Mottóm, Bibó István után, szabadon: Aki Magyarországból Európai Uniós tagállamot csinált, az hazaáruló, aki Magyarországon Kádárt akar restaurálni, az is hazaáruló, aki pedig Magyarországot az elé a hamis alternatíva elé próbálja állítani, hogy csak e kettõ között választhat, az kétszeresen hazaáruló, mert e kettõ között ott van a harmadik, egyedül helyes út, a Szent Korona Történelmi Alkotmányán szervesen felépíthetõ, belsõleg egyensúlyozott, de radikális politikát folytató, demokratikus, független, szabad Magyarország lehetõsége.

Iványi Sándor

Trianon Európa sötét oldala

Bevezetõ: A mai Magyarország jelene, és jövõje is jól leírható, ha a ma agyondicsért, követendõ Nyugat, azaz Nyugat-Európa sötét oldalát megismerjük, mert a történelem tanulsága szerint ennek az oldalnak immáron két évezrede, felénk tanúsított magatartása, szinte semmit nem változott, csupán diplomatikusabb köntösbe öltözött, de attól még az a köntös ugyanúgy átlátszó maradt.

A pogány Európa, ahol minden nép sokistenhívõ volt, és még egymást vagdalta, amikor elsõként ideérkeztünk, nem szívesen látta ezt az erõs, közjogi struktúrával is rendelkezõ, életrevaló népet, mivel komoly vetélytársat fedeztek fel benne. 1100 év alatt mi a háborúk ellenére is harmincszoros(!) lélekszám növekedést tudtunk produkálni, míg ugyanezen idõtartam alatt a francia nemzet csak hétszeres gyarapodást mutatott fel. István királyunk, hitbõl, és hogy elejét vegye a katolikus nyugattal való rossz viszonynak, államvallássá tette a római katolikus hitet.

Ekkor kezdõdött tehát a máig tartó kollektivizálásunk, vagy akinek úgy tetszik: átnevelésünk. Az ellenszegülõket tûzzel-vassal irtották, a népet erõszakkal a római keresztvíz alá hajtották. A magyarság tehát integrálódott a katolikus Európába. A késõbbi századokban tetteivel is bizonyította ezt, hiszen nemességünk, híres királyaink is európaiként gondolkoztak, és viselkedtek:

,,1241-ben a tatárok meg akarták hódítani Európát és ehhez IV. Béla segítségét kérték, magyarul szövetséget ajánlottak. IV. Béla ezt visszautasította, helyette segítségkérõ leveleket írt IV. Ince pápához, és II. Frigyes német-római császárnak, amelyben a magyar király kinyilvánítja, hogy a tatárokkal szemben az egész keresztény Európáért küzd, de a nyugattól szövetséget, és fegyveres támogatást kér!

,,Akkor Európáért az ,,ellenállás vizét,” a Dunát várakkal erõsítették meg. Az egyházfõnek küldött levélnek ez a kijelentése figyelmeztetés volt. A latin idézet ugyanis a Bibliából származik, a Számok könyve 20,13 írja: ,,Haec est aqua Contradictionis ubi iurgati sunt filii Israhel contra Dominum et sanctificatus est in eis”, azaz ,,Ez az ellenállás vize, ahol Izrael fiai pörlekedtek az Úrral, õ pedig kinyilvánította szentségét.

A magyar király tudatosan emlékeztette a nyugati kereszténységet az Isten iránti hûségre, és egyben az Ószövetségi példát állítja elébük, ezzel szinte jelezve saját Újszövetségi helyét, hitét is. A már akkor is sziklaszívû nyugat számára védõvízzé változtatták át a magyarok a Dunát!”[1]

A király hites magatartása a Szent Korona eszménkbõl származott, amely küldetést adva a magyarságnak, Isten, és embertársaink szeretetére buzdít. Nem segítettek: a végeredmény ismert. 1241. április 11.: Muhi puszta. A magyar nép egyik legnagyobb tragédiája, mert a csata és az azt követõ mészárlás több százezer magyar életét követelte. A követendõ nyugat cserbenhagyott bennünket.

Mátyás király az egyik levelében említést tett arról, hogy a törökök átvonultak Magyarországon és nem pusztítottak, valamint egy elfogott parasztembert is szabadon engedtek, biztosítva az uralkodót, hogy õk nem a magyarok ellen harcolnak. A törökök rendben átvonultak az országon és megtámadták az osztrákokat.

