SZENTENDREI NYILATKOZAT
- Részletek
- B.Kiss-Tóth László
- Találatok: 753
12 évvel ezelőtt lett megfogalmazva és közölve az alábbi Szentendrei nyilatkozat, azonban ezügyben mindezidáig mégsem történt semmi. Hiába bíztak abban az aláírók, hogy a nyilatkozatuk majd (gondolom a hatalom részéről) visszhangra talál, sem a Bajnai az utolsó néhány hónapjában, sem a kétharmados-parlamentes Orbán-kormány az eddigi 11,5 évében nem léptette életbe a Szent Korona alkotmányos, tartalmi-eszmei jogfolytonosságát. Egyik oka feltételezhetően ezen nyilatkozat I./4.-ik pontja volt. Nem merték vagy nem akarták visszakérni a galád módon elvett országrészeinket és (vajon melyik korszakbeli?) társországainkat. Orbánék többször módosított Alaptörvénye valójában köszönő viszonyban sincs sem a Szent Korona Tannal, sem a Szent Korona Értékrenddel, hiába is beszélnek a jogfolytonosságról. *B.Kiss-SZENTENDREI NYILATKOZAT
Balogh Sándor professzor (USA) meghívását, a Gyarmati Péter professzor szervezésében megtartott, helyzetelemző, a Szent Korona jegyében, kiútkereső ankétra és azt követő nyilvános fórum tartására az alulírottak fogadták el. Katona Ferenc, betegsége miatt, írásban küldött vitairatot.
A jelenlévők – érvek ütköztetésével - megállapították, hogy miben értenek egyet, és azt is, hogy miben tér el véleményük egymástól. Ez alapján azt a következtetést vonták le, hogy az azonosság meghatározó és ezért – különös tekintettel arra, hogy a különbségek sem kizárólagosak egy-egy kérdésben – a további együttműködést lehetségesnek, sőt, szükségesnek tartják.
Az ankét bizonyította, hogy a megegyezési szándékkal vitát vállaló, felkészült, gondolkodásban egymástól eltérő emberek nemcsak képesek a párbeszédre, hanem az azonosság és különbözőség megállapításával képesek a közös továbbgondolkodásra is.
I. Irányok és célok.
1. A Szent Korona alkotmányos jogfolytonosságát vissza kell állítani.
2. Hírdetjük, hogy a Szent Korona Értékrend az állam és a személy szabadságát jelenti, szemben a köztudatba mosott feudalista, diktatórikus képzetekkel.
3. A Szent Korona élő személy, akinek főhatósága (királysága) - testének a személy és a terület kettőst megvalósító egységén alapulva - megkérdőjelezhetetlen.
4. A megbukott neoliberalizmus egyetlen lehetséges és szükséges alternatíváját a Szent Korona Országainak mintaként történő visszaállítása adja.
5. A népszuverenitáson alapuló állam esendő a tömegbefolyásolás révén, ami mindannyiszor bizonyított és ezért alkalmatlannak tartjuk. A népszuverenitás fogalmilag ellenkezik a Szent Korona szuverenitás elvével, azonban a demokratikusan kifejtett népakarat része a Korona Tannak.
6. Ezt a nyilatkozatot mindannyian, egyénenként is, a rendelkezésünkre álló eszközökkel terjesztjük Magyarországon és külföldön egyaránt. Nyilatkozatunkhoz minden vele egyetértő aláírásával csatlakozhat.
A Szent Korona Tan dogma-megfogalmazó diszciplína, államiságunk ezeregyszáz éves történelmének lenyomata, amely magába foglalja történelmi hagyományainkat is. A Szent Korona Értékrend gyakorlati alkalmazása a Tan és a jelenkori sajátosságok figyelembe vételével történő szakralitás és logikai értelmezés alapján lehetséges és szükséges.
2. A judeo-kereszténység értelmezése.
A zsidó és a keresztény istenkép, valamint a talmudi és a bibliai felebaráti fogalom és erkölcsi normák lényegileg térnek el egymástól.
3. A Szent Korona alkotmányossági jogfolytonossága és annak megszűnése. A pontos időpontot nehéz meghatározni, de ebben avonatkozásban nem is lényeges, mert a nemzeti függetlenség 1944. március 19-ével, a német megszállással megszakadt, ezért az azóta keletkezett bármilyen jogi változás érvénytelen, egészen a jogfolytonosság helyreállításáig, amely azonban mindmáig nem történt meg.
4. A Szent Korona Tan szerepe a magyar jogfejlődésben és a jelenlegi alkotmányozási kérdésben. Az 1944. március 19-ig történt jogfejlődés alapja a Szent Korona Tan volt. Az azóta eltelt időszak jogalkotásával és jogalkalmazásával kapcsolatban – különös tekintettel a jelenlegi történelmi helyzetre- a hagyomány szerepének értelmezése szükségszerű.
III. Feladataink.
1. A vezető egyéniségek szerepe történelmünkben kérdéskör megtárgyalása idő hiánya miatt elmaradt. Szervezzünk mielőbb egy találkozót ennek a kérdéskörnek a megbeszélésére, kiegészítve a jelen ebbéli hiányának megtárgyalásával, javaslatokkal. Ez alkothatna egy második Nyilatkozatot.
2. Az aláírt Nyilatkozat terjesztésével és visszhagjával kapcsolatban találkozni fogunk. A találkozókra további szereplők bevonása is lehetséges.
3. Reményünk, hogy ezen Nyilatkozatunk olyan visszahangra talál, amely feljogosít minket (esetleg felhatalmaz) további lépések megtételére.
Kelt Szentendrén, 2009. szeptember 10-én.
Bakos Batu, Balogh Sándor, Fáy Árpád, Gyarmati Péter, Halász József, Kocsis István. Katona Ferenc, Tóth Zoltán József és Zétényi Zsolt távollétével. de egyetértésével.
