BARÁTAIMNAK A KOSSUTH TÉRRE

BARÁTAIMNAK A KOSSUTH TÉRRE


Ha nem élne perce mind a szívekben,
tisztult-e volna bennünk-köröttünk egek?
Halld, minden kín, nincsek gyötrõ fûzérén,
gyöngytõl nemesebb, fényesebb bárminél.

Múltak esték, fagyban vacogva kitartón,
vagy verejtékben úszva nyári alkonyon,
felmutatva a fel nem adható igazat,
Kossuth tér zászlai élnek az álmokban.

Bennünk várják söprõ szelek szavát,
s hogy lelkünkbõl ébred a szabadság,
az egyetlen, mi eddig is élni segített,
Napnál ragyogóbb sok ezer tekintet.


Ferencváros, 2010. május 2.

Lengyel Károly