AZONNALI INKASSZÓ
- Részletek
- Lengyel Károly
- Találatok: 873
AZONNALI INKASSZÓ
Azonnali inkasszó
Az állam én is vagyok!
Tisztelt Köztársasági Elnök úr!
Tisztelt Országgyûlés!
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Ma arra a hírre figyeltem fel a tömegtájékoztatási eszközök jóvoltából, hogy milyen kötelezettségeket vállaltak azok, akik az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal kötöttek hitelkeret megállapodást az elmúlt esztendõ végén.
Mind a mai napig titkosan, legalább is titkolózva kezelik az említett megállapodások részleteit. Noha magyar állampolgárként jogom van tudomást szerezni, és kimerítõ, pontos, teljes körû tájékoztatáshoz jutni azokról az eseményekrõl, melyek Magyarországot érintik, ez nem következett be. A mai napig nem hozták nyilvánosságra a teljes szövegét ennek a dokumentumnak.
Draskovics Tibor nyilatkozata szerint, a teljes állami vagyonnal felel a kormány egy esetleges állami fizetésképtelenség esetén. Ebbe a mondatba belefér a Szépmûvészeti Múzeum tárgyaitól kezdve a Magyar Szent Korona is. Széles körben beszélik, hogy ez így is van. Ezt a hitelt nem magyar érdekek javára vették igénybe az Országgyûlés felhatalmazását is mellõzve.
Tisztelettel, de a leghatározottabban kívánom emlékeztetni Önöket arra, hogy a Magyar Szent Korona nem eladó, el sem zálogosítható. Az, és a hozzá kapcsolódó koronázási jelvények szorosan véve, mint mûtárgy együttes, valamint maga a Korona kifejezik a Magyar Köztársaság államiságának mindenkori jogfolytonosságát, és tetszik vagy nem, teljes körû állami függetlenségét.
Mint az egyik munkaadójuk szólok Önökhöz, egy ember a tízmillió közül. Gyenge a hangom, de az igazam hatalmas. Meg kell hajolniuk elõtte! Azért hajoljanak meg mélyen elõtte, mert a mai Magyarország többsége mára ezt érzi természetesnek, s nem az úgynevezett politikai felsõvezetés úri huncutságait.
Továbbá szintén a közjogi méltóságoknak kijáró köteles tisztelettel, de a legteljesebb eréllyel kívánom emlékeztetni Önöket, mint a Nemzet Szolgáit, hogy a nép az állami vagyon kezelését bízta a kezükre, nem annak eladását! Ezt értsék visszamenõleg is! Ebbõl következik, hogy nem létezik olyan felhatalmazásuk, amely jogi értelmezésként alapvetõ lehet a magyar történelmi jogszokásban, de még a jelenlegi gyakorlatban sem, amely ilyen cselekedetekre feljogosítana bárki hatalmat gyakorlót.
Mindezeket összegezve, mint magyar állampolgár, létszámarányos igényt jelentek be a Szent Koronán keresztül és annak természetes jogrendjébõl eredeztetett vagyonbérleti haszonjogomra. Ez a jog el nem évül, hiszen a Szent Korona tulajdona itt minden. Én csupán bérlõje lehetek a reám jutó vagyonrésznek, ami után haszonrészesedésembõl adó formájában rovom le a mindenkori törvények alapján a közteherviselés mértékét.
Ebbõl az következik, hogy magam részérõl akár nemzetközi jogi kezdeményezéssel kívánok élni nemfizetésük esetén. Értelmezhetõ akként is bejelentésem, hogy SOHA nem fogok hozzájárulni a reám jutó vagyonrész idegen kézbe juttatásához. Az életem árán sem. Tehetnek bár földönfutóvá, de innen soha egy göröngyöt sem engedek idegen kezekbe jutni.
Végezetül azzal a szomorú megállapítással fejezem be levelem, hogy mivel pénzben, erkölcsben, és minden lehetséges módon az ország kára az Önök tevékenysége alapján a fennálló törvények alapján is igazolható a mindennapi kártételük. Mint egyik munkaadójuk, a velem fennálló munkaviszonyukat - önvédelembõl - kénytelen vagyok semmisnek kimondani.
Azt remélem, sokan követni fognak levelem nyomán. Tetteik alapján Önöknek ebben az országban nincsen joguk semmilyen hatalom gyakorlásához. Nincs az a demokrácia, ami igazolhatja tetteiket. Minden, amit 1990 óta ez a vezetõ réteg tett a magyar néppel, közönséges bûncselekmények sorozata.
Nem érdekelnek a paragrafusok. Nem érdekelnek szólamok és ígéretek. Családom és nemzetem boldogulásáért a továbbiakban az Önök közszereplését nem kívánatosnak tekintem. Tetteik következményeivel szembesülniük megkerülhetetlen történelmi szükségszerûség lesz.
Három dolgot nem lehet sokáig eltakarni: a Napot, a Holdat, és az IGAZSÁGOT!
Isten irgalmazzon lelkeiknek!
Budapest, 2009. január 20.
Lengyel Károly