Vigyázat magyarok! Alkotmányunk védelmében!!
Vigyázat magyarok!
A FIDESZ alkotmányozási kezdeményezése csupán azt a célt szolgálja, hogy általa politikai tõkét kovácsolva még jobban bebetonozzák a hatalmukat!
Miután készen lesz az új alkotmány, büszkén fogják a mellüket verni, hogy íme ezt is nekünk köszönhetitek! Hasonló módon próbáltak politikai népszerûségre szert tenni a legutóbbi választások óta, miután többször ellopták a Jobbik kezdeményezéseit, és kissé átfogalmazva , õk nyújtották be a törvényhozásnak az indítványt. Ez tipikus zsidó módszer, õk is így lopták ki a sumér-szkíta-maghar kultúrából, amire szükségük volt, és csupán a neveket cserélték ki soha nem élt zsidó hõsök neveire.
Emlékezzetek magyarok!
A FIDESZ 1989 óta nem szorgalmazza a Szent korona történeti Alkotmány helyreállítását, pedig 1998 és 2002 között négy éve lett volna rá! Helyette megkötötték a szent korona tana szerint hazaárulást megvalósító Európai Unióval, és a NATO-val való gyalázatos szerzõdéseket, késõbb aláírták a Lisszaboni szerzõdést, amely véglegesen felszámolta a magyarság minden önrendelkezését, és gazdasági érdekvédelmét is. Ma hazánkat a cionista pénzügyi körök a Világbankon keresztül uralják, és Moszkva után a Brüsszeli Európai Parlament diktál mindent a soros György pénzén felnevelt helytartóiknak.
A cél világos: a magyarság teljes gyarmati sorba taszítása, és totális kifosztása. Ennek a folyamatnak a végén járunk, sajnos. A magyarság vészesen fogyik, és szinte már semmi demokratikus eszköz nincs a kezében az ellenálláshoz. A liberális, idegen érdekeket szolgáló FIDESZ 2/3-os többségével visszaélve olyan intézkedések sorozatát hajtotta végre, amelyek diktatórikus kormányzást biztosítanak számukra, az ellenzék minden mozgásterét megszüntetve.
Ebben az áldatlan helyzetben a FIDESZ új alkotmányt ígér, de nem beszél róla, hogy mi fog történni az Új Alkotmány hatályba helyezése után. A magyarság érdeke azt kívánná, hogy az 1944-ben ill. 1946-ban félreállított Szent korona Történeti alkotmány legyen újra az Alkotmányunk, mivel ez a mi egyedüli Alkotmányunk, amely a politikai önrendelkezésen kívül a gazdasági érdekvédelmünket is biztosítja. Lásd Tóth Zoltán József, és Zétényi Zsolt tanulmányait:
http://www.magyarkonzervativ.hu/index.php?option=com_content&view=category&id=37&Itemid=33.
Nem hihetjük, hogy az új alkotmány életbelépése után a kormány felmondja vagy újratárgyalja az EU-val, és a NATO-val, vagy a Világbankkal kötött megállapodásait!
Az ország érdeke pedig igenis ezt kívánná meg! Ha viszont minden marad a régiben, akkor mire lesz jó az új Alkotmány??
Másik fontos kérdésfelvetés pedig az, hogy hogyan lehet egy királyságot megalapozó nemzetet szolgáló történeti Alkotmányt összevegyíteni egy demokráciát és államhatalmat biztosító, kartális alkotmánnyal??
Aki ilyet megpróbál, az szélhámos vagy tudatlan!! A kettõt vegyíteni lehetetlenség: vagy visszatérünk a királysághoz, és az azt szolgáló Szent korona tanon alapuló Történeti alkotmányunkhoz, vagy írunk egy új kartális Alkotmányt, amely elõdjéhez hasonlóan az állam hatalmát biztosítja a többség érdekével szemben, és megengedi a nyugati érdekek érvényesülését a magyarságéval szemben. Az áldemokrácia, amelyet a pártok erõltettek rá a nemzetre a párturalmat biztosítja, de nem igazi demokrácia, mert nem érvényesül a nép akarata, és érdeke. A nemzetnek nem lehet érdeke az idegen érdekek kiszolgálása, és a kifosztása sem.
,,A Fidesz az Alkotmány elõírásainak megfelelõen kíván mûködni." – írják az 1988-as Alapító nyilatkozatukban.