Mátyás ekkor azonnal írt IV. Sixtus pápának, az pedig a törökök elleni hadjáratra összegyüjtött pénzt a törökbarát velenceieknek adta, sõt még a magyarságtól is követelt pénzt, az olaszok fõleg a velenceiek számára. Mátyás nem kapott pénzt, viszont a törököket ellenséggévé tette. Mátyás késõbb megint a pápához fordult, aki, mint a katolikus egyház feje, megint nem adott pénzt, ezzel szemben fel és kiépitette Rómát (lásd Sixtuszi Kápolna)

Mátyás ekkor megint egy haragos levélben követelt pénzt, a törökök elleni, ekkor már védekezõ hadjáratához. Gúnyosan jegyzi meg a sértõdött király, hogy a pápa majd talán akkor ad pénzt amikor a török hadak Róma kapuin fognak kopogtatni. Természetesen pénz nem jött a keresztény egyház fejétõl, igy Mátyás kénytelen volt egyedül küszködni az egyre dühösebb és erõsebb török hadakkal.

A levelezés itt egy fordulatot vesz és a franciák felé kezd Mátyás írni, az összefogás reményében. Itt is csalatkoznia kellett. A francia királyt egyáltalán nem érdekelte sem a pápa Ökegyelme, sem a törökök betörései. [2]

1526-ban a magyar király, II.Lajos nem engedte I. Szulejmánnal az élükön a törököket átvonulni az országon, pedig azok ezt kérték. A Jagellók ugyanis családi kapcsolataik révén vártak támogatást Nyugat-Európától. Csakhogy a Habsburgok ellen akkor egész Európa összefogott. Még I.Ferenc, a ,,legkeresztényibb francia király” is a szultánnal szövetkezett. A pápa pedig létrehozta a Habsburg ellenes cognaci ligát. Magyarország magára maradt, a végeredmény ismert: Mohács. Két óra alatt 15 000 halott, és a vérfürdõt követõ százötven éves megszállás. Mi védtük magunkat, és a nyugatot. A törökök háborúja nem ellenünk, hanem a Habsburgok ellen irányult. Ha elfogadjuk a szabad átvonulást, nincs 150 éves török uralom és nincs több száz éves Habsburg elnyomás. De ezzel nincs vége a történetnek: Hálából a Habsburg-ház minél nagyobb befolyásra, abszolutizmusra törekedett Magyarországon, és a harmincéves háború után még a törökök elleni magyar támadásokat is megtiltotta! A legnagyobb gaztettet pedig akkor követte el, amikor a ,,kereszténység bajnokának”, Zrínyinek bécsi ünneplése után a magyarok háta mögött 1664 augusztusában megkötötte a törökkel a vasvári békét, amelyben rögzítették, hogy az elõzõ évek minden hódítása a törökök kezén marad! A követendõ nyugat cserbenhagyott, becsapott, és kihasznált bennünket.

1681 óta a török porta a nyugat megtámadására készült. Kara Musztafa nagyvezér meg is indult Bécs ellen. A császári sereg nem védte, feladta Magyarországot, hazarohant Bécsbe. Késõbb a nyugat, látva, hogy a magyar sereg már nem képes a keleti védõbástya szerepét betölteni, megalapította a Szent Ligát, és Belgrádig szorította vissza az ellenséget. A nyugat azonban behajtotta rajtunk a felszabadítás árát: a szövetséges hadsereg eltartási költségének 70%-át a magyar parasztokra rótta ki, ezen túl a császári tisztek raboltak, amit csak tudtak.

Caraffa tábornok katonáival egész Debrecent kifosztotta. De még ez sem volt elég: 1687-ben kötelezték a magyar nemességet, hogy ,,hálából” mondjon le a szabad királyválasztás jogáról, és az Aranybulla 31-ik, ún. ellenállási záradékáról is! A követendõ nyugat cserbenhagyott, és keményen megsarcolt bennünket.

1920-ban minden aláíró tudta hogy a Trianoni döntés igazságtalan, etikátlan, és az akkori nemzetközi joggal ellentétesen született. A háború által kivéreztetett hazánkból, több mint hárommillió magyart, és több mint kilencezer(!) települést dobtak oda azoknak a pánszlávista nemzeteknek, akiknek semmivel sem volt kisebb a bûnük a világháborúban, mint nekünk! Bár nem minden állam ratifikálta a Trianoni békediktátumot, (például az amerikai követ aláírta, de az amerikai kongresszus soha nem ratifikálta! Az. USA 1921-ben különbékét kötött Magyarországgal) és egyesek (például Franciaország) csak az utólagos felülvizsgálat feltételével, mindazonáltal a helyzet 1920-óta mit sem változott. A magát minden magyart képviselõjének nevezõ Antall-kormány jelképesen is lemondott a Trianoni diktátum felülvizsgálatáról éppen abban az idõben, amikor Németország újraegyesült, és három mesterséges államalakulat (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) is szétesett, vagyis a párizsi és jaltai egyezmények érvényüket vesztették! A saját vezetõink az ,,appeasement” (lecsendesítõ) politika nevében lemondtak a Haza egyesítésérõl. A követendõ nyugat hétfelé szakított bennünket.

