Teória a világválság kialakulásáról

A magyar hatalom képlete: a külföldi nagytõke titkos háttéralkuval kialakította a régi pártfunkcionáriusok, titkosszolgálatok segítségével az õt feltétel nélkül kiszolgáló politikai-gazdasági elitet, akik mostanra fasizálták a politikai rendszert. /Fasizmus: a nagytõke és a hatalom összefonódása, hatalmának mindenáron való biztosítása./

Gondolatkísérlet, Lehetett akár így is..

A legnagyobb haszonnal mûködtethetõ iparágak a:

• Pénzügyi vállalkozások / bankok, biztosítók, brókercégek, …/
• Energia / olaj, áram, gáz…/
• Fegyvergyártás
• Gyógyszergyártás
• Vegyipar
• Mikroelektronika / hardver, szoftver/
• + az élelmiszeripar / stratégiai jelentõsége miatt /

Még két nagyon fontos dolog szükséges, nem is annyira a jövedelmezõsége, inkább a befolyása miatt , amin keresztül irányítani, befolyásolni lehet az embereket:
• egyik a média, ami egy önálló hatalmi ággá vált / e nélkül, a médiával szemben ma nem lehet hatalmat gyakorolni /
• a másik a titkosszolgálatok mûködtetése, felügyelete. / Oroszországban pl. önjáró lett, saját lábára állt, átvette a hatalmat/

A fentiek végiggondolása után a tõke TULAJDONOSAINAK nem is kell személyesen részt venni a napi politikában, csak a pártokat és azok irányítóit kell "támogatni" jól megfizetni, bármelyik párt nyer, a befolyás érvényesíthetõ legyen. A választóknak pedig meg kell hagyni azt az illúziót, õk valamiben is döntenek…pedig a szavazatok leadása után évekig csak nyûgöt jelentenek a választottaknak..Véletlen lehet, hogy USA-ban, egy 300 milliós országban csak 2 párt van, akire szavazni lehet? És a jelszó a médiában választások idején: AMERIKA VÁLASZT!

Mindent a tõke, a pénz, ennek tulajdonosai: a magánbankok, a hitelek mozgatnak..
A világot az információ és a pénz birtoklásával, visszatartásával, adagolásával lehet irányítani, és virtuálissá tenni.
A való világban csak azt lehetne elosztani, amit megtermeltünk. A bank a hitellel megelõlegez jövõbeni jövedelmeket, betáblázza, eladósítja azokat, a tulajdonos szempontjából elvesz a valós, megtermelt bevételébõl, gyakorlatilag tulajdonostársa lesz az adósnak. A tõzsdén, a tõkeáttételeken keresztül pedig befolyásolja, irányítja az árakat, a gazdasági folyamatokat. Ezek a folyamatok a nagytõke érdekei szerint irányítottak, és éppen ezért a többség, az emberiség érdekei ellen hatnak. / pl. a túlzott ipari termelés miatti éghajlatváltozás, felmelegedés, háborúk /

A fent említett iparágak bonyolult kereszttulajdonlás alapján gyakorlatilag mindössze néhány család tulajdonában vannak.
Ami nem azt jelenti, személy szerint õk mûködtetik a piacvezetõ vállalatokat, hanem jól megfizetnek akár fejvadász cégek által felhajtott jó képességû üzletembereket. Innentõl kezdve válik a hétköznapi ember számára veszélyessé ezeknek a vállatoknak a léte, mûködése, mert ezek nem az emberi közösség javát, hanem a tulajdonosaik érdekét kell hogy szolgálják akkor is, ha az szöges ellentétben áll akár a józan ésszel: lásd pl. a túlzott termelés, energia felhasználás miatti felmelegedés, környezetszennyezés. Ez ellen tiltakoznak is az emberek. Ennek a mozgalomnak az élére is saját emberüket állították a fent említett tulajdonosok pl. Al Gore személyében, aki lassan emblematikus figurája lesz a környezetvédelemnek, miközben a nagytõke bízta meg ezzel a feladattal.

