OÁZIS - Palesztina népének

OÁZIS

Palesztina népének


szívszikrák szisszenésétõl
szakadozik a hazugság
s fent az Égben
az angyalok tapsolnak

szégyen terjeng s átok
foszforbombák hullnak
felemelt kéznek sincs irgalom
nincs víz, élelem, gyógyszer
csak lövés visszhangzik

kék csillag tengerbe hull
víz fodra tükörré simul
félhold nyes rettenet-rendet
egy csepp vérért
egy hódító lakol


nincs megállás
most rohanni kell
Vörös tenger árkán
hol nem zárul össze a vízfal
égõ csipkebokron túlra
mi némán lobogva
mutat új utat
fel Sinai-ra
új táblákért
békéért
emberségért
s lejövén hegyrõl
zúzva aranyborjút
felmutatni a Törvényt


hûlt szavak sorában
kamatrengeteg gyilkos sodrában
mégis
rohan a puszta homokja
kiürült bankokat dönteni

vérszívók menekülnének
hisz egyebet sem tettek
titkaik fátyla mögött
ellentéteteket szítottak
átírt tekercseikkel

bölcseiket ordították pokolba
megköveznének bárkit
ki tagadni meri
rendszerük öntagadását


sorban jönnek vitézek
egyszerû igével
mindegy
hogy kereszt, vagy félhold
ha a fél világ halott
csaláscsokrokat szélbe szórnak
darabokban a Siratófal
nem nézik ki igaz, ki nem
csak gyûlnek homokszemek
s a milliónyi csillogás
múlandóságáról
dervisek mondanak példabeszédet


a Templom leomlik
sóval hintik emlékét
fekély borított prófétákat
s írásaikat tûzre vetik
nem lesz elég fegyver
üvöltõ sereget visszatartani


most béke lesz
emberi
enyhet adó oázis fölött
fehér madár kering
vijjogása szózat
pálmalevélre írják
zöld selyem vágtáját


Ferencváros, 2011. szeptember 25.

Lengyel Károly