak, Forró László elõadótanácsosnak, valamint kiemelnénk Csiki Sándor, az Erdélyi Nagycsaládosok Szövetsége képviselõjének hozzászólását.

A konferencia résztvevõi Zárónyilatkozatban összegezték az elhangzottakat. Ebben – kapcsolódva a 2008. október 17-18-án, Nagyváradon tartott nemzetközi ökumenikus értekezlet javaslatához – a résztvevõk indítványozták, hogy „a krisztusi szeretet hivatalos formában is váljon az európai oktatás részévé és egyik alapvetõ értékévé”.

Tõkés László püspök, EP-képviselõ a konferencia utáni sajtótájékoztatón bejelentette, hogy kezdeményezi egy Keresztény Frakcióközi Munkacsoport megalakítását a „Keresztény Európát!” program szellemében.

Az utazócsoport azzal az érzéssel távozott Brüsszelbõl, hogy a romániai forradalmi változások érvfordulóján „Temesvárról megérkeztek Európába.”