Áldott húsvétot kívánok!

Ezen a csodás ünnepen emeljük fel szívünket a galileai Jézushoz, aki feltámadásával örök bizonyságot tett arról, hogy õ a kezdet, és a vég, az igazság, és az élet.

Krisztus egy meglehetõsen vegyes nemzetiségû tartományban született, Galilea ugyanis nem kizárólag zsidók lakta terület volt, hanem más, a zsidók által megvetett, ragozó nyelvû népek, így a pártusok hazája is. Ebben az idõben is folyt már a harc a területért, és a hódítók semmilyen eszköztõl nem riadtak vissza, annak érdekében, hogy minden területet õk uraljanak, még a gojok magas kultúrájából is átvettek õsi történeteket, hogy aztán azt a saját történelmükként hirdessenek. Egy ilyen vérengzésekkel, és történelemhamisítással terhelt országban lépett fel Jézus a tanításával, ami nagy bátorságról tesz tanúságot. Jézus önfeláldozó szellemiségével, amellyel egyre nagyobb tömegeket állított maga mellé szálka lett a zsidó Szanhedrin szemében, azok ugyanis gátlástalan nacionalizmusuk érdekében egy harcos, politikus messiást vártak- és várnak ma is.

Krisztus azonban nem volt hajlandó politikai szerepvállalásra, és nem foglalt állást sem Róma, sem a zsidóság mellett. Krisztus élõ jelként, élõ igeként szolgált, és arra tanítot mindenkit, hogy elõször Istent keresse, és találja meg, aztán szeresse felebarátait. Minden népnek szólt e tanítás, a szeretet ugyanis egységbe forraszt, míg a pártosodás megoszt.

Ma különösen nagy jelentõsége van, hogy felismerjük: nem valósulhat meg a címbeli mondat, a Magyarország örökké szabad, ha nem egységesül a nemzet, és nem fordul egységesen Istenhez. A hatalom érdeke, hogy a magyarság megosztott, és kifosztott legyen. Az emberek szemében félelem, nihil, és közöny látható, sokan menekülnek nyugatabbra. Isten nem azt akarja, hogy a magyarok a zsidókhoz hasonlóan szétszóródjanak a világba!

Isten azt akarja, hogy mi is gyarapodjunk! Ennek a megvalósulásának azonban feltétele, hogy mi is szálka legyünk a hatalom szemében, akárcsak a galileai. Isten nem engedelmes rabszolgákat akar látni Pannóniában, hanem Istent szeretõ szabad magyarokat. Ha hozzá fordulunk napi imában, és a másik magyarban szövetségest látunk, és nem ellenséget, vagy csak üzlettársat, akkor jó úton vagyunk a felemelkedéshez.

Isten azt akarja, hogy a magyarok gyarapodjanak, és szabad, független, erõs államban éljenek. Isten adta nekünk a szent koronát, Alkotmányunk szimbólumát, amely szabadságunk záloga is egyben. Minél több magyarrral meg kell ismertetnia szent korona tanát, hogy magyarként önmagára ébredjen, és megismerje jogait, és kötelességeit.

István írta az Intelmeiben, hogy õseink hagyományához való ragaszkodás, a szeretettel együtt a szabadságunk záloga. Vegyük ezt komolyan, és éljük meg, terjesszük, hogy megvalósulhasson : Hungaria Semper Libera!

Ámen!!