MI MAGUNK + Jegyzõkönyv nélkül folytatódott Budaházy és társai pere (+videók)

MI MAGUNK!

Nem csak Budaházy György, nem csak Szász Endre, vagy a Magyarok Nyilai, meg Hunnia per kapcsán, hanem mi magunkért is újra mondanunk szükséges, hogy ez így nem mehet tovább. A magyar embereknek elege van az arcpirító joggyakorlatból.

Ezért minden címzett érezze ennek kiemelkedõ jelentõségét és hívjon magával mindenkit!

Ez már nem játék, ez maga a megtestesült diktatúra, ahol bárkivel, bármit, bármikor megtehet, aki a hatalomban részes. Teszik ezt szenteskedõ arccal, mindenféle joghelyekre hivatkozva, miközben a törvényi környezetet (és más esetekben is, nem csupán büntetõ eljárások során) visszamenõleges indíttatás mentén a saját idegenvezérelt (nemmagyar) szájuk bûze-íze szerint szabják újra. Teszik ezt a törvényfabrikálási rohamot hihetetlen szorgalommal, esetenként fergeteges hatékonysággal és nem utolsó sorban soha nem látott kártékony módon.

Valamikor, 2006-ban az a remény is vezette a Kossuth téren folyamatosan tiltakozó embereket, hogy ennek a jogalkotási és jogalkalmazási módszernek vége legyen. Egyszer és mindenkorra. Ma nem ez van. Ma salátatörvények és gumitörvények pokoltánca folyik az országban.

Aki megnézi a három rövid filmbejátszást az alábbi internetes címrõl, az teljesen biztosan megérti a fenti érvelést.

Aki pedig 2006. október 23-án este 6 óra körül a polkorrekt megemlékezésnek szánt, nemzetiszínûvé pántlikázott hablatyolás után bepattant a zsarnoktól küldött páncélozott kormányzati autóba a szekrény méretû testõrök gyûrûjében (ma már mindenki tudja, így történt), az és társai máig nem értik, mert hogyan is érthetné egy szoclib-egygyökerûen idegenvezérelt figura, hogy a gyanútlan magyarok érettük is harcba szálltak az akkori zsarnokokkal. Ma már minden tettükkel bebizonyították, egyszerû gazdasági hályogkovácsolás folyik és politikai sarlatánságot mûvelnek. Rendszerszinten nincs különbség a volt és van között. A legfõbb bûne minden volt és meglévõ diktatúrának, hogy jövõtlenné alázza önnön nemzetét.

Kérem tisztelettel nincs más lehetõség, mint visszaállni az alapvonalra egy sorban, egyszerre felcsapni a sisakrostélyokat, és úgy fogadni minden barbárt, aki/ami MAGYARORSZÁG létérdekei és élettere kárára szerzõdött és cselekszik. Pajzs összezár, dárda kint - és megvetni a lábakat abban a keskeny szorosban, ahol a hódító, és szálláscsinálóik nyomakodnak. Hiszen a nyomukban nyûg és nyomor az úr.

A talpalattnyi HAZA van! Ezt a maradékot kell mindenkinek védeni.

Szó szerint.

Ferencváros, 2011. szeptember 16.

Lengyel Károly