A megpecsételt idõ

Gavallér János

A megpecsételt idõ


A magyar embereknek -éljenek a világ bármely pontján-, az emberi méltóság, az erkölcs, a szeretet, az adott szó, az csak a létezés dimenziójával mérhetõ érzés-paradoxon alapján definiálható. A szolgálóinknak, minisztereinknek örök feladatuk kell, hogy legyen a szülõi szeretet és gondoskodás, ha megértik a magyar lélekazonosság mibenlétét. A látszólagos és átmeneti intézkedések, csak olajat locsolnak a tûzre, és ezt sajnos meg kell állapítani az elmúlt húsz évrõl. Nehogy robbanáshoz vezessenek!
Az ígérethalmazok ideje, mint ahogy Orbán Viktor szerint a liberális piacgazdálkodás ideje is, lejárt. Egy normálisan mûködõ demokráciában az megengedhetetlen, hogy lélekromboló gazdasági dinamizmus uralkodjon, ami nálunk megtörténhetett: Tönkretette az elõzõ rendszer-elit a megszületendõ jogharmonizációt, tisztázatlan eredetû vagyongyarapodások útján (lásd Háború a nemzet ellen címû filmet). A gazdasági hatalom megszerzésének áraként, látszólagosan átadta a politikai hatalmat és szemet hunyt a gazdasági és alvilági bûncselekmények fölött, sõt titkosításokkal, még a tisztánlátás lehetõségét is elvette az emberektõl. Ez a káosz vezethetett odáig, hogy a megvesztegetés, a szabálytalan munkavégzés, mintegy kor szimbolikájaként, vörösiszap-áradata emberéleteket követelt.
Uraim! Eddig és ne tovább!
Magyarok ártatlan vérével itatott az, az út, amin járnak! A tisztesség és az emberi együttélés szabályainak megõrzése megköveteli, hogy Magyarország állampolgárai példát mutatva a világnak, megõrizzék az emberi élet méltóságát, bûnözõket, spekulánsokat rekesszük ki a közéletbõl!

2010. 10. 16.