Nagyüzemi melléktermék-e a demokrácia?

Nagyüzemi melléktermék-e a demokrácia?

/Szájkosarat lehet-e tenni az (év) értékelésre?/


Az MSZMP egy diktatórikus rendszer zsarnokpártja volt és gondolatainkban egy párt személyi összetételének gondolatvilága azonos a párt eszmerendszerével. Nem tudjuk - sõt bizonyítani, a jog eszközével törvény elõtt talán (?) lehetetlen-, de úgy gondoljuk, hogy a jogutódja az MSZP, - legalábbis személyi összetételében, no és nem utolsó sorban haszonélvezeti jog érvényesítésében-, így 45 év diktatórikus hatalomgyakorlás ívódott az ereikbe.
Nem tudjuk, hogy minden jogszerûen zajlott-e le 1989-90-ben, de úgy gondoljuk, hogy a társadalom kirekesztése a hatalomgyakorlásból, volt a fõ iránycsapása a diktatórikus szocializmusból a sablon-piacgazdaság rabló liberalizmusába való átmenetnek. Nem tudjuk, mert nem voltunk beavatottak. Nem tudjuk, de úgy gondoljuk, hogy a lakosság 1/3 volt csak beépített/fedett embere a diktatúrának és csak ez az 1/3 jutott közelébe annak a politikai gyakorlatnak a gazdasági mechanizmusához, amellyel felépíthetõ a semmibõl egy-egy párt.
A paletta szélesre tárt ajtaján pont ezért – nem tudjuk, de úgy gondoljuk-, csak azok mehettek át, akik a hatalmi tekintély elõtt a földig alázták szuverenitásukat, paktumokba, félelem által diktált félmegoldásokba csak azért belementek, hogy majdan részesülhessenek a demokrácia átmeneti, vadhajtásának gyümölcseibõl: Kapitalistákká válhassanak!

Nem tudjuk, de úgy gondoljuk, hogy a vagyonosodásra a tekintélyelv mellett a bûnözés – csukd be szemeidet kedvesem, ha szégyelled, amit élvezel-, a korrupció, a törvények semmibe vétele játszott legnagyobb szerepet. Nem tudhatjuk, de gondolhatjuk, hogy a bûnüldözõ szervek vezetõinek hathatós segédlete mellett történt a népköztársaság vagyonának az eltüntetése, illuzionistákat meghazudtoló módon. Lettek ártatlan milliárdosok és lett sok bûnös adócsaló honpolgár. Nem tudjuk, de úgy gondoljuk sok-sok ember halála szárad a bankbetétek és magántulajdonok hátterében.

Nem tudjuk, de úgy gondoljuk, hogy a nagy nyugati hatalmak nem a demokráciát szerették volna importálni, hanem a szükségtelen áruiknak kerestek gyarmatot és így a jobb adottságokkal rendelkezõ területek gazdaságát háborúk nélkül, bekebelezhették. Nem tudhatjuk, de a gondolatok ott bujkálnak a fejünkben, hogy a pénzoligarchiák sokad rendûnek tekintik az államot, és kéjes önelégültséggel hozatnak a parlamenti demokrácia útján olyan, törvényeket, amelyek csakis a termeltetõk érdekeit helyezik elõtérbe. Nem tudhatjuk, de miért gondoljuk úgy, hogy az emberi tényezõ, az élet szentsége kiveszett a mamut-mammonok szívébõl? Nem tudjuk, de úgy gondoljuk, hogy a szocializmus vezetõ rétege a szocializmust, az országot, az embereket olyan kiszolgáltatott helyzetbe hozta – az álarcban magasodó dzsinneknek-, hogy a megnevezéstõl függetlenül, rabszolgává, lélek-toprongy élõ-halottá tették a nemzetet és – ó te fránya gondolat- miért ne lennének felelõsök.

Nem tudhatjuk, de nem akarjuk azt gondolni, hogy most a választások elõtt, a politikai pártok állásfoglalást, támogatást kérnek attól az erõtõl, amelyik a magyar ember gondolatvilágától távol esik. Igen, a tõkespekuláció idegen vírus a magyarság gondolatvilágán. Mert a magyar tisztességes. Mert a magyar igazságos. Mert a magyar törvénytisztelõ. Mert a magyar nem akar, és nem tud ártani, talán még az ellenségének sem. Úgy gondoljuk, nem a világot kell körbekoldulni, nem a vállalkozókat, nem a bankokat kell meggyõzni, hanem meg kell kérdezni a nyomorult munkavállalót, hogyha még egy zsákot a vállára teszünk bír-e ugyanúgy dolgozni, mint a jóléti társadalmak munkavállalója 6-8-szor több bérért, és képes-e, akarja-e szótlanul megfizetni a felelõtlen politikai vezetõk korrupcióit, manipulációit. Avagy az egyedfejlõdés egyetlen elfogadható formája a helyzeti elõny drasztikus kihasználása a hátrányosabb egyedek kárára? Nem tudjuk, de úgy gondoljuk, hogy egymásra utalt az emberiség, és ha mi gondolatban bûnös egyedek (és még a szájkosár törvényt meg sem szavazták! Mi lesz, ha egy tüntetésen a jelszavakat antiszemitának minõsítik, vagy félelmet keltõnek? Jön az EU- rendõrség belénk fojtani a szót?) kinyilvánítsuk gondolatunkat (vagy a gondolat is büntetendõ lesz? Ha megég ártatlan, ha élve marad bûnös!!!), akkor, mert más érdekeket sért, a mi érdekünk bármilyen csorbát is elszenvedhet! Jogegyenlõség és jogharmonizáció címen csak a gyarmatosítás által megkerülhetetlen gazdasági tényezõvé vált tulajdonosok érdekeit kell figyelembe venni?

A nagyüzem mûködik. Jól, vagy rosszul, az már nem a szavazóbázis kompetenciájába tartozó ítélet. Nem tudjuk, de reméljük, hogy gondolatainknak van némi köze a valósághoz (és hogy a valóság minden számára nélkülözhetõ felesleget ledarál, számon kér?), de az mégis csak egy feltételezés, hogy gondolatainkat irányítják!

2010. 02. 04.

Gavallér János