Mentális hiénák

Gavallér János

Mentális hiénák


Nem oda, nem arra tart a világ,
nem arra, ahol a boldogság!
Nem. A fejlõdés zsákutcát keres,
nyomort, jajgatást, félelmet,
s fenyeget, mert nem vagy élelmes.

Mert adatik annak, aki öl,
aki bátor, álarc mögött tündököl.
De a mihaszna ember, aki
nyámnyila, aki éhezik, fázik,
nincs otthona, horkol rongyok között:
Lehet-e becsületes, frakkba öltözött?

Sikátorok sikolya nyikorog:
- Kötelek gazdátlanul az oszlopon!-
Naplopók lógnak, lesik a morzsát,
konszolidációs zsákban viszik a pelyvát,
s jönnek utánuk a tisztogatók,
seprik az utcát, leköpik a naplopót.

Számolni, lopni, tündökölni,
az ég tükrében díszelegni,
forogni cifraszûrben, díszmagyarban,
lovagi-kivagyiságban,
de könnyen tudnak köpni az urak!

S nincs egyebük csak a gõg,
kéjes gõg, véres káröröm!
Minden halott után húznak egy strigulát,
nem hallják a naplopók sikolyát.
S a meztelen valóság vicsorog…
Sátánkutya szarubõrben vihog!

2010. 08. 26,