1956-ban, amikor az immár Csonkamagyarország kis népe a Kun Béla által elkezdett, több évtizedes vörös uralom után független és szabad akart lenni, és ki is vívta szabadságát, az antikommunista nyugat tétlenül nézte végig, ahogyan az orosz Vörös Hadsereg akkora katonai erõvel szállja meg Magyarországot, mint ha csak világháború lenne. A franciák és az angolok Egyiptommal háborúztak, õket meg is feddte az USA, de értünk nem emelt szót, néma hallgatással engedélyezte az orosz megszállást. A követendõ nyugat ismét cserbenhagyott bennünket.

1989 õszén a szovjet-orosz birodalom összeomlásakor egy kommunista párthivatalnok irányításával, és a nyilvánosság kizárásával egyeztek meg a pártokká szervezõdõ ellenzéki csoportosulások hazánk demokratikus átalakításáról. A szükséges, alkotmányozó nemzetgyûlésnek a gondolata sem merült föl. Helyette a nyugati világ helyeslésével, és a nemzetközi pénzvilág támogatásával a hazai politikusok Szent korona eszménket megtagadva a ,,módszerváltással”(Makovecz Imre) egy teljes irányváltással a neoliberális piacgazdaság elvei szerint rendezték át a magyar társadalmat:

,,Visszatekintve az elmúlt évtizedre úgy tûnik, hogy a rendszerváltoztatásra a további eladósítás érdekében volt szüksége a pénzügyi internacionálénak. Egy nem hatékony állam, amely ráadásul ideológiája miatt sok szociális kötelezettség vállalására kényszerült, már nem volt tovább eladósítható. De egy új rendszer sok privát tulajdonossal és a szociális rendszer lebontásával - igen. Olyan exporttermékek elõállítására kellett átállni, amelyekkel elõ lehetett állítani a növekvõ adósság kamatait a pénzoligarchia számára. Ennek persze tömeges munkanélküliség és a lakosság kétharmadának elszegényedése lett a következménye. Vagyis a piacgazdaság, a demokrácia és a szabadság frázisainak hangoztatása közben a pénzoligarchia átvette a hatalmat, és a magyar társadalmat kettéosztotta kevés gazdagra és sok szegényre. Mindezt a magán-pénzmonopólium rendszerének Magyarországra való importálása tette lehetõvé. Ennek a rendszernek a legfontosabb intézményei az egyes államok központi bankjai. A központi bankok irányító szerepét a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap tölti be. ”[3]

2004-ben az Európai Unió a tíz éven keresztül folytatott csatlakozási tárgyalások után olyan megalázó feltételekkel – például a gazdáknak odalökött, uniós viszonylatban kis mértékû agrártámogatás, vagy a magyar jogrendtõl idegen, 100 000 oldalnyi brüsszeli joganyag átvétele, és alkalmazása - vette be Magyarországot a soraiba, amelyek elsõsorban az õ gazdasági és politikai érdekeiket szolgálja.

Ezt csak tetézi, hogy olyan sarcot vetett ki ránk, hogy ezáltal az õ anyagi gyarapodásuk – mivel a világgazdasági versenyben lemaradtak az USA-tól, Oroszországtól, és Kínától is - hosszú évtizedekre biztosítva lett. A különféle kiadások, és a kiesõ vámbevételek miatt az egyenlegünk 2006-ig: mínusz 34,1 milliárd euró = - 8866 millárd forint. (további részletek: az eunyet.hu honlapon). Csak mellékesen írom ide: nincs mit csodálkoznunk az EU magatartásán, hiszen ott is ugyanazok a balliberálisok vannak erõfölényben, más szóval mandátumtöbbségben, akik itthon vezetik be a legújabb ,,reformjaikat”. A követendõ nyugat gazdasági gyarmatává tett bennünket.

2006-ban a posztkommunista rablók hazugságai, és újabb bokrosi, népnyúzó intézkedései ellen fellázadó magyarságot a nyugat többsége – politikusok és a médiák - hazug módon elítéli, leszélsõjobboldalizza, lenácizza, és tétlenül nézi végig, ahogyan egy választási csalásokkal hatalomra jutó páncionista barát szélsõbaloldali kormány megvalósítja a pártállami (erre utaltam a mottómban) visszarendezõdést. A Magyarországról érkezõ hivatalos, és civil segítségkérésekre és petíciókra mellébeszélõ, vagy egyenesen hazug válaszokat küldenek, ezáltal szemet hunynak a demokrácia sárbatiprásán. A követendõ nyugat nem állt a demokrácia mellé.

2007-ben az Európai Unió szemrebbenés (értsd: nemzetközi elítélés) nélkül tûri, hogy az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatával, és a nyugaton kialakult, törvényben is rögzített kisebbségi politikával ellentétesen a Dévidéken verik, és megfélemlítik a magyarokat; hogy a Felvidéken a Benes dekrétumok még mindig érvényben vannak, és a Szlovák Nemzeti Párt minden magyar kulturális rendezvényt meg akar szüntetni; Erdélyben még mindig erõszakkal akarják beolvasztani a székelyeket a nacionalista Romániába, és akadályozzák a magyar nyelv használatát, Kárpátalján is elnyomják az egyébként is nagyon szegény magyarokat. Folyamatos Trianon!

