2012 végéig elkészül az új alkotmány - mondta Orbán Viktor leendõ miniszterelnök a gazdasági konzultáció ülésén. Szerinte egy kétharmados többséggel rendelkezõ kormány nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésû alkotmányt.

Kíváncsian várjuk, hogy a FIDESZ milyen alapon, és milyen Alkotmányt fog íratni a jogászokkal. Az Európai Unióval, és a NATO-val kötött szerzõdések többsége ugyanis ellentétes a szent korona Történeti Alkotmányban rögzített jogainkkal, amelyek a magyarság gazdasági- és politikai önrendelkezését is biztosítják. A Lisszaboni Szerzõdéssel a nyugati pénzügyi - és politikai körök érdekében, ezeknek a jogoknak az utolsó csíráit tiporták el a politikusok.

,,A Fidesz az Alkotmány elõírásainak megfelelõen kíván mûködni." – írják az 1988-as Alapító nyilatkozatukban.
A Szent Korona tan értelmében Magyarországon 1946 óta nem állt helyre a jogfolytonosság, tehát illegitim módon gyakorolják a hatalmat. 1946 és 1990 között külföldi csapatok megszállása alatt állt az ország, ezért nem volt lehetséges a jogfolytonosság helyreállítása.
Az alkotmány alapjául szolgáló többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény is ebben az állapotban született, ezért a mai magyar alkotmány, és az ezen alapuló hatalom illegitim. Mivel a Szent Korona tagjainak (jelen pillanatban minden magyar állampolgárnak) kötelessége a jogfolytonosság helyreállításán munkálkodnia, ezért a Szent Korona tan helyreállításáig gyakorlatilag a mulasztásos alkotmánysértés állapotában vagyunk.

A magyar nemzetnek ki kell nyilvánítania a jogfolytonosság helyreállításának szándékát, majd alkotmányozó nemzetgyûlést kell összehívnia, ahol a választott képviselõknek kell a hatalmi legitimitást helyreállítania. A Szent Korona szellemében felül kell vizsgálni a magyar jogrendszert és minden nemzetközi szerzõdést, beleértve az Európai Unióval kötött csatlakozási szerzõdét is.
A történelmi alkotmány helyreállítása után pedig újabb szabad választásokon kell dönteni a képviselõi helyekrõl.
A Magyar szent korona Történeti Alkotmány Magyarország szovjet megszállásával, és a Moszkvában kijelölt bábkormány uralmával, jogilag pedig 1946. március 12-én, lett eltörölve, amikor Magyarország mindmáig utolsó törvényes államfõjét, Szálasi Ferencet és kormányának tagjait kivégezték. Azt követõen egyetlen kormányfõ és államfõ nem tett esküt a Szent Koronára, és attól kezdve a magyar belpolitikát nem Budapestrõl irányít ják.
A mai chartális Alkotmány egy diktátum, amelyet a Szovjetunió kényszerített ránk a valódi, magyar, az 1946-ban eltörölt Szent Korona Történelmi Alkotmányunk helyébe. 1989 után sem új Alkotmányt írtak jogászaink, hanem – még szovjet megszállás alatt - az 1949 évi, XX-as, Legfelsõbb Törvényt módosították többször is.

Hely hiányában itt nincs módom elemezni, miért nem felel meg az Alkotmány a magyar nemzet közjogi élére, csak annyit jegyzek meg fõ hiányosságként, hogy a két évezredes írott, és íratlan szabályainkból, törvényeinkbõl álló Történelmi Alkotmányunkból csak részben merít, ezért élünk alkotmányossági válságban.
Az új alkotmány néhány éve még ambiciózusan megkezdett elõkészítése 1998-ban megtorpant. Azóta is sajátságos tény, hogy a térségben (Észtországtól Albániáig) hazánk az egyetlen állam, amely a mai napig nem alkotott (formálisan) új alkotmányt. E tekintetben a rendszerváltás óta az Orbán-kormány ideje alatt történt a legkevesebb elõrelépés.

Wass Albert írta: ,,a víz szalad, de kõ marad"

A magyar szent korona Alkotmányunk is ilyen kõ.

Ezért is kellene tiszteletben tartania minden politikusnak, mert õk csak vizek, amelyek cserélõdnek állandóan, de nem maradandó kövek.