ÜZENET POPPER PÉTERNEK




Antirasszista fölkelés készül?
Balavány György
2008. november 20. 00:01
Magyar Nemzet http://www.mno.hu/portal/598433

Popper Péter fegyveres ellenállást hirdetett a magyarországi rasszizmus ellen. A közismert pszichoguru, hetvenötödik évéhez érkezve, betért egy születésnapi interjúra a Népszavához. Ott történt. Horn Gyula egykori tanácsadója az életmûvét megkoronázó szövegben kifejtette: ifjú korában, ha zsidózást hallott, „õrült módon összeverte” az elkövetõt, ám most, megvénhedve, már csak verbálisan harcol. (Értsd: másokat küld a csatába.)


Popper elõbb egy civil szervezet, a Magyar Gárda elleni erõszakra buzdított, így: „önvédelmi gárdát kell alakítani, és szétverni õket”, aztán aggodalommal utalt rá, hogy hazánk véres katasztrófa küszöbén áll, többek közt azért, mert a cigányok nem tudják már elviselni a szegénységet. „Valószínûleg helyi villongásokkal kezdõdik majd a dolog… úgy beleszaladhat Magyarország egy polgárháborúba, mint a sicc.” Aztán azt javasolta: „ha a rendõrség nem elég ahhoz, hogy megvédjen minket, szervezzünk önvédelmi brigádot”. Mármost Popper csöppet sem cigány, esetében a „minket” talán a hazai zsidóságot jelöli – amely ezek szerint szintén súlyos veszélyben van, úgyhogy itt az ideje, hogy erõt alkalmazzon.

Fogalmam sincs, mire jó a balliberális oldalnak egy polgárháború, de úgy látom, bármit megtenne érte. Popper uszító nyilatkozata csak egy a sorban. Idézek mellé egy kis Kolompár Orbánt: „a romák nem várják meg lehajtott fejjel, hogy vagonokba tereljék és koncentrációs táborokba hurcolják õket”. Nem sokkal Olaszliszka után volt szíves ezt a nem cigányok tudtára adni a roma vezetõ. Ugyanõ idén már cigány erõszakszervezet felállítására tett utalást. S tegnap Kovács István mohácsi cigányfõnök jelentette be: „létrehozunk egy szervezetet, és megvédjük roma testvéreinket”.

Amint egy cigány házat támadás ér, a kormány által mozgatott kisebbségvédõk azonnal teleordítják a sajtót, hogy lecsapott a rasszizmus. Eddig egyszer sem bizonyosodott be a rasszista indíték, viszont rendszerint kiderült, hogy cigány bûnözõk állnak a háttérben. Ugyanakkor egész vidékeken mindennapos, hogy cigányok elviszik a terményt, kifosztják és/vagy felgyújtják a házat, megverik, sok esetben kivégzik a lakókat. Lehet nem szeretni a Magyar Gárdát. De a félelem ülte falvakban a gárda szimbolikus segítsége is fontos, mert bár a lakosság tényleges veszélyben él, az állam nem tesz a védelmében semmit. A rendõrség fejlesztése abban áll, hogy a kormány a karhatalmat hizlalja, megfélemlítendõ mindazokat, akik esetleg tiltakoznának a politikája ellen. A vidéken élõket – cigányokat is, magyarokat is – magára hagyja az állam. Egymásra hagyja õket. Épp a mai idõkben, amikor sok az éhes ember. S mint tudjuk, az éhes ember ideges. Ezért aztán, Popper-féle tanácsadók segítségével, tényleg beleszaladhatunk egy polgárháborúba, mint a sicc…

Az a helyzet, hogy sok mindent meg lehet érteni. Ha egy öreg zsidó retteg, azt is meg lehet érteni. De a vészkorszak emléke sem jogosít fel senkit, hogy Európa egyik legtoleránsabb nemzetét – fojtottan vagy harsányan – rasszizmussal vádolja, és fegyveres felkeléssel fenyegetõzzön. „A diktatúrának és a globalizált társadalomnak ugyanaz az embertípus kell. Az infantilis, jelszavakkal, hülye mítoszokkal, tekintéllyel irányítható tömegember.” Ezt is Popper mondta. Valószínûleg e felismerésbõl indul ki maga is, amikor elterpeszkedik rajongói által tákolt trónusán, aztán hülye mítoszokat és jelszavakat dünnyög. S hogy miért? A lélegzetem is elakadt, amikor az interjú zárómondatához érkeztem: „az az igazság, hogy jól megélek belõle”. Hát ezért.

******************

Olvasó:

Adjon az Isten!

ÜZENET POPPER PÉTERNEK


Üzenem Popper Péternek, hogy meggondolhatná mit beszél! Erre hajlott kora sem mentség. Ugyanis az erõszakra uszítás, buzdítás, különösen faji alapon a büntetõ törvénybe ütközõ tett. Ma már ezt, ha csoportosan, szervezett keretek között teszi, súlyosbító körülménynek számít. Csak úgy lihegnek szavai egy kis jó borsos elemezni való dirr-durr, csámcsognivaló után.

Továbbá el kell mondanom, hogy megvédjük magunkat, de abból nem lesz köszönet részükrõl. Uszítson csak Popper úr, bátran a kényelmes foteljából!

De még egy szó, csak egy!, és valaki ezért a kitételért büntetõ feljelentést fog fogalmazni Ön ellen, ami tételesen több év letöltendõ börtönnel fenyegeti a hasonló mondatokat, amit gyengülõ elméje az országra szabadíthat.

Tehát hátrább azokkal az agarakkal! Jó messzire, például valahová keletre! Zu zammen!

De ne szaladjunk ennyire elõre!

Kifejtené esetleg bõvebben a psychológus úr, hogy mit ért rasszizmuson? Kifejtené bõvebben, hogy vannak-e konkrét tapasztalatai a mai Magyarországon? Például saját magával kapcsolatban? Mert ha saját magával kapcsolatban nincs, akkor kéretik a további uszítást sürgõsen abbahagyni és elfelejteni!

Mi, az államalkotó, õslakos, keresztény magyarok mindig befogadó nemzet voltunk a történelemben. Türelemmel viseltük minden jövevény nép furcsa szokásait, s ha valamit vétett õsi szokásaink ellen, megpróbáltuk azt békés módon elintézni, irgalommal, jobbító szándékkal.

Aki errõl mást állít, az vagy nem ezen a bolygón él, vagy szándékosan valótlant állít. Már most, ha valaki szándékosan valótlant állít, azt a jelenlegi büntetõjog rágalmazásként fogalmazza meg. Remélem érhetõ?!

Végül egy kérdés! – amit nem csupán Önhöz fogalmazok, hanem mindazokhoz, akik ilyen szöveget megjelentetnek, s azokhoz, akiktõl ezeket a szennylapok kölcsönzik.

Tehát a kérdés, amihez nem jár telefonos vagy közönség segítség:

Ön hol és hogyan képzeli a saját jövõjét Magyarországon kívül ezek után?

Hatékony és gyors gondolkodást, majd megbánást megvalló bocsánatkérést kívánok lelkének, hogy ne kelljen szavai hatását megélnie. Ugyanis akkor mehetne psychológushoz a hasadozott identitástudatát foltoztatni.

Budapest, 2008. november 20.

Lengyel Károly

Szebb Jövõt!