Az Olvasó elnézését kérem, ezt a hosszú felsorolást azért eszközöltem, hogy világosan lássuk: az 1920-as Trianon egy hosszú, immár két évezredes nemzetellenes folyamat része, amelynek során a liberálisok, és szocialisták által agyonpropagált, követendõ nyugat néhány kivételtõl eltekintve, sohasem bánt velünk sem keresztyéni, sem baráti módon, annál inkább fel- és kihasznált saját geopolitikai helyzetének az erõsítésére.

Idézek: ,,A magyarság többet adott Európának, mint amennyit kapott.”[4] Kiszely Istvánnak igaza van, felsorolni is hosszú lenne, mi mindent adott a magyarság Európának és a világnak, még az évszázadokon át kiontatott véren kívül.

Jelenünkrõl: Európa ma leginkább Az USA, és a Szovjetunió keverékének tekinthetõ, hiszen keresztyén gyökereit megtagadva az egyének, és a vállalkozások korlátlan szabadságának a növelését valósítja meg, miközben ahogyan Vlagyimir Bukovszkij kiválóan bemutatta: a volt SZU mintájára kollektivizálni igyekszik minden új belépõt:

,,Az egykori Szovjetunió és az Európai Unió alapszerkezetében, felépítésében, az államigazgatásban és a hatalomeloszlásában igen sok hasonlóságot lehet felfedezni. A Szovjetuniót a szocialista szovjetköztársaságok uniójának hívták. Az EU pedig a szocialista köztársaságok uniója - Spanyolország és Ausztria kivételével minden tagállamban szocialista kormányzat van. Figyeljék meg, hogy mi történik Ausztriával, ahol nem a szocialisták vannak kormányon. Ez meglehetõsen hasonlít a brezsnyevi doktrínához. Pont ugyanez történt Csehszlovákiával is, amikor a hivatalos (megengedett) vonalról letért. Ez jellemezte a Szovjetuniót. Ki uralkodott Oroszországban? Tizenöt nem választott ember. Ki irányítja az EU-t? Húsz nem választás útján kikerült komisszár irányít, akiket az egyes nemzeti kormányok delegálnak. Ez pontosan a szovjet felépítésre hasonlít. Milyen hivatalos politika jellemzi a két uniófélét? A SZU-ban nem voltak nemzetek, csak szovjet polgárok. Ezt az új »típust« megalkották, kitalálták, ez volt a szovjet polgár. Az EU-ban? Az EU úgy nevezett európaiakról, európai polgárokról akar tudomást venni. Nincsenek többé osztrákok, németek stb." [5]

A különbség annyi, hogy míg a SZU a marxista-leninista ideológiát tûzte a zászlajára, addig az EU balliberális kánonja a globalizáció, és a multikultúra jelszavait harsogja évek óta. Angela Merkel mondta 2007-ben: ,,Felépítjük az emberarcú globalizációt!”

Ez lenne most az újabb ideológiai stabilizátor?

Ez lenne az az új európai politika, amelyet Orbán Viktor is hirdetett, 2007-ben Tusnádfürdõn, a székelyeknek?

Ideje lenne belátni a vezetõinknek, és a magyarságnak is, - tisztelet a kivételnek - hogy a külföld által követendõnek beállított ideológiák, és ideák nem csak idegenek a magyarságtól, de súlyosan károsítják a nemzetet minden téren.

Emlékezzünk: már a finn-ugorizmus is hamis színben tüntetett fel bennünket, amikor mûveletlen pogányoknak akart beállítani, de a marxista-leninista ideológia nevében a követõi már mindent fel akartak számolni, ami magyar, de ebbõl a rombolásból csak õk húztak-húznak tetetemes hasznot.

Ma sincs másképp: a liberális eszmék, és az egységesült Európai Unió ábrándja ma is ugyanazt a célt tölti be, mint az Ottók idejében a katolikus hit, és a Kádár érában a kommunizmus eszméje: hatalmi törekvések burkoló köpönyege, amelyek szentesítik az adott célhoz alkalmazott különbözõ eszközöket.

Egy példa: az Európai Unió által ránk terhelt kötelezettségeket (eszközök) csak azzal a hazugsággal ( szentesítõ köpeny) lehetett elfogadtatni a lakossággal, hogy elõre megígérték nekik: az egységesült Európában mindenkinek jobb lesz ( adott cél ). Senki sem hiheti, hogy abban az Unióban, ahol a szélsõbaloldali, spanyol Almunia az úr, Magyarországnak esélye van a gazdasági felemelkedésre.