Korábban, a hidegháború alatt, a „kétpólusú világban” nagy üzlet volt a fegyvergyártás, hiszen kellett a kialakított ellenségképpel, a szovjet "Gonosz birodalmával" lépést tartani a fegyverkezésben. / A kapitalizmus alapeszménye az egyén jogainak, gazdagodásának abszolút elismerése a közösséggel szemben, míg a kommunizmus alapja ennek fordítottja volt, - bár mindkét rendszert ugyanaz a nagytõke finanszírozta. A lényeg, keresni, gazdagodni mindenen! /
Fontos volt az „elrettentés”, az erõfölény deklarálhatósága, bármi áron. És itt a hangsúly: bármi áron, hiszen ezek a fegyverkezésre fordított költségek nem ellenõrizhetõek, elég volt a nemzetbiztonságra hivatkozni, és máris szaladhatott a jó vastag ceruza a papíron..pl. ûrfegyverkezés, csillagháború..Az amerikai hadsereg évente 180 Mrd usd-t költ csak üzemanyagra.
Ehhez jött a mesterségesen kirobbantott, majd elnyújtott, amerikai részrõl megnyerni sosem akart vietnámi háború, ahol a cél az államkasszából kivenni háborús kiadásokon, megrendeléseken keresztül minél több pénzt, és az új fegyvereket a gyakorlatban kipróbálni. / Ma már bevallják, a vietnami háborút kirobbantó ton-kin-i öbölbeli USA hadihajókat ért támadás nem volt igaz.. /
Kennedy elnök elleni merénylet azután történt, hogy rendkívüli televíziós beszédet tartott egy létezõ, veszélyes háttérhatalomról, ami ellen kérte az amerikai nemzet összefogását. A háttérhatalom legnagyobb sérelme az volt az ír származású és katolikus JFK-vel szemben, hogy a FED törvény visszavonásával ismét valódi pénzt - Lincoln Greenback-jéhez hasonló állami dollárt - kívánt bevezetni a FED magánbankjegye helyébe.
Amerikában két olyan ember volt, aki más rendszert próbált bevezetni. Az egyik Abe Lincoln, aki a háború finanszírozására saját bankjegyeket nyomtatott, kamat- és adósságmentesen. A London Times akkoriban így cikkezett Lincoln lépésérõl:

"Ha az Észak-Amerikai Köztársaságban bevezetett rosszindulatú gazdaságpolitika megszilárdul, az ottani kormány költségek nélkül juthat saját pénzhez. Kifizeti adósságait, és adósságoktól mentes marad. Saját pénzzel fog rendelkezni, mely a kereskedelemhez szükséges. Gazdagabb lesz, mint bármely kormány a civilizált világ történelme során. A világ minden vagyona, és lángelméje Észak-Amerikába áramlana. Egy ilyen kormányt el kell pusztítani, máskölönben õ fog elpusztítani minden monarchiát a földgolyón."

Az angol bankárokat értelemszerûen felháborította a hír, hisz jókora kamattól estek volna el. Lincolnt nem sokkal a háború után valaki meggyilkolta.
A másik John F. Kennedy, aki 1963 júniusában aláírta a 11110-es elnöki parancsot (executive order), mely lehetõvé tette számára, hogy az ország üzemeltetése végett saját pénzt bocsásson ki. Úgynevezett 'United States' bankjegyeket nyomtatott, fittyet hányva a Federal Reserve bankjegyeire (melyet ugye kölcsönkaptak, kamatra).
Kennedyt 1963 novemberében meggyilkolták. Halála után EGY NAPPAL(!), utódja, Lyndon B. Johnson visszahívatta a Kennedy által kibocsátott több mint négymilliárd dollárnyi készpénzt, effektíve megsemmisítve azt, és visszaállítva a Federal Reserve bankjegyeit.
Összesen két amerikai elnököt gyilkoltak meg, amíg hivatalban volt. Mindkettõ az ország bankjegykészletét akarta megreformálni.

A 70-es évek elején már nem volt tovább magyarázható, elhúzható a vietnámi háború, új lehetõség kellett találni az államkassza megcsapolásához.
Ez idõben jelent meg a magántõke az egészség biztosításban az USA-ban, ami dollár milliárdokat hoz a rendszer mûködtetõinek, és kiszolgáltatottá teszi azokat, akinek kisebb vagy nincs elegendõ jövedelme a drágán üzemeltetett rendszer igénybevételéhez . / Lásd Sicko C. film /

Ekkor következett a kínai ping-pong politika, amikor is az amerikai elnök bankárokkal, üzletemberekkel Kínába érkezett, és a megállapodások után indulhatott a kínai gazdasági felemelkedése, ami eredményeként a Kínában keletkezett, kínaiak által megtermelt javak ellenértéke nem a munkásokhoz került, a pénz a bankon keresztül visszaáramlott Amerikába.
Papírokért, államkötvényekért cserébe: ami azt jelenti, jórészt Kína finanszírozza az amerikai államot, az államkasszában lévõ amerikai adópénz így ismét elérhetõvé, kivehetõvé vált, és a magán bank / FED / által kibocsátott pénzen lévõ kamat tovább termeli a mesés hasznot, növeli a magántõkét a bankárok számára a közpénzekbõl.

