A KOSSUTH BANKÓTÓL A SZABAD MAGYAR FIZETÕESZKÖZIG

FELHÍVÁS
a magyar Takarékszövetkezetekhez

A KOSSUTH BANKÓTÓL A SZABAD MAGYAR FIZETÕESZKÖZIG


Tisztelt Takarékszövetkezeti vezetõségek!

Kérem, fontolják meg az alábbi javaslat törvényes lehetõségét, hogy a magyar fizetõeszköz betéti állományát a legrövidebb idõn belül nagy tömegek átirányíthassák a teljes egészében magyar tulajdonlású Takarékszövetkezetek számláira!

Amennyiben Önök elfogadják az elgondolást, meglepõen rövid idõ alatt kivitelezhetõ, világraszóló pénzmozgás vihetõ végbe Hazánkban, amely örökre megváltoztatja a pénz kezelésével kapcsolatos tanokat.
Ha a magyar Takarékszövetkezetek kibocsájtanak adóslevelet, amelyet ebbõl az egyszeri alkalomból hajlandók kamat és egyéb költségtõl mentesíteni, abban az esetben önkéntes ügyfeleik számláit látszólagosan törvényes kényszerítõ keretek között együttesen képesek lesznek az idegen bankok minden ellenvetése, tiltakozása, várható ellenintézkedése ellenére magyar kézbe irányítani.
Ne legyen kivétel! Minden idegen tulajdonú bank betéteseit szükséges megcélozni. Eljött az idõ, amikor a sarcbankoknak el kell hagynia a magyar pénzügyi életet.
Az így kiállított adóslevél birtokában nem lesz jogalapja az idegen bankoknak a betéteseket kárhoztatni, velük szemben bármilyen intézkedést kezdeményezni, hiszen az ügyfelük számára nem tiltott más pénzügyi szervezettel bármilyen kapcsolatot létesíteni.

Az így átvett betéti állomány birtokában sok olyan lépés megtehetõ, aminek nyomán csak úgy csörrennének a leomló pénzügyi bilincsek az országban.
Kérem, fontolják meg, gondolják át, tervezzék meg ezt a lépést, és ne késlekedjenek belevágni!
Ez a lépés példanélküli, egyben példaértékû volna. Ezt a számlaátirányítást semmilyen törvény nem tiltja, és nem korlátozza, tehát törvényesen megtehetõ. Kizárólag a magyar betétesek elhatározásán, minden idegen rábeszélésnek, és félrevezetésnek történõ ellenállásán múlik.
Az így újból birtokba vett magyar fizetõeszközhöz képest a Kossuth-bankó játékpénz volt.

Tisztelt magyar banki betétesek!

Önökhöz fordulok legkisebbként szólni, hogy végperceit éli a magyar forint. Kérek minden becsületes magyar embert, akinek szabadon mozdítható banki betétje van idegen bankok kezelésében, ne késlekedjen felkeresni a magyarországi Takarékszövetkezetek valamelyikét, és mielõbb helyezze át számláját ezekhez az intézményekhez. Ne tévesszen meg senkit a pénzintézetek neve! Csak ezek a szövetkezeti fiókok vannak ma Magyarországon kizárólagos magyar tulajdonban.
Ez többet jelentene, mint a Kossuth-bankó fedezetéül összegyûjtött nemzeti arany mennyisége.
Heteken belül a magyar forint Európa egyik legjobb fizetõeszközévé válhatna. Történne ez minden banki valótlan hírverés ellenére, törvényes keretek között. Nem kell ehhez harcot indítani, nem kell kivonulni az utcára tiltakozni az idegen bankok tevékenysége ellen. Törvényes eszközzel el kell venni tõlük, ami minket megillet.
Pusztuljanak éhen a népnyúzó nemzetközi pénzügyi bûnözõk! Ezeknek az élõsdieknek a tevékenysége semmi értéket nem hoz létre, ami egy kicsit is hasznára lehetne nemzetünknek, és a hazugsággal kicsikart kamatokon kívül nem is hordoz valós értéket az emberek világában.
Annyit sem ér az úgynevezett munkájuk, mint az imént odébb rakott egy szál papírlap! Mint ahogy ilyen felesleges papírlappá rombolták, gyalázták a magyarok verejtékét jelképezõ fizetõeszközt is. Csak azt kapják vissza!

MAGYAROK!

Vegyük saját kezünkbe az ország pénzügyeinek irányítását! Soha nem volt még olyan független az ország, mint amikor hideg ésszel, nyugodtan, törvényesen, jól szervezve magunkhoz ragadjuk a jussunkat.

Ha csupán a munkabérek átutalására, és elköltésére használt számláikat teszik át az emberek a Takarékszövetkezetek kezelésébe, már ezzel hatalmas összegû változással kényszeríthetõvé válnak az idegenek. Térden fognak könyörögni az magyaroknak! De ezek szirénhangok, amit nem szabad meghallani!
Ne feledjék, aki a pénzt mozgatja, azé a gyakorlati hatalom! Ezt tették eddig az idegen bankárbûnözõk is velünk.

Múlhatatlanul szükséges az idegen pénzügyi körök tevékenységének végsõ kiiktatása az életünkbõl, mert a magyar betéteket is felhasználva képesek csak egyre újabb és újabb hiteleket kibocsájtani szerencsétlen, megtévesztett áldozataiknak, akiktõl majd a semmiért, ezért a levegõpénzért követelik a sarcot, így téve látszatra törvényessé a fedezetlen csalásból származó pénzüket. Ugyanez vonatkozik a kis és közepes vállalkozások számlakezelõ idegen bankjaira is.
Ne feledjék, ez a folyamat megfordítható!
Magyarország alaptörvénye törvényes védelmet biztosít a tulajdonra.

És ha esetleg egy üzleti megállapodás esetén csak az a vállalkozó kaphatna megbízást, akinek a számlája nem idegen pénzintézet zsírját gyarapítja, sokan meggondolnák, hol tartják a pénzüket. Erre bármelyik kormányzat soha nem lesz képes és alkalmas, mert kivétel nélkül mind a nemzetközi bankárbûnözõk kijáró emberinek zsarolása alatt állnak. Úgy táncolnak, ahogy azok fütyülnek. Csak hangzatos kortes-szólamokkal szédítenek, hatalomba jutva pedig valódi szerepük szerint az ország életében az idegenek tolvajlásának elméleti megalapozását végzik, és ezeknek a téveszméknek embertelen végrehajtását.

Az igaz, hogy elenyészõen rövid idõre csökkenhet vagy leállhat a magyar hitelkibocsájtási tevékenység, de ez nem jelenti azt, hogy ne juthassunk hozzá jogos tulajdonunkhoz. Amikor pedig a kezünkben a forgalomban lévõ fizetõeszköz többsége, attól kezdve Magyarországon a magyar emberek diktálják egymás között a pénzzel kapcsolatos tevékenységet, miközben soha többé nem engednek beleszólást a törvényes fizetõeszköz dolgába a kormánynak sem. Mindaddig így maradjon ez a pénzügyi helyzet, ameddig a nemzetközi pénzügyi köröktõl államilag vissza nem veszik a Magyar Nemzeti Bank tulajdonát.
Nincs kegyelem! Akinek ez nem tetszik, menjen az Istenhez panaszra!

Magyarországnak példát kell mutatni a világ felé, hogy lehetséges lerázni az embertelen kamatrabszolgaságot. Tegyük meg unokáink unokáinak jövõje érdekében! Együtt, gyorsan!


Ferencváros, 2011. november 21.

Lengyel Károly