Angela Merkel: ,,Felépítjük az emberarcú globalizációt!” Ez majdnem olyan, mint annak idején a kádári ,,Felépítjük a kommunizmus országát”! jelszó.

Félelmetes az egyezõség, és a csúfos jövõ elõre borítékolható, mivel mindkét rendszer hazugságon alapult, ti. azon a bábeli vakmerõségen, hogy saját gyökereinket eltépve, Isten nélkül építünk fel valami nagyot, valami jobbat, mint eddig volt. A másik hazugság az, hogy mûködõképes az a pénzügyi rendszer, ahonnan mindenki többet akar kivenni, mint amennyit befizet.

Ez az Istentõl elrugaszkodott, neoliberális politika ma már engedélyezi az egynemûek ,,házasságkötését”, a könnyû drogok általános használatát, az egyetemes értékek háttérbeszorítását a magánhaszon mögé, és ez az önzõ politika tehetõ felelõssé Trianonért, amely, mint fentebb olvastuk, egy hosszú tragédiasorozat egyik nagy állomása.

Félõ nem utolsó, mivel az igazságtalan Trianoni döntés következményei 1920 óta szunnyadó parázsként õrzik egy újabb európai katonai konfliktus lehetõségét. A Meciarok, a Funarok, a Sloták nem hagyják élni a tisztességes magyarokat, egyre durvább kijelentéseket tesznek: Jan Slota, 2006: ,,Lerohanjuk õket a tankjainkkal.”

Ezekre a soviniszta fenyegetésekre a hivatalos magyar szervek ejnye-bejnye leveleket küldözgetnek, a kívül rekedt honfitársaink, ha tehetik, betelepülnek Csonkaországunkba. Számottevõ honvédelem (ma, a hatpárti egyeztetés 45 000-es terve ellenére 15 000-es lilliputi ,,hadsereggel” rendelkezünk), és megfelelõ kormányzati szándék hiányában ezen a területen sem várhatunk javulást, kisebbségeinket továbbra is üldözni fogják körülöttünk.

Összehasonlításképpen: a nyolcmilliós lakosú, nálunk alig nagyobb Szerbia-Montenegró 120 000! fõ fegyveres erõvel rendelkezik. Még a semleges Svájcban is 42 ezren szolgálnak a hadseregben, ráadásul egy állandó, 220 ezres, évente gyakorlatozó, képzett tartalékosztag áll az ország rendelkezésére. Für Lajos miniszterségének idején százezer fõ volt a magyar hadsereg létszáma, amely 840 darab T72-es harckocsival, 840 száz milliméter feletti tüzérségi löveggel és 171 harci repülõvel rendelkezett.

Hazai iparunk, kis- és közepes vállalkozóink el vannak nyomva a multinacionális beruházók javára, mezõgazdaságunkat a Gyurcsány kormányzat nagybirtokok uralmává alakította át, a kis-és közepes családi gazdaságokat nem engedik megerõsödni. Ma a magyarság nagy része örül, ha egy nyugati, vagy egy izraeli tulajdonú gyárban állása van, és akár három mûszakot is vállal az európai szinten nevetséges 60-100 000 forintos (körülbelül 300-330 euró) bérért, holott, kedvezõbb feltételek esetén, saját mezõgazdasági, vagy ipari vállalkozásával ennek a sokszorosát kereshetné meg.

Látnunk kell tehát, mivé züllesztettek erõszakkal, (az uniós csatlakozást ránk kényszerítették, mert csak a tíz éven keresztül folytatott tárgyalások után kezdeményeztek népszavazást, ahová ezért sokan el sem mentek[7]) és hazugságokkal (a 90-es évek propagandája arról szólt, hogy majd a multik, a ,,mûködõtõke” felvirágoztatják az országot) bennünket, a független, és gazdag honfoglalóinkhoz képest!!

Jellemzõ példa, amit személyesen tapasztaltam egy izraeli tulajdonú multi legfelsõ vezetõjétõl: ,,Nem kell sajnálni ezeket a madzsarokat, stupidok, biorobotok ezek”.[8]

Elõzõ nap 16 óráig a névjegyzékbe felvett választópolgárok száma: 8 011 696

A szavazás napján a névjegyzékbe felvett választópolgárok száma: 30 673

Választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 8 042 272

Szavazóként megjelentek száma: 3 669 252

Kérdés: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?

Igen szavazat: 3 056 027, Nem szavazat: 592 690

Számoljunk egy kicsit! (8 042 272- 3 056 027)+592 690= 5 578 935!

Mit jelent ez? Azt, hogy több mint nyolcmillió választópolgár közül, az otthon maradókkal együtt több mint öt és fél millió nem akarta az Uniós csatlakozást! Ha akarták volna, elmentek volna szavazni. Jó okuk volt erre, de errõl a vezetõink nem akartak, és ma sem akarnak tudomást venni.

