A magyar nép problémája

A magyar nép problémája


Magyarország elsõ független értelmiségi lapjaként aposztrofált Kapu címû folyóirat fõszerkesztõje Brády Zoltán a Pörzsölõben, eldicsekedik értelmiségi mivoltának legnagyobb bizonyítékával: A tagadhatatlan ténnyel, hogy egy ember - ilyen-olyan pártállású országirányitó, vagy ország rontó személyiségekkel barátságban-, olyan információkhoz juthat, amelyek hazája politikáját, a nemzet sorsát befolyásolhatják és eme tényeket személyes ambíciójának (amolyan életbiztosításként) õriz páncélszekrényében.

A független és profi Brády Zoltán eldicsekedik jó ismerõseinek névsorával, így Kiss Péter, Szilvásy György, sõt Horn Gyula nevével mintegy kérkedve elõadja az újságírói, értelmiségi magyar valóság mibenlétét. Anekdotaként többszer elmesélte már, hogy, még amikor dohányozni lehetett a parlamentben, bejárt pipázni a folyosóra, ahol is Horn Gyula a kismagnójára elmesélte hová tûnt a KISZ vagyon, amit az óta is õriz személyes páncélként (értelmiségiként, magyarként)! Kit érdekel a haza sorsa? Újságíróként, profiként!!!

Igen, igen! Tisztelt értelmiségi réteg, mindahányan ilyen-olyan oldalon, önök azon a felsõfokú oktatáson szocializálódtak, ahol a tudatalattijukba „verték”, hogy az egyéni érvényesülés fontosabb, mint a haza sorsa! Csak és kizárólag pecsenyéjüket sütögetik. Mert hogyan képzelik azt, hogy a médiában egyre másra kérkednek olyan hazaárulásnak minõsülõ kijelentésekkel, ami szerint olyan információkat tartanak titokban, amelyek a társadalmi közfelfogást gyökeresen megmásíthatnák.(Még annak idején Csintalan Sándor a megverése után mondta, hogy az életbiztosításának minõsülõ iratokat õriz páncélszekrényében – a Hír Tv-ben, szemrebbenés nélkül elfogadottnak gondolva ama magatartást, miszerint közérdekû adatokat jogosultak titokban tartani!). Gyökeres paradigmaváltás, humántudatra épülõ társadalmi berendezkedés lehetséges-e ott, ahol mindennél fontosabb az egyéni érvényesülés, a felszínen maradás bár mi áron.
Önöknek ott a katedrán, az igazgatói, tulajdonosi székekben, jól fizetõ állásokban, a személyes ambíció mindent felülíró erkölcspocsolyáiban, teljesen mindegy mit gondol, mit tud az „Isten adta nép”! Önök vitték, irányították csodaszép országunkat a katasztrófa szélére, a kilátástalanságba.

Már hogy tisztában legyenek vele, míg önök, akár a MTA élén, akár pártok, akár gazdasági társulások élén semmibe veszik, megvetik szolgasorba taszított népünk gondolatvilágát, addig közutálatnak, közmegvetésnek vannak kitéve, azaz el nem fogadott vezetõrétege van az országnak, ez a legnagyobb problémánk. Nézzenek tükreikbe!!!

2009. 08.18.

Gavallér János
a Kárpáti Harsona munkatársa