C.19.png A COVID-19-VAKCINÁK HATÁSOSSÁGA
 
 
Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
https://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/26397/covid-19-vedooltas-osszefoglalo
linken található, tárgyilagosnak tűnő, ugyanakkor a covid-ellenes oltást inkább támogató cikke elég hosszú, ezért csak néhány érdekes részletet másoltam ide:

COVID-19-VAKCINÁK HATÁSOSSÁGA
Szputnyik V - 97,6%
Pfizer/BioNTech - 95%
Moderna - 94,5%
AstraZeneca/Oxford, Covishield - 82%
Sinopharm - 79,4%
Johnson & Johnson - 67%
Convidecia (CanSino) - 65,3%
 
1. Hogyan működnek?

mRNS típusú vakcinák - A Pfizer/BioNTech és a Moderna által fejlesztett vakcinák egy teljesen új technológia alapján készültek: a vírus tüskefehérjéjének genetikai kódját egy lipidburokban található mRNS molekulával juttatják be a sejtbe, ennek segítségével a sejt elő tudja állítani a tüskefehérjét, amely a sejt falára kerülve immunválaszt vált ki a szervezetből. Tehát maga a vírus semmilyen formában nem kerül szervezetünkbe ezzel az oltóanyaggal.

Vektor alapú vakcinák - A vektor alapú vakcinák közé tartozik az Oxford-AstraZeneca által fejlesztett vakcina (Vaxzevria), az orosz Gamaleja Intézet által készített Szputnyik V, illetve a hazánkban már engedélyezett, de jelenleg nem alkalmazott vakcinák: a Johnson&Johnson vakcinája, a kínai CanSino vállalat által gyártott Convidecia és az indiai gyártású CoviShield.

Ezek fejlesztésénél szintén egy új technológiát alkalmaztak, bár ez a technológia már évek óta ismert és kutatott. Lényege, hogy a tüskefehérje génjét egy olyan DNS-szakasszal juttatják be a szervezetbe, amelyet egy adenovírushoz kapcsolnak. Az alkalmazott adenovírussal az emberi szervezet nagyon ritkán vagy még nem találkozott korábban, így kiváltható az immunválasz (az adenovírusok egyébként megfázásszerű megbetegedést okoznak). Az AstraZeneca és az indiai CoviShield esetében csimpánz adenovírust használnak vektorként a DNS bejuttatásához, míg az orosz vakcina két különböző humán eredetű adenovírust tartalmaz. Ennek oka, hogy mivel az adenovírus humán eredetű, ha a szervezet esetlegesen immunválaszt generálna az egyik ellen, a másik miatt a vakcina hatásossága nem csökken. Az indiai Covishield egyébként gyakorlatilag az AstraZeneca által fejlesztett vakcina indiai változata, így annak adatai az AstraZeneca oltásával megegyeznek.

Elölt vírust tartalmazó vakcina - A kínai Sinopharm vállalat által fejlesztett oltóanyag, egy évtizedek óta létező és számos ma használatos oltásnál is alkalmazott technológiával készült: a vakcina elölt koronavírust tartalmaz, így a szervezetbe jutva megbetegedést nem tud okozni, a fehérjéi azonban immunválaszt váltanak ki.

Mind a három technológia esetén a lényeg az, hogy élő koronavírus (SARS-CoV-2) nem kerül a szervezetbe, így megbetegedést egyik sem vált ki. A vírus fehérjéivel való találkozás azonban képessé
 fertőzéssel szemben.
A szerző az indiai CoviShield  hatékonyságának %-át nem említi.
*B.Kiss-Tóth László 2021.05.11.