Mindezt tetézi még, hogy a szabad akarat nevében 1956-óta több mint hatmillió(!) magzatot gyilkoltak meg az abortuszok során, amelyeknek túlnyomó része egészséges volt. Szomorú és tragikus, hogy az 56 óta hatalmon lévõ, mindenkori magyar kormányok képtelenek hatékonyan szembenézni e nemzetpusztító folyamattal, sõt egyes politikai erõk a szabad akarat nevében helyeslik is az abortusz tömeges alkalmazását.

A Trianoni nemzetcsonkítás, a pusztító betegségek, a korán halálozások, az alacsony születésszám, az elmúlt fél évszázad alatti 6 millió abortusz, és a kivándorlási mutatók kipusztulásra ítéltnek mutatják Magyarországot. Egy nép életében az életellenesség, és a nemzetellenesség akkor uralkodik el, amikor meghasonlik önmagával, amikor eltávolodik Istentõl, és õsi, éltetõ gyökereitõl. Jézus Krisztus ezt így adja tudtunkra: „Ha valamely ország meghasonlik önmagával, az az ország nem állhat tovább fenn”. (Márk 3, 24). Ez a folyamat nálunk már évszázadok óta kezdetét vette, csak mostanra vált nemzetpusztító méretûvé.

Ismerjük azokat az ideológiákat, és embereket is, akik sokszor erõszakkal is képviselték a magyar nemzetet bomlasztó hangokat. Az elsõ bomlasztó az a politikai tömörülés, amely a kezdeteitõl fogva tagadta az életadó Istent, és helyébe az emberek által megvalósítható kommunista társadalom bálványának fantazmagóriáját helyezte. Mai gyermekeik, a szocialisták, és jobbkezük, a liberális elveket vallók köre szintén Isten nélkül akarja az ember, és a társadalom javát, a különbség csak annyi, hogy õk a liberális demokrácia bûvöletében élnek, amelynek fõ jelszava a ,,Legyen meg az Én országom!”, és a ,,Felépítjük az emberarcú globalizációt!”

A liberálisok által hangoztatott szabad akarat azonban, amely teret ad nem csak a magyar termõföldek eladásának, hanem a magzatok meggyilkolásának is, evangéliumi ismeretek, és Krisztusba helyezett hit nélkül emberi önzéshez, önkényhez vezet, ahol a pénz bálványa játszik Istent! A második bomlasztó, maga az identitásvesztett magyarság, amely enged a politikusok megosztó szándékának, elhiszi a jelszavakat, anélkül, hogy mögéjük nézne, vagy vállalná õsei által reáhagyott örökségét.

A kívánatos az lenne, ha vállalná: keresztény vagyok, és magyar! Ha ezt az Ige, és hiteles történelmünk ismeretében minél több magyar fennszóval ki tudná jelenteni, akkor fel sem merülhetne bennük a magyarságtól idegen, önzésre nevelõ eszmék hirdetõinek a követése.

Ez a pártosodás osztja meg ma a magyarságot, alkalmazva a római mondást: ,,Divide et impera!” azaz: ,,Oszd meg, és uralkodj!” Csak emlékeztetõül írom le, az MSZP 960 millió forint állami támogatás, 425 millió pártalapítványi támogatás, és 411 millió adomány felett rendelkezik hivatalosan. Ez összesen 1.796 millió forint. Ezzel szemben a FIDESZ 826 millió állami támogatással, 400 milliós pártalapítványi támogatással és 262 millió adománnyal gazdálkodik hivatalosan. Ez összesen szintén jókora summa, 1.488 millió forint. Ezek az adatok, és az említett pártok 1988 óta végzett áldatlan tevékenységei bizonyítják, hogy valójában önmagukért, a hatalomért dolgoznak hihetetlen erõbedobással, a nemzet pedig ennek a látszólagos szembenállásnak a szenvedõje.

Le merem írni: Ha a magyarság nem ébred fel Csipkerózsika álmából, és még évekig a pártokrácia piros (MSZP által gerjesztett), és narancsszínû (FIDESZ által gerjesztett) ködében fog élni, az nemzeti katasztrófával fog járni minden tekintetben!

Jövõnkrõl: A kívánatos az lenne, ha történelmünk tanulságait levonva, Magyarország geopolitikai helyzetét figyelembe véve, és õseink által reánk hagyott történelmi örökségeinket felvállalva, egy brüsszeli igától független, Trianon elõtti határokon belül szervezõdõ nemzet, az új, és megújult Nagy Magyarország valósulna meg, akár alkotmányos monarchia formájában. Horthy Miklós kormányzó elévülhetetlen érdeme, hogy az alkotmányosság helyreállításával az 1541-ben megszûnt magyar állam helyére visszaállította hagyományos államformánkat, a magyar királyságot.

