Felindulásból!

Gavallér János


Felindulásból!

Hirtelen felindulásból
összetörte az állam a lelkemet.
Mások szándékait hátsó,
megalázó szándékkal a szívemre,
életemre, gyermekemre,
minden porszemre, fûre, fára, házra,
tiszta magyar levegõre,
kamatot raktak életre, halálra!

Hirtelen felindulásból
hogy tehette az állam, hogy tehette?
Leghûbb, vén szolgálójából,
igahúzó baromállat lehetett.
Életemmel és véremmel,
becsülettel, tiszta lélekkel, hittel
hittem az igazat, Istent;
s hátba döftek, kikért adtam életem.

Szerencsétlen kárhozottak,
halálszerelemmel pátyolgassák,
pátyolgassák hazugokat,
szív törõ, embert morzsoló pénz-sátánt;
lábai elé borulva,
önmagát feláldozva, halált, halált
követelve, önmagára,
fiára és unokára, vakhalált!

S a mosolygó végtelen,
az örök szeretet, nevetett, bókolt
sátán sötét szolgáinak;
hitetlenségük súlytalan pillanat!
Mit ér a pénz? Mit ér a jog?
Ha kitépik lelked, elveszik otthonod!
Mit ér a pénz? Mit ér a jog?
Ha Káin-lélekállam õrzi álmod!

2008.11.15.