Magyarország hónapok óta minden tárgyi alapot nélkülözõ, a tények hiányos és elferdített bemutatásán alapuló támadások célpontja

Eva Maria Barki európai hírû jogász nyilatkozata

Félretájékoztatáson alapuló támadásoknak tartja és az ország belügyeibe való beavatkozásként elutasította a magyar kormánnyal szembeni bírálatokat Eva Maria Barki Bécsben élõ jogász az MTI-hez is eljuttatott közleményében.

Magyarország hónapok óta minden tárgyi alapot nélkülözõ, a tények hiányos és elferdített bemutatásán alapuló támadások célpontja - írta állásfoglalásában.

A kormánypárt kétharmados többsége "nyilvánvalóan nemtetszést kelt" - írta. A sajtótudósítások és kommentárok elhallgatják, hogy éppen "az alap- és szabadságjogoknak a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány alatti masszív megsértése volt Orbán átütõ gyõzelmének az alapja." Magyarországon éveken át rendõrterror, a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadság korlátozása zajlott, amely "a kommunizmus legsötétebb korszakára" emlékeztetett - fejtette ki.

Magyarországon nincs cenzúra és a véleménynyilvánítás szabadságát sem korlátozzák, s nyolc év után elõször lehet "erõteljes rendõri elnyomás" nélkül, szabadon tüntetni - állt a közleményben. Minderrõl nem tudósít a média - tette hozzá. Meglátása szerint nem Magyarország, hanem sokkal inkább az Európai Unió az, amely eltávolodik az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikkében rögzített véleménynyilvánítás szabadságától. Az EU - írta - átveszi az elsõ bekezdés tartalmát a szabad véleménynyilvánításról, de a magyar médiatörvénnyel ellentétben az ennek gyakorlásával összefüggõ, a 2. bekezdésben szereplõ kötelezettségeket és felelõsségeket nem.

A médiajog és az alkotmány az államok belügye, és így tiszteletben tartandó - írta. Tekintettel arra, hogy Magyarország 46 év után csak nemrég szabadult meg az idegen irányítástól, a külsõ befolyásgyakorlás kísérlete érthetõen ellenállást vált ki - tette hozzá.

A magyar lakosság túlnyomó többsége hitet tesz az alaptörvényben említett európai értékek mellett - állt a közleményben. Az európai történelemben Magyarország többször is élharcosa volt az alapvetõ szabadságjogoknak - írta, példaként említve többek között az 1222-es Aranybullát és az 1848-ban kinyilvánított sajtószabadságot. Rámutatott, hogy 900 ezren küldték vissza a kiküldött kérdõíveket.

"Az alaptörvényt - akárcsak a kormány egyéb tevékenységét - csak az a kisebbség kérdõjelezi meg Magyarországon, amely a kommunista nomenklatúrából érkezve, rendszerének összeomlását és (...) gazdasági elõnyeinek elveszítését nem akarja tudomásul venni (...)" - fogalmazott. "Ijesztõ, hogy ezt a nyugati médiában és részben nemzetközi szinten is erõteljesen támogatják" - tette hozzá.

"Magyarországon - és máshol is - máshogy képzelték el az Európai Unió által propagált szabadság, jog és biztonság Európáját" - írta közleményében Eva Maria Barki.