A 80-as évek végén a keleti blokk összeomlása / inkább megszüntetése /után új ellenségképet kellett kialakítani a fegyverkezés, fegyvergyártás folytatásához.
Irak 90-es évek elején " valahogyan, valamiért" megtámadta Kuwaitot, és ismét szükség volt a fegyverkezésre, a háborúra, amit finanszírozni kellett. / Érdemes megvizsgálni, kik kapták az ehhez kapcsolódó állami megrendeléseket. /
Az amerikai haderõ visszafoglalta Kuwaitot, elfoglalta Irak egy részét, de nem vonult be Bagdadba, - sõt kivonult Irakból - Husszein akkor még a helyén maradhatott, hogy ellensúlyozza Iránt.
Az elsõ Öbölháborút követõen Szaddam Husszein iraki elnök eltörölte az addig használt iraki rendeleti pénzt és újat bocsátott ki („Szaddam-dollár”), de a politikailag elkülönült kurdok(„svájci dinár” néven) továbbra is használták az ország északi részén minden központi hatóság vagy áru fedezete nélkül. Ez a minden fedezet nélküli pénz több mint egy évtizedig – a második Öbölháborút követõ rendszerváltás utáni cseréig – viszonylag szilárd és erõs volt. Ezért kellett Szaddamnak mennie, és ezért ellenség a kurd nép, a saját pénz miatt.

Késõbb még több pénzre volt szüksége az USA valódi irányítóinak.
Ekkor kezdtek "terrorista akciók" nyilvánosságot kapni a sajtóban, ami bizonyította, szükség van az erõs államra, és annak fegyverkezésére. / Ekkor kezdtek emlegetni egy olyan szervezetet, aminek vezetõje állítólag egy szaudi milliomos család tagja. Ez a szervezet kisebb akciókat hajtott végre, megtámadott amerikai érdekeltségeket a világban, még egy hadihajónak az oldalát is felrobbantották.
A New yorki ikertornyokat 2001 júliusában vette meg új tulajdonosa, és bebiztosította terrortámadás ellen. 2 hónap múlva mehetett a biztosító pénztárához.
Itt meghalt közel 3000 ember, pedig a 2 toronyban általában 40 – 60.000 ember dolgozott.
Három nappal a támadás után az amerikai elnök 150 milliárd dollárt kért és kapott a terrorizmus elleni háborúra. Bár néhányan vitatják egyes repülõgépes támadások megtörténtét.
Afganisztánt, a terroristák állítólagos kiképzõ és búvóhelyét lebombázták, a hegyekben lévõ barlangokat is, 1 millió dolláros lézervezérlésû bombákkal...
Afganisztán valódi bûne az lehetett, hogy a tálibok – akik korábban átvették a hatalmat – betiltották a mák, azaz a kábítószer alapanyag termesztést, amibõl a CIA korábban nagy hasznot húzott, hiszen ebbõl fedezte költségvetése egy részét.
2001 09 11 után az USA-ban elfogadtatták a patriot törvényt, szigorú, szinte mindenható ellenõrzést lehetõvé téve az emberek felett.

Az iraki olajat könnyû kitermelni, önköltségi ára a 70-es években 1 usd/hordó volt. Viszont ennek hasznát Husszein nem akarta megosztani senkivel, nem akart tulajdonostársat maga mellé.
Ezután egyszer csak kiderült,több írásos bizonyíték is volt, hogy Husszein tömegpusztító fegyvereket vásárol, rejteget , gyártat Irakban, és ráadásul régebben megtámadta Kuwaitot.
Az amerikai csapatok ezért bevonultak Irakba, "demokratizálták, felszabadították" az iraki népet. Meg az olaját.

Irak orosz befolyási övezet volt, az oroszok mégis "szó nélkül" tûrték, hogy amerika átvegye az irányítást Irakban. Közben mégis történt valami, ami érthetõbbé teszi a helyzetet. Az orosz olaj és földgáz Hodorkovszkíj nevú úr birtokolta, akirõl kiderült, adócsaló. Ezért börtönbe került, az olaj és a gáz pedig az új orosz hatalmi elit kezébe. Az emelkedõ olaj, arany ár miatt az oroszok idõ elõtt visszafizették adósságukat, a nyugat pedig szó nélkül vette tudomásul az einstandot.