Ez az ország csak úgy gyarapodhat, és élhet békében, és az idegen érdekek kiszolgálásától szabadabban, ha saját, erõs gazdaságot épít fel a magyar kis- és közepes vállalkozások felkarolásával. Kiváló minõségû termõföldjeinken a családi gazdaságok még exportra is termelhetnének az önellátáson kívül.

Közgazdászok számítása szerint a magyar vidék akár két-három millió embernek is adhatna megélhetést biztosító munkát. Kedvezõ családpolitikával néhány évtized múlva elérhetnénk a 15-20 milliós lélekszámot! Ezt az országot csak egy igen nagyszámú, - legalább 2-300 000 fõs! - és gyors reagálású honvédõ erõ védhetné meg ellenségeitõl.

Indokaim: Magyarország Izraelhez hasonlóan ellenséges környezetben él évszázadok óta, amely, mint tudjuk állandó ostromállapotra rendezkedett be. Mint fentebb soroltam, egész történelmünk az idegenek bomlasztó aknamunkájáról, és meg-megújuló támadásairól tanúskodik, melyek ellen folytonos önvédelmi harcot kell vívnunk. 1008 év keserves, véres küzdelmei ellenére immáron egyre fogyatkozunk, gyengülünk, zsugorodunk.

Magyarországot nyugatról az európai nagyhatalmak - Ottók- Habsburgok – késõbb keletrõl a szovjetek használták negyven éven át, ma pedig a balliberális brüsszeli vezetés használja fel. A kétkedõknek ajánlom elolvasni az eunyet.hu részletes kimutatását a milliárdos EU sarcról, valamint Polyák Endre[9], és Drábik János[10] idevonatkozó tanulmányait. is. Az oroszok, ha úgy hozza az érdekük, még fogják is használni országunkat: ,,Magyarországgal nagy terveink vannak!”[11]

Ezért még egyszer hangsúlyozom: önvédelmünk, és életterünk érdekében nincs más utunk, mint egy nagy gazdasági-, és katonai potenciállal rendelkezõ állam felépítése, a bomlasztó, és megosztó erõk hatalomból való kizárása mellett! Ebbe sajnos, a pártokrácia résztvevõjeként a liberális gyökerû FIDESZ is beletartozik, a 38 százalékos támogatottsága (2007. júliusi mérés) ellenére is, mivel a nemzeti érdekeket, és az elszakított testvéreink autonómiáját sem képviselte kellõ radikalizmussal, arról nem is beszélve, hogy a Szent Korona Történelmi Alkotmányunk közjogi visszaállítására sem tett kísérletet.

Délen és északon pánszlávista, magyargyûlölõ vezetésû, szláv nemzetek vesznek minket körül, amelyeknek a magatartása immár Európai Uniós tagként sem változott.

Lássuk tehát be: szó szerinti rendszer váltásra, és a Trianon elõtti határok visszaállítására van szükségünk, hogy a Nagy Magyarországon végre a demokratikus, és gazdasági konszolidáció útjára léphessünk.

Ellenkezõ esetben egy identitásvesztett, ún. Dél-amerikai típusú bérrabszolga gyarmattá válunk, csak nekünk nem az USA lesz a fõ kizsákmányolónk, hanem Izrael, és az Európai Unió befektetõi. Ennek 1988 óta számos jelét lehet megfigyelni: 2007 február végén zártkörû tanácskozást tartott a budapesti Soros-egyetemen a Világbank. Az elõadók elmondták, hogy elképzelésük szerint Magyarországon csak 8 millió lakosnak kellene élni. Ebbõl kétmillió u.n. ,,narrow minded” (szûkmarkú, fukar) szakember legyen, a többi 6 milliónak pedig a hátteret kellene biztosítania. Az elõadók úgy vélték, azokat a magyarokat, akik egy bizonyos szellemi szint fölé emelkedtek, ösztönözni kellene a kivándorlásra. A világbanki instruktorok üdvözölték ugyan a kormány oktatási és egészségügyi reformját, de hozzátették, véleményük szerint a kórházi ágyak számát tovább kell csökkenteni, a reform utáni állapot felére.

Ezt követõen - közölte egy oda meghívott, de a hallottakon nagyon felháborodott magyar üzletember a Demokratával - egy 30 fõs még zártabb körû tanácskozásra került sor, ahol a jelenlévõ pénzügyi és kormányzati emberekkel ismertették azt a forgatókönyvet, amit a továbbiakban követniük kell, s amit a Demokrata informátora szerint 30 évre titkosítottak.

Ha a jelenlegi folyamatok fogják uralni a hazát, néhány év múlva teljesül a Világbank akarata, és egy olyan, hat millió fõs ,,magyarság” fog itt élni, amely csak halvány árnyéka önmagának, és kényszerbõl, teljes mértékben idegen érdekszférákat szolgál ki!!

