DOBSZAY KÁROLY EMLÉKEZETÉRE
- Részletek
- B.Kiss-Tóth László
- Találatok: 958
|
B.Kiss-Tóth László:
DOBSZAY KÁROLY EMLÉKEZETÉRE
 Az 1952. szeptember 14-én Pécsett született és egy Pécs melletti faluban nevelkedett jobboldali költő (és reklámgrafikus) 1978-ban kalandos körülmények között Olaszországba disszidált, majd onnan '79-ben az NSZK-ba ment át, ahol politikai menedékjogot kért (és kapott,) és Dortmundban telepedett le. A pécsi Művészeti Gimnáziumba és Szakközépiskolában tanult, de a tanulmányait már az NSZK-ban fejezte be. Újságírói karrierje a '80-as évek elején kezdődött, amikor összehozta a sors a nyugati magyar emigráció és az emigrációban működő Hungarista Mozgalom jeles egyéniségeivel: Ujlaki Miklóssal, Fabó Lászlóval, Koós Kálmánnal, Polgár Lajossal, Major Tiborral, Wass Alberttel, Alföldi Gézával, Marschalkó Lajossal, Fiala Ferenccel. Szerkesztője volt a Németországban kiadott az Út és cél hungarista lapnak, munkatársa a Hungarista tájékoztatónak, az Új Hídfőnek, a Szittyakürtnek, az Új Rend NSDAP/AO újságnak, Szász Lóránt amerikai Magyarok Vasárnapjának és a Kuruc.info-nak, főszerkesztője a Magyar Összetartásnak, később a Szittyakürtnek és a Budapesten kiadott Front című újságnak. Nemrégiben a Magyar Összetartás jogutódját, a Kitartást alapította meg. A Gede-testvérek által kiadott könyvek borítóit, mint reklámgrafikus, ő készítette. Több éven keresztül a Magyar Nemzeti Front (mozgalom) tanácsadója, Schuster Lóránt helyettese volt.
Néhány nappal ezelőtt értesültem arról, hogy 69 éves korában, 2021. szeptember 20-án érte utol a halál.
Az Úr adjon neked örök nyugodalmat, Küzdőtársam!
*B.Kiss-Tóth László 2021.10.01.
*
Dobszay Károlynak, a 2004. december 5-i Nemzeti Szégyen napjáról három nappal később írt : Ne féljetek, nem megyünk haza! c. nagysikerűvé lett versét (Budapesten, a Testnevelési Főiskolán megrendezésre került műsorban) a felvidéki Sepsiből való és a TNF-en tanuló Takács Gabriella mély átéléssel mondja el...
 Videó: https://www.youtube.
Ha ez a videólink kattintással nem nyílik meg, akkor próbáld meg a cikk végén lévő mellékleti területen a képre vagy a kép feletti címre kattintani. Köszönöm.
*
 Alábbi néhány versének szövegéből kitűnik tiszta érzelemvilága és nemzeti eszmeisége.
A GOLGOTÁN
(A Magyar Mártírok emlékére)
sziszegte a tömeg, az arcokon furcsa mámor ült, s míg a nap fáradt szemén vádlón megpihent, a kötél halkan megfeszült. Aztán zengett az udvar, rikoltott a síp, győztesen dörögtek a dobok -elnyomva végső sóhaját: „Harmadnapra feltámadok!“ KESERGŐ
(Sértő Kálmán ébresztése)
Helyetted a vártán, Édes-bús álmodból Ébredj Sértő Kálmán. Kocsmai asztalod Zsiványok tanyája, Poharadból isznak Nem számít az ára. Ne keresd, ne keresd, Nincsen már országunk. Fényes, nagy utakon Hej de rég nem járunk. Pénz lett az istenünk, Öngyilkos az álmunk A nagy magyar éjben Bujdokolva várunk. Édes-bús álmodból Ébredj Sértő Kálmán, Versbe ölt bánatod Elégett a máglyán. Ébreszd az alvókat Lázíts új csatákra Káromkodj még egyszer Bele a világba... Vádollak, Hungária!
Egykor gyönyörű, büszke nő Idegen hódítók ágyasa lettél Te, a legdrágább drágakő Vádollak, Hungária! Tested, lelked immár eladó Egykor elérhetetlen álom Ma veled hál bitang és csaló Vádollak, Hungária! Halottaid még mindig temetetlenek De a véred szívó vámpírt Kebledre öleled Vádollak, Hungária! Napod már régen nem ragyog Kik érted harcba szálltak Te mindig bitóra juttatod Vádollak, Hungária! Egykor gyönyörű, büszke nő Csak fénytelen üveg vagy már Üveg és néma kő *
|
|