2005 07 05 London 56 halott, 4 terrorista, Spanyolország vonat robbantás, közel 200 halott…Németországban nem robbant fel a terroristák bombája a vasútállomásnál…ezek is igazolják, terroristák pedig vannak…

Az olaj árát az iraki olaj megszerzése után emelni kezdték a tõzsdén. 30 usd -ról egészen 150 usd közelébe.
Ezzel hatalmas olajbevételeket értek el a tulajdonosok.
Az USA dollárt pedig 2001 õszétõl gyengíteni kezdték, mert így lehetett drágán eladni dollárért az olajat, ezzel sok dollárt keresni.

Közben az amerikai jegybank szerepét betöltõ magánbank, a FED csökkenti a kamatot, ezzel pénzbõséget teremtve a gazdaságban.
Így az ezredforduló után az ingatlanok árait Amerikában és Angliában mesterségesen engedték emelkedni, sõt másodlagos jelzálogokat alapítottak rájuk, / az ingatlan virtuális értéknövekedésére is hitelt vettek fel a tulajdonosokkal / amirõl tudható volt, mennyire veszélyesek, hiszen a jelzálog értékén múlik az egész rendszer. / Ezért távozhatnak talán több milliós végkielégítéssel, "hallgatási pénzzel" a bankok vezetõi. /

Az amerikai választások elõtt, 2008 nyarán elkezdték hirtelen erõsíteni a dollárt, mert az angol és amerikai államháztartás megcsapolásához / 700 Mrd usd és 250 Mrd font/ kellett a bizalom, az erõs valuta.
Egymás után jelentettek csõdöt a bankok, amit a FED elõre láthatott, hiszen ez a pénzmennyiség szûkítésének, és a hitelkamatok emelésének eredménye volt.
Egy viszonylag egyszerû pénz termelési lehetõség, hogy alacsony kamatozású devizákban / japán jen, svájci frank / kell hitelt felvenni, és magas kamatozású devizákba fektetni, pl. török líra, magyar Ft, ami a befektetõ számára folyamatosan hozza a kamatkülönbségen alapuló profitot. De nem csak a 1 és 10 % közötti kamatot kapja a befektetõ, hanem a tõkeáttétel miatt ennek többszörösét..
Érdekes, hogy a svájci frannak és a szigetországi yennek mindig alacsony a kamata, innen kedvezõ a kölcsönök felvétele. Érdekes az is: Svájcban pl. nem volt évszázadok óta háború, pedig körülötte minden más ország hadban állt.

A tõzsdén az arany, az olaj, a nyersanyagok, az élelmiszerek korábbi mesterséges áremelkedésébõl keletkezett hatalmas tõke / dollár milliárdok egyre többet érnek a dollár erõsödése miatt. / Ezek a friss pénzek helyet keresnek, hol hasznosulnak a legjobban?
Pl. a szilárd politikai rendszerû, viszonylag magas kamatozású valutákban,
Pl. a keletkezett pénz felhasználható a tõzsdén a töredékére esett értékû bankok, vállalatok felvásárlására, hiszen az állam az állampolgárai adójából „mentõcsomagokkal” továbbra is fenntartja azt a magán bankrendszert, ami tudatosan az egyes embereket tönkretevõ, az államot eladósító világválságot okozta.

Természetesen fontos, hogy a fegyverüzlet profitja se csökkenjen:
Csillagászati összegbe, 2400 milliárd dollárba kerülhet az Egyesült Államoknak az afganisztáni és iraki háború 2017-ig - ezt állítja az amerikai kongresszus költségvetési irodája egy hivatalos jelentésben.
A dokumentum szerint maguk a háborús kiadások 2001 és 2017 között 1700 milliárd dollárra rúgnak majd, amihez hozzáadódhat 705 milliárd dollár kamat. Ez utóbbi a háború finanszírozására a kormány által felvett, vagy 2017-ig felveendõ hitelekbõl származik.

Hogy kik lehetnek ezek mögött a mûveletek mögött? Akik a mostani válságban állva maradtak, és befektetik az eddig keresett temérdek pénzt, felvásárolják a számukra fontos vállatokat, bankokat..olyan befolyásuk van, hogy a kormányok, kongresszusok feltétel nélkül megszavazzák számukra az adófizetõk pénzébõl az általuk meghatározott összegeket. / 700 + 787 + … mrd usd /

Mindezt a bankok semmibõl, a betétesek pénzébõl , és a politikusok "együttmûködésévei" hozzák, hozták létre..