Hánykódás
- Részletek
- Gavallér János
- Találatok: 881
Hánykódás
Gavallér János
Hánykódás
Özönvíz zúdult át rajtunk s nem tisztultak a lelkek, sõt, már végképp itt rekedt a földön a bûn: Vád s bûn kálváriáját járja a gazember; s mind, kinek nem nyílik meg az ég a halál pillanatában, s lég, lég-semmi a bûnös élet. A harács rácsa kirekeszt minden lélekérzésbõl. S kiknek nem bírja lelke az igazságot, égbe nincs honvágya soha, csak kering, kering a nagyvilágban… s más minden álma, mint a léleknek sodrása, megreked tükörmása itt a beteljesületlen érzésvilág birodalmában új életre kel a halál. Nem menekül a lélek a test átjáró házából, újra járja bûnútját az élet, míg megszületik a mosoly, a hit; az ige és az Isten! S bûnbocsánatként megszüli gyermekét az ég, új, újszülött születés járja át minden sejtjét, s a távozó emberlét a mennybe ér. 2008.09.13.