Sokan nem tudják, ezért ide írom: a multiknak nyújtott, egyedi beruházási kedvezmények, azon túl, hogy igazságtalanok a hazai vállalkozókkal szemben, ellentétesek az Unió jogszabályaival, és a FIDESZ 1998-2002-es kormányzása idején többször szólt is ellene az EU!

A pártokrácia által 1988-tól felvállalt "appeasement", azaz a lecsendesítés vagy Fidesz nyelven szólva a ,,múltnélküliség”, ,,a tisztalap politikája” a nyugalom érdekében Trianonnal kapcsolatban, a történelemben még mindig megbosszulta magát. Az elcsatolt területeken élõ magyarság helyzetében különösen magas az ár, hiszen így bátran inzultálják, verik õket a vérszemet kapott szlovák és a román ,,europolgárok”. Az osztrákok talán hagyták Dél-tiroli testvéreiket elnyomni? Addig nem nyugodtak, amíg el nem érték testvéreik számára az autonómiát!

Ausztriának hosszú évtizedeken át nem is volt diplomáciai kapcsolata Olaszországgal, és elszakított 270 000 testvérük ügyét az ENSZ elé vitték. A mi politikusaink miért nem vitték az elszakított 3 000 000 magyar ügyét az ENSZ elé? Ennek a nemzetietlen, gyáva politikának az eredménye az az agresszív, terrorizáló magatartás, amivel szomszédaink a magyarokat üldözik, továbbá az is, hogy szomszédunk még a Dunát is el merte terelni, a másik jelenleg a Rábát szennyezte el.

Mivel az Európai Uniós csatlakozásunk óta nemzeti önrendelkezésünk nagymértékben gyengült, egyszer és mindenkorra véget kell szakítani annak a szellemiségnek, miszerint mi csupán kultúrnemzet vagyunk, nemzeti létünket éljük ki a hungaricumokban, a gazdaságunk szabályozását bízzuk a brüsszeli döntéshozókra, a honvédelmünket pedig bízzuk a NATO-ra. Ez a felelõtlen törekvés a magyar nemzetre olyan káros folyamatot indított el, amely a világeseményekben csak sodródó népességgé teszi a magyarságot, amely nemhogy sorsát nem képes intézni, de arra való igényét, tehát nemzeti létezésének igényét adná fel. A minél teljesebb önfeladás helyett, a gazdaságát, és önigazgatását saját érdekei szerint elõtérbe helyezõ, önszervezõ államra van szükség, amelynek megvalósításához mind a szellemi alapok (Történeti Alkotmányunk) mind a képzett emberek léteznek.

Ha minden marad változatlanul, akkor nem csak Trianon felülvizsgálatáról – amelynek van járható, jogi útja(!): a mindenkori magyar kormány adhat be kérelmet a Trianon Commitée-nek - és rendezésérõl maradunk le örökre, de mondjuk ki õszintén:

A mostani politika hosszútávon egyenesen a magyarság teljes asszimilációhoz, azaz beolvadásához vezet, a globalizálódó, és kollektivizáló Európába, miközben gazdasági javairól, (a nemzeti vagyon nagyobb része már idegen tulajdonban van) és önrendelkezésérõl (az európai uniós csatlakozás, és a lisszaboni szerzõdés során aláírt szerzõdések) is le kellett már mondania.

Ez egy újabb Trianon magyarok! A mindenkori magyar kormány ezekkel a genocidiális folyamatokkal egyetértett, sõt a liberalizmus, és az európaiság álcája mögött súlyos milliárdokért (lásd fentebb) aktívan közre is mûködött benne.

Milyen eszközeink vannak?

Van hiteles õstörténetünk, amire büszkék lehetünk, van keresztyéni hitünk, és van Szent Korona Történelmi Alkotmányunk! Juttassuk közösen érvényre õket, hogy megvalósulhasson :

A Szent Korona Magyarországa!

Végezetül álljon itt egy idézet 1905-bõl, amelyet a debreceni lelkésztárból gyûjtöttek:

,,Mi nem vagyunk Jákob népe, ki könnyû szerrel megvált a földtõl: õ elõtte csak az anyagi jólét, a kenyértermõ vidék, a jó "legelõ" volt az irányadó, s ahol ezeket feltalálta, ott lelte meg hazáját. Mi nem így vagyunk ezzel! Minket ide, ehhez a földhöz köt múltunk minden eseménye, jelenünk minden boldogsága, jövõnk minden reménye, szívünk, lelkünk minden édes vágya és emléke. Csak mi emelhetjük magasra az országot!”

[5] Paul Belien: Egy interjú Vladimir Bukovsky volt szovjet disszidenssel az EU diktatúráról. 

[9]Polyák Endre: Halmozódó magyar adósság. http://www.newyorkpolgarikor.com/reszletes.asp?MainID=1&HirID=23049