Az emberközpontú világ a múlté?

Az élet nem kérdez, csak jön és követeli a megoldásokat. Az ember születése csoda, és minden ember szeretne a teremtés csodájának alkotó részese lenni. Az egészséges ember vágya az utódlás, a küzdelem a halhatatlanságért, egy érzés megélhetése, a természet adta remény, hogy a nagy óriás körforgás csodájához az élet megteremtésével önmaga is hozzájárul. Élni akarunk, hogy gyermekünk élhessen, mert vagyunk vágyunk a létezés továbbadására.
A létezés kegyes, vagy kegytelen pálfordulása az élet. Az erkölcstelen, pofátlan pénzforgató,
-emberileg elfogadhatatlan- szereplõk játsszák a zenét kínszenvedéseink haláltáncának, akik mindig mindent megúsznak, túlélnek, kiforgatnak a hazugok. Nem tépjük ki szívüket, mert szívtelenek, mert titkon az ördögnek, õskondenzátoruk a pénz istenének hódolnak. Az ördög az ki születésénél fogva különbséget tesz ember és ember közé. Tudjuk az egyik ember születésénél fogva jobb adottságokkal rendelkezik a másiktól és neveltetése, tanulmányai, öröksége útján mássá erõsebbé válik. Az erõsebb embererkölcsi kötelessége a gyengébb segítése. A fejlõdés’ viszont oly fokára értünk, hol az ember már az érdekerkölcs rabjává vált.
Bizony, rabok a liberalizált demokráciák kegygyakorlói. A felszabadult eszme szárnyalása globalizálta vágyaikat, egyesítette létezés elméleti kibontakozásaikat és megteremtette a szabadérdekek összefogását. Az erõkoncentrátumok (a pénz) fejlõdnek, fejlõdnek és a fejlõdés azon lépcsõfokára értünk, ahol nem megengedhetõ (az ördög szerint) a lehetõsége annak, hogy erõsebbé váljék az erõsebb, hogy az erõkoncentrátum gyengüljön, ezért meg kell határozniuk, milyen legyen az ember.
Laboratóriumi körülmények között kamatozott élmény a pénz fogságának engedelmeskedni.
Nem kell nagy kényszer, ha megvan mindene az egyénnek, mit vágyként megfogalmazott magában, a társas élet cinikus populistájává válik, a pénz-hatalom kerítésén belülre szorítódik és egyesül a pénz-hatalom érdekeivel. Nincs szüksége becsületre, hitre, emberi érzésre /örökbe fogad, lásd sztárvilág/, csak a kreált lét pörgésének az újrateremtésére, így meghatározza /klóónozás/ az utókor szegregációjának útját A kialakult csoport érdekerkölcse a globáltõke, hiszen alapja és egyben kiszolgálója a tobzódó vágyak eluralkodásának.
Hová lett a létezés paradigmájának realizálása utáni vágy? A pénz-hatalom globálérdek-erkölcse a létezés gazdagság élményének fenntartásában érdekelt, személytelenül, illetve kreált személyek által. Az embererkölcs etikai mivoltát, mint személytelen hatalom fogja le, bénítja meg. Kinek szül a béranya a spermabankból globál-kreált pénz-hatalom utódot?
Vagyis mit ér a szelektált szaporulat, ha alkotó áruminõsséggé degradálódik.
A jelen példázata alapján lázad az élet, észbe kéne kapni!