Maszlagot tetszettek csinálni!

Maszlagot tetszettek csinálni!

/A Nemzeti Kerekasztal résztvevõinek, Tölgyessy Péternek, és nekünk/


Elhíresült mondássá vált, néhai Antall József miniszterelnök azon pökhendi szösszenete, hogy „ Tetszettek volna forradalmat csinálni!” Az emberi tartás alapvetõ morálminimumát eme kijelentésével nem tudta átlépni, mivel egy tetõtõl-talpig becsületes államférfi nem hivatkozhat a külsõ körülmények tõle független alakulására a miniszterelnöki székben. Magyarország miniszterelnökének mindenkor olyan személynek kell lennie, aki felismeri az emberek lelkében nyugvó közerkölcs fontosságát és vállalja annak következetes képviseletét a világ összes erõivel szemben. (Legyen akár bíró, jogász, történész, közgazdász, író, vagy bármi más egyébként kiváló ember, ha nemzete lelkével nem tud azonosulni, akkor zsarnoka és nem uralkodója annak.)

Szeptember 8-án, a kedd esti "Közéleti ütközõ" címû rádiómûsorban elhangzottakra reagált
Kincsesné Salca Mária, http://naput.hu/orokseg/magyarorszag-nem-jogallam
mint érdeklõdõ laikus, különös tekintettel az általa kiemelt jog-foncsor létezésünkre:
„Lövétei István alkotmányjogász volt. A kérdésre, hogy mit lehet olyankor tenni, ha az állam (valamely intézménye) nem tartja be a törvényeket, ezt válaszolta: „Nincs olyan alkotmány a világon, amely azzal foglalkozna, hogy az állam törvényt sérthet! Nincs mit tenni! Nem valószínû, hogy rendõrséggel ki lehetne kényszeríteni az erre vonatkozó, jogerõs bírói ítélet végrehajtását.”

Álljon itt néhány jogértelmezés a magyar jogrendrõl:

„1) ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG

Fájlformátum: Microsoft Word - HTML-változat
Alkotmányozás: a jogi értelemben felfogott alkotmány az alkotmányozás aktusával ...... Ilyenkor az AB a mulasztást elkövetõ szervet felhívja feladatának teljesítésére. ... Absztrakt értelmezést végez az AB, amikor az Országgyûlés vagy annak ..... Fegyelmi vétséget követ el az az ügyész, aki hivatali kötelességét ...
users.atw.hu/iguala2007/sajatweb/alkotmany/data/kidolgozott.doc”

http://www.ajk.elte.hu/TudomanyosProfil/kiadvanyok/elektronikus/seminarium/XXV-OTDK/KarsaiDaniel-Alkotmanysertes.pdf

Dr. Zétényi Zsolt: Jogfolytonosság és alkotmány
http://magyarorszagertegyesulet.hu/index2.php?option=com_content&do_pdf=1&id=31


Az Ország Háza, a parlament érdekes magyarázattal szolgál az alkotmányozásról:
http://www.parlament.hu/fotitkar/tvalk/torvenyalkotas.htm
„Az új alkotmány elfogadását ugyanis a szabad választások eredményeként megalakuló Országgyûlés feladatának tekintették.”

„ Tetszettek volna forradalmat csinálni!”

A magyar ember, tisztelettel viseltetik minden élet iránt, ezért nem érez cselekvési kényszert, ha lélekazonosságával merõben eltérõ normákkal találkozik, így ideig-óráig minden ráerõszakolt barbár ideológiát eltûr. Azonban a lelkében hordozott morálminimumok alapján él és minden néptõl, hatalomtól elvárja az erkölcsi kölcsönösség elvén mûködõ természeti világtörvények betartását. Mert hisz a természet törvényei határozzák meg az ember lehetõségeit, így az ember nem állíthat fel olyan közgazdasági tételeket, amelyek kiszakítják mivoltából az embert. Nem jogi csûrés-csavarás dolga az emberi érzés, hanem a létezés legalapvetõbb magyarázata, ebbõl kifolyólag minden hivatkozás az élettelenre, életellenes.
Míg bírjuk hordozni az emberi normákat semmibe vevõ jogszolgáltatást, azaz elviseljük a természeti törvényekre erõszakolt hatalom-ideológiákat, addig érzésgyalázó hegenómiák fennen hirdetik létjogosultságukat. De lehet-e az emberi érzés fölött igazságos az erõszak-jog?

Elérkezünk István király intelmeihez: http://mek.oszk.hu/00200/00249/00249.htm és az intelmek közül is a legfontosabb:

„X. A KEGYESSÉGRÕL ÉS AZ IRGALMASSÁGRÓL, VALAMINT A TÖBBI ERÉNYRÕL

Az erények mértéke teszi teljessé a királyok koronáját, és a parancsok közt a tizedik. Mert az erények ura a Királyok Királya, miként égi serege áll kereken tíz karból, úgy életed vitele kerekedjék ki tíz parancsból. Kell, hogy a királyt kegyesség s irgalmasság díszítse, de a többi erény is hassa át és ékesítse. Mert ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni. Ennek okából hát, szerelmetes fiam, szívem édessége, sarjam jövõ reménysége, kérlek, megparancsolom, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a fõemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sõt mindenkihez, aki hozzád járul. Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfõbb boldogsághoz. Légy irgalmas minden erõszakot szenvedõhöz, õrizd szívedben mindig az isteni intést: "Irgalmasságot akarok, nem áldozatot." Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz. Azután légy erõs, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson. Légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon most és a jövõben. Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess. Légy szemérmes, hogy elkerüld a bujaság minden bûzét, valamint a halál ösztönzõjét.”

Mi dolgunk nekünk magyaroknak, - akiknek a vérünkbe ivódott együttélés demokratikus jogai, csörgedez ereinkben, azokkal, akik napról-napra újra akarják írni a természet éppúgy érvényes törvényeit az emberre, mint a létezõ élet minden porszemére-, olyan folyamatokkal, amelyek az emberi érzések megértése helyett magyarázatokat gyártanak.

Írd és mond:- „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”- pofátlan bélyegét ragasztotta ránk a halott normák eszméinek követõi, míg a történelem hazugságlepedõin akrobata mutatványként kisemmizik a test és a lélek egységére épülõ nemzet erényességét. Van-e ott tovább, ahol egy alkotmányjogász értelmezhetetlennek nyilvánítsa a joggyakorlatot, már minthogy az állam törvényt sért!?

Uraim, nem csak a türelem, a levegõ is fogy önök körül. Lássák be, alkalmatlanok a közerkölcs gyakorlatát képviselni! A rendszerváltó értelmiségnek nemhogy hátrébb kell vonulnia, hanem egyszerûen és gyorsan visszavonulnia a közélettõl. Nem férhet bele egy erkölcsös társadalom normatíváiba a bûn titokká nyilvánítása, így az nem is szolgálhassa a nemzet védelmét, azaz a hivatkozási alap, mely szerint nemzetvédelmi okok miatt meg kell szüntetni egy bûntett tényfeltárását, együttélési morálminimum gyalázás. Egy nemzetnek elvehetik a területét, a vízét, de lelke léleg(k)zete meg nem ölhetõ, - S ha tetszik majd a zsarnokokat mind feláldozni, oltárok kiszolgáltatott rabjaiként, üvöltitek-e az erõszak-jogot?

2009.09.21.

Gavallér János
a Kárpáti Harsona munkatársa