Logosz

Gavallér János

Logosz


Tegyünk úgy, mintha jó lenne,
mintha az ostor só lenne,
ízes lenne éltünk, ha fáj,
és sírás lenne a prímás
és ez az élet, csak muzsikál!

Tegyünk úgy, ahogy elvárják!
Legyünk jók, csendesek, árvák!
Járjuk táncuk, mint parázson,
kapkodjuk lábunk: Aknákon
legelõ ártatlan bárányok!

Tegyünk úgy, mert csak úgy lehet,
ahogy diktálják törvények,
s ha szétszakad belül a szív:
Tudd! Átjáró az élet, híd:
Akarat és szeretet között.

Tehetsz úgy, mintha jó lenne,
mintha az ostor só lenne,
ízes lenne az élet, de
míg azt szívedbe nem érzed,
hogy szeretetbõl tettek, érted,

Addig a legédesebb mosoly
is keserû, addig nyomor
nappal és éjjel a derû
és keserû a levegõ,
gyilkos a bársonyos legelõ!

Tehetsz úgy, ahogy elvárják!
Lehetsz jó, hallgatag s bálvány!
Járhatod táncuk, ártatlan
bárányként mérgeket falhatsz,
kábult szerektõl mélyen alhatsz…

Szívedet kétségek marják,
idõtlen idõkig járod
lét-káoszkálváriáját.
Látod! Hiába tetteted,
szeretet nélkül nincs Istened!

2010. 12. 25.