U-ZSO-RA-KOR-MÁNY? (Torkig matolcsizmusban)
- Részletek
- Lengyel Károly
- Találatok: 901
U-ZSO-RA-KOR-MÁNY? (Torkig matolcsizmusban)
U-ZSO-RA-KOR-MÁNY?
(Torkig matolcsizmusban)
ELÉG!
*
Adóország:
jön a közösségi közlekedési adó
2011-10-26
Kiderült, megbukott a chips adó, hiszen nem hoz elég bevételt, ezért most jön a közösségi közlekedési adó. A kormány egyre lehetetlenebb gondolatokkal és megszorításokkal áll elõ. Mikor jön végre a levegõ és az élet adó?
A György István (Fidesz) és Bagdy Gábor (KDNP) fõpolgármester-helyettesek, Németh Zoltán (Fidesz) fõvárosi frakcióvezetõ, Rogán Antal (Fidesz), a gazdasági bizottság elnöke, V. kerületi polgármester, valamint Riz Levente (Fidesz) XVII. kerületi polgármester által benyújtott javaslat szerint az arányos közteherviselés elvének érvényesítése és a helyi közösségi közlekedés fenntarthatóságának biztosítása miatt szükséges az adó bevezetése. Az indítvány szerint az adó az iparûzési adó mintáját követné, azzal a különbséggel, hogy az adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.
A francia mintára bevezetni tervezett központi adónemet évente kétszer szednék be, alapja a vállalkozási tevékenységbõl származó árbevétel lenne, amelyet a vállalkozóknak kell befizetni 2012. január 1-tõl.
Az adó mértéke Budapesten és agglomerációjában az általános helyi iparûzési adókulcs fele, 1 százalék, míg vidéken 0,5 százalék lenne. Levonhatók lennének azok a kiadások, amelyeket a munkavállalók helyi közlekedési bérletére fordítottak a közlekedési adó fizetésére kötelezettek.
Az adó a központi költségvetés bevétele lenne, az ebbõl származó forrásokat csak közösségi közlekedésre lehetne fordítani . Az elõterjesztõk szándékai szerint ez jelentõs részben a helyi önkormányzatok közlekedési feladatain segítene, míg a megmaradó forrásokat az állam a helyközi közlekedésre, vasútra és Volán-járatokra fordíthatná.
A szabály szerint a városok és a megyei jogú városok esetében a településen beszedett közlekedési adó legalább 90 százalékát a helyi közlekedés fenntartására visszaosztanák a városoknak. A javaslat szerint ez csak akkor lehet kevesebb, ha az indokolt költségtérítés a bevételeken felül nem indokol ekkora támogatást. Az adóbevételeket Budapesten és agglomerációjában a fõvárosi önkormányzat kapná a javaslat szerint, így a Budapesti Közlekedési Központon (BKK) keresztül a BKV fenntartására stabil finanszírozás jutna.
Az indítvány a szándék szerint választ adna Budapesten a tömegközlekedés fenntartási problémáira, mert a helyi iparûzési adó felét jelentõ bevétel (mintegy 85 milliárd forint) 90 százaléka, vagyis körülbelül 78 milliárd forint kerülne évente Budapesthez.
Az elõterjesztõk álláspontja szerint az adóból elérhetõ bevételek nyomán várhatóan megoldódhat a BKV, a vidéki városok tömegközlekedése és részben a MÁV és a Volán-társaságok tartós fenntartási problémája is, illetve juthat forrás a tömegközlekedés fejlesztésére is.
A közösségi közlekedés fenntartására szolgáló adó bevezetését korábban Tarlós István fõpolgármester és Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója is szorgalmazta, szintén a francia minta alapján.
Vitézy Dávid az MTI megkeresésére elmondta: a közlekedési adó Franciaországban a tömegközlekedés finanszírozásának egyik fõ formája. Az adó a vállalkozásokat sújtja, béralapú, mértéke 0,9 és 2,6 százalék közötti, országrészenként különbözõ mértékû, Párizsban a legmagasabb. A Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatójának tájékoztatása szerint Párizsban és agglomerációjában a menetdíjbevételek mellett a tömegközlekedés fenntartásának fõ forrása a közlekedési adó. „Hasonló példákat, környezetvédelmi és közlekedési célú speciális adókat más országokban is ismerünk” – jegyezte meg Vitézy Dávid.
(MNO, MTI nyomán Szent Korona Rádió)
Related Links
Só- és cukoradót tervez a kormány
