Véreznek a falak

Gavallér János

Véreznek a falak


A háborúnak vége
árvák, özvegyek elõre!
Halottak közt, fut a lélek,
össze-vissza jár serényen:
Sarcot fizetünk gyõztesnek,
áldozatnak: - Jaj a legyõzötteknek!

Gyõztes álmok, temetõk,
összeragadt szeretõk.
Szülnek majd a nappalok
fattyúkból bosszút, átkot:
Sarcot fizetünk gyõztesnek,
áldozatnak: - Jaj a legyõzötteknek!

Véreznek a falak,
a tükrök megvakultak,
gyilkos gyõztesek
igazságról papolnak.

Megveti gyermekét a szûz,
fogant embrió, szólt a sortûz
megerõszakolt szakrális rend
átgázolt rajtad liberális trend!
Sarcot fizetünk gyõztesnek,
áldozatnak: - Jaj a legyõzötteknek!

A háborúnak vége
s nem született meg a béke,
szívünkben gyász, szégyen:
Élünk s az igazságnak vége!
Sarcot fizetünk gyõztesnek,
áldozatnak: - Jaj a legyõzötteknek!

Véreznek a falak,
a tükrök megvakultak,
gyilkos gyõztesek
igazságról papolnak.

Kénykedvek szolgálója a bûn,
testünkben jár a lelki-rüh,
semmiért harcolunk és ölünk,
õseink sírnak, mi fütyülünk.
Sarcot fizetünk gyõztesnek,
áldozatnak: - Jaj a legyõzötteknek!

S vérzõ falak elé borulunk:
Gyõzni! Mindig gyõzni akarunk.
Árvák, özvegyek emlékeznek,
bosszúkoszorút fon kezük.
Sarcot fizetünk gyõztesnek,
áldozatnak: - Jaj a legyõzötteknek!

Véreznek a falak,
a tükrök megvakultak,
gyilkos gyõztesek
igazságról papolnak.

A háborúnak vége
s kezdõdik a szörnyû béke:
Gyõzteseké az élet.
Erõsebb igazság él-e?
Sarcot fizetünk gyõztesnek,
áldozatnak: - Jaj a legyõzötteknek!

Még végig megyünk Golgotánkon,
mert az út végén árok,
a mélységbe zuhanunk,
vagy Isten elé állunk:
Míg háborús jóvátételt
nyögnek, özvegyek és árvák!

2010. 08. 09.