A Szent Korona tan értelmében Magyarországon 1946 óta nem állt helyre a jogfolytonosság, tehát illegitim módon gyakorolják a hatalmat. 1946 és 1990 között külföldi csapatok megszállása alatt állt az ország, ezért nem volt lehetséges a jogfolytonosság helyreállítása. Az alkotmány alapjául szolgáló többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény is ebben az állapotban született, ezért a mai magyar alkotmány, és az ezen alapuló hatalom illegitim. Mivel a Szent Korona tagjainak (jelen pillanatban minden magyar állampolgárnak) kötelessége a jogfolytonosság helyreállításán munkálkodnia, ezért a Szent Korona tan helyreállításáig gyakorlatilag a mulasztásos alkotmánysértés állapotában vagyunk. A magyar nemzetnek ki kell nyilvánítania a jogfolytonosság helyreállításának szándékát, majd alkotmányozó nemzetgyûlést kell összehívnia, ahol a választott képviselõknek kell a hatalmi legitimitást helyreállítania. A Szent Korona szellemében felül kell vizsgálni a magyar jogrendszert és minden nemzetközi szerzõdést, beleértve az Európai Unióval kötött csatlakozási szerzõdét is. A történelmi alkotmány helyreállítása után pedig újabb szabad választásokon kell dönteni a képviselõi helyekrõl.
A Magyar Szent Korona, gondolkodásunk, világlátásunk, a magyarság hagyományos küldetéstudatának meghatározó formálója történelmünk sok évszázadán keresztül. A nemzeti összetartozás szimbólumaként önazonosság tudatunk alakítója és kifejezõje. A Szent Koronához kötõdõ közjogi rendszerünk alapja, a Szent Korona-tan, a magyar történeti alkotmány alapelveinek közös elnevezése. Magyarországnak az állami kezdetektõl (a 9. és 10. századtól) egészen 1949-ig történeti alkotmánya volt. Az alkotmány egy nemzeti közösségnek, egy ugyanazon állam területén élõ állampolgárok életének legmagasabb szellemi és törvényi szintû szabályrendszere. Rendezi az állam, az állami szervek és az állampolgárok viszonyát, meghatározza az alapvetõ országos intézményeket és azok mûködését.
Az alkotmány alapvetõen kéttípusú lehet: történeti, illetve kartális alkotmány. A különbség köztük, hogy a történeti alkotmányok az évszázadok alatt megszületett, egymás után következõ törvények és a közösséghez tartozó emberek által kialakított szabályok (országos szokásjog) egymásra épülõ, egymást kiegészítõ rendszere.
A kartális alkotmányok pedig, egyetlen egy törvényben kívánják összegyûjteni azt, amit a történeti alkotmányok esetén, "élõ alkotmányként”, az évszázados tapasztalat összegyûjtött. A két alkotmányos szemlélet közti alapvetõ különbség, hogy a történeti, közjogi szemlélet az állam életét egyetlen organikus folyamatnak tartja. A kartális alkotmányok készítõ alapvetõen, viszont bizonyos, "a múltat végképp eltörölni” nézetû filozófia elvek alapján az állami, politikai élet egyfajta, a korábbi államisággal szakítani kívánó aktusának tartják a kartális alkotmány elfogadását, bevezetését. A kartális alkotmány akkor lehet szükségszerû forma, ha az állam történetének semmilyen, vagy csupán néhány évtizedes, vagy egy-két évszázados múltja van. Más esetekben inkább arról van szó, miként a tudós finomságával Teleki Pál megjegyez: a kartális alkotmány mindig hatalmat közvetít, nem a közösség önszabályzó rendje.
A magyar közjog története, a magyar sors, a választottság és az üldöztetés története is. Az 1944/49-ig élõ magyar történeti alkotmány felszámolásának, illetve az azt éltetõ politikai közegek és tudományosság eltüntetésének célja a magyar állami lét, illetve a magyar öntudat megszüntetésére törekvést jelenti. Ugyanis a Magyar Szent Korona, illetve a hozzá kapcsolódó Szent Korona-tan és eszme nemcsak a magyar független alkotmányosság, hanem a magyar nemzeti öntudat rész és garanciája volt és ma is az. Ezért az ezekkel kapcsolatos jogi, történeti, politikai kérdések felvetése ma is élénk érdeklõdést vált ki a közélet résztvevõibõl.
Az indoeurópai alá-fölérendelt struktúrát mutató középkori és újkori államrendekkel, alkotmányokkal és politika kultúrával szemben a magyar modell történelmünkben mindig is mellérendelõ, és a természetjog örök értékeit állandó alkotmányos alappá tevõ jogfilozófia és politika volt, amely nem engedett semmilyen jellegû kisebbségi uralmat a többség felett a politikailag jogosultak körében.
A Magyar szent korona Történeti Alkotmány Magyarország szovjet megszállásával, és a Moszkvában kijelölt bábkormány uralmával, jogilag pedig 1946. március 12-én, lett eltörölve, amikor Magyarország mindmáig utolsó törvényes államfõjét, Szálasi Ferencet és kormányának tagjait kivégezték. Azt követõen egyetlen kormányfõ és államfõ nem tett esküt a Szent Koronára, és attól kezdve a magyar belpolitikát nem Budapestrõl irányít ják.
A mai chartális Alkotmány egy diktátum, amelyet a Szovjetunió kényszerített ránk a valódi, magyar, az 1946-ban eltörölt Szent Korona Történelmi Alkotmányunk helyébe. 1989 után sem új Alkotmányt írtak jogászaink, hanem – még szovjet megszállás alatt - az 1949 évi, XX-as, Legfelsõbb Törvényt módosították többször is. Hely hiányában itt nincs módom elemezni, miért nem felel meg az Alkotmány a magyar nemzet közjogi élére, csak annyit jegyzek meg fõ hiányosságként, hogy a két évezredes írott, és íratlan szabályainkból, törvényeinkbõl álló Történelmi Alkotmányunkból csak részben merít, ezért élünk alkotmányossági válságban.
"Az új alkotmány néhány éve még ambiciózusan megkezdett elõkészítése 1998-ban megtorpant. Azóta is sajátságos tény, hogy a térségben (Észtországtól Albániáig) hazánk az egyetlen állam, amely a mai napig nem alkotott (formálisan) új alkotmányt. E tekintetben a rendszerváltás óta az Orbán-kormány ideje alatt történt a legkevesebb elõrelépés, még ha ennek okait nem az alkotmányozásra nagyrészt fölkészült Igazságügyi Minisztériumon belül találjuk is."
Más értelmiségiek is az alkotmányossági válságra hívták fel a figyelmet:
,,Azért élünk alkotmányos bizonytalanságban, mert még mindég nem elég világos, hogy a Szent Korona valódi közjogi helyének kijelölése nélkül a magyar államnak nincs önmagából fakadó legitimációja, sem országon belül, sem azon kívül. Egész jogállami legitimáltsága csak a nemzetközi jog derivátuma. Csupán alanya e jognak de nem egyik elismert, történelmi társ-szerzõje. Ugyanez a történelmi legitimálatlanság sújtja (a horvátok kivételével?) a széthullott Korona összes országát. Ettõl vagyunk olyan "sajátosak", vagyis kulturálisan in-autentikus jövevények. Stratégiai, politikai kiútnak látom azt, ha a széthullott Korona országai, viszály helyett, kötnének egy kölcsönös legitimációs egyezményt (alapszerzõdés helyett!), amelyben deklarálnák, hogy nem a semmibõl jöttek létre, hanem Szent István Koronájának személyes tagjaiból, amit a közjog legitimációs alapja egészének vagy részének fognak tekinteni”.
,,Amikor õsi alkotmányunk visszahelyezését követeljük eredeti jogaiba, az természetesen nem azt jelenti, hogy attól kezdve pl. az I. István és II. Endre korabeli törvények lépnek életbe, hanem azt, hogy a történelmi magyar alkotmányosság talaján - és csakis azzal összhangban - ki lehet dolgozni a modern magyar alaptörvényt, ami akár a világ legkorszerûbb alaptörvénye lehet.”

További értelmiségiek is az alkotmányossági válságra hívták fel a figyelmet:
,,Kérjük a pártokat, hogy ne idegen érdekeket szolgáljanak, hanem valódi alkotmányos kormányzásra törekedjenek! Kérünk minden Hazáját féltõ, azért önzetlenül tenni akaró honpolgárt, hogy alkotmányos jogunkat és kötelességünket érvényesítve, együtt állítsuk helyre a jogfolytonosságot. Van még a magyarságban annyi erõ, hogy magára eszmélve visszavegye õsi szabadságát! Isten kegyelmébõl Magyarország a magyaroké.
Bakay Kornél, Fáy Árpád, Hargitay András, Jelenczki István, Kiss Dénes, Kiszely István, Kocsis István, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Molnár V. József, Papp Lajos, Siklósi József, Szabados György Magyarország 2006. március 19.
,,Jelenlegi együttélési forma, 1945-tõl kezdõdõen indul el. A szovjet elnyomás idején foganatosítják a 1949. XX-as alkotmányunkat, amely tulajdonképpen az 1935. évi sztálini alkotmány átvételébõl származik, amelyet 1989. október 23-án tovább éltetnek. Megszállás alatt lévõ ország parlamentje adott felhatalmazást a köztársaság kikiáltására is. Majd 1990. május 2-án összeült az elsõ szabadnak nevezett parlament, annak ellenére, hogy az orosz csapatok csak 1991. júniusában mentek ki országunkból. Történelmi alkotmányunk 1944. március 19-ig vezérelte az országot, mi több, tovább is, mivel az 1938. XIX-es törvény alapján választották meg általános egyenlõ és titkos választással az 1939. évi parlamentet, amely a béketárgyalásokat követõen még fél évig meghosszabbította mûködését. Miután az 1944. évi VII-es tv.-ben errõl rendelkeztek és törvényes úton lehetõvé tették, hogy kényszerhelyzetben külföldön is ülésezhessenek. Utoljára Altöttingben, Guttenburgban, 1947. augusztus 20-án ez meg is történt, ahol kifejezésre juttatták, hogy õk a nemzeti szuverenitás letéteményesei, és a jogfolytonosság fenntartásának feltétele, pedig a Szent Koronában van.”
A FIDESZ 1988 óta nem szorgalmazza a magyar Szent korona tanon alapuló Történelmi Alkotmányunk visszahelyezését a közjog élére, holott a korona visszaadásakor az Amerikai Egyesült Államokkal alaláírt szerzõdés erre kötelezte a mindenkori magyar kormányt.
,,Az amerikai kormánnyal a korona visszaadásakor kötött szerzõdésben benne van, hogy a magyar koronát az õt megilletõ, ,,méltó helyére kell visszahelyezni”. A méltó hely nem a fizikai elhelyezésre vonatkozik, hanem arra, amit Pajtás ezredes hosszasan magyarázott a tárgyalások során az amerikaiaknak:
,,Magyarország Szent Koronája nem a törvény tárgya, hanem a magyar jog forrása és polgára. A Szent Korona olyan szuverén személy, amelynek a király az alárendeltje. A magyar és a nemzetközi jog szerint a Szent Korona jogi és alkotmányos személy, amely magába foglalja a magyar alkotmányos hatalmat és a nemzeti létet. Ezen alkotmányos szabály szerint a király, az Országgyûlés tagjai, a polgárok ennek a testnek a részei. A Szent Korona alkotmányosan és jogilag a magyar nemzet. Választhatunk királyt, országgyûlési képviselõket, hivatalukat azonban csak akkor foglalhatják el, amikor Szent Koronára az esküt letették. A király csupán jelölt. Egészen addig jelölt, amikor kibocsátja és elhelyezi azt a királyi oklevelet, amelyben elismeri a Szent Korona szuverenitását és az abban megtestesített nemzetet. A koronázás a Szent Koronával mindennek megerõsítése”.
- míg azok végül megértették és elismerték, és a Szent Korona átadásakor annak, mint jogi személynek biztosították az állandó hatállyal bíró menedékjogot' - számolt be Sibrik György koronaõr.
Az amerikai kormány ezek után, 1951-ben különleges jogállású tárgynak nyilvánította a koronát. A State Departement 1965 évi hivatalos nyilatkozata szerint a koronát ,,úgy kezelik, mint a magyar nép speciális státusban lévõ tulajdonát, amely az Egyesült Államok hatóságainál van letétben”. Mint látjuk, a magyar Alkotmányosságot és a Szent Koronát, mint a magyar jog és történelmi Alkotmányosság forrását, a NYUGAT és azon belül is az amerikai elnök, Truman, sõt Churchill is, mindig Tiszteletben tartotta. Hitler, Kádár, Truman, Carter, Churchill, MINDENKI. Csak a jelenlegi kormányzat és Országgyûlés, sõt még az Alkotmánybíróság, sõt a Legfelsõbb Ügyészség sem. Ez az illegitim kormányzás abszolút kirívó esete, és ezért a felelõsséget minden érintettnek viselnie kell.
A magyar polgár is viseli, de õ legalább már TÜNTET a szabad ég alatt, ahol még, egyelõre, magának mondhat egy talpalatnyi helyet”
Tehát a méltó hely a közjog csúcsát jelenti, amit az Amerikai Egyesült Államok is elismert. Ebbõl következõen minden törvényünknek a Szent Korona eszmébõl kellene következnie, de ez nem így van, számos törvényünk ellentétes a Szent Korona Történelmi Alkotmányunkkal.
Az Alkotmánynak nevezett Legfelsõbb törvény is csak részben merít belõle, ezért élünk több mint hatvan éve alkotmányossági válságban, és ezért marad az interregnum, és az idegen gazdasági-politikai érdekeknek való kiszolgáltatottságunk, de a FIDESZ errõl mélyen hallgat.
Vigyázat magyarok! Alkotmányunk védelmében ne hagyjuk, hogy ismét becsapjanak bennünket!
Iványi Sándor
közíró
a szent korona alázatos szolgája
Debrecen
2010-07-19