Létjogosultság

Létjogosultság


Hát én tanultam, tudom, statisztikai adatok alapján bizonyítom, hogy az emberek 90%-át ki kell tiltani a demokráciagyakorlás lehetõségének még a közelébõl is – mondják a vak vezetõ vakok. Agyukban megse fordul, hogy - mit én szánok nekik, mennyire sértene, ha más szánná nekem. – ördögûzõk.

Jelen társadalmunk eljutott odáig, hogy felmérni is képtelen, milyen lelki sokkot okoz, ha ember embert emberi mivoltában megaláz.

Tény-adathordozó agyuk kizárja, hogy az adatok mögött érzések uralkodnak. De miért is van gondolat, embert szégyenítõ viselkedés, ha mint a dogmabirtokos tudás-arisztokrácia szerint, megoldható minden, csak a kor diktálta diktatúra szerint kell alkalmazni a szabadság érzetet!
Miért a sok lelkiismeret-furdalás, ha minden a maga legmegfelelõbb útján halad?

A tükreikben egy gazember sem lát tisztaerkölcsû makulátlan embert, ezért azt képzeli, hogy minden tükör ugyanolyan emberábrázatot mutat! – Uraim, tévednek. Az emberi érzés független a tudásszinttõl, mint ahogy az emberi szükséglet is független az egyetemi végzettségtõl. Nem magyarázni kell az emberi viszonyok törvényszerûségeit, hanem megváltoztatni az emberi viszonyulásokat. Nem jár, jut alapon szortírozni, hanem emberi szükséglet alapján szétosztani. Nem erõszak útján érvényesíteni humánvak teóriákat, hanem elfogadni az egyetemes létezés érzésazonosulását, miszerint az emberi test, azonos érzésbeállítottságok alapján mûködik.

Mikor önmagával szembe néz, minden érzésharmatot lopó tunyatudat, rájön, hogy emberérzés diktálja mindennapjai örömét és bánatát, ezért emberré csak úgy válhat, hogy más emberérzéseket magáévá tesz, azaz kisemmizettként bizonyítják a mammonféreg létjogosultságát. – na, majd, ha bizonyították, akkor értelmezhetjük a korigazságokat.

2009.05.20.